A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)
SZ - Szegesztán - Szegezés - Szegfi - Szegfű
Szegényügy — 511 kedvi : elhelyezik a szegényeket dologházakba, szegényházakba, ingyen munkaközvetítést szerveznek számukra stb., egy szóval felhasználják e célra is azokat a preventív eszközöket, amelyek az illető szegények részvétével mindig sikerre vezetnek. A szegénység enyhítésére azonban már csak azok a karitatív intézmények alkalmazhatók, amelyet az altruisztikus érzelmek létesítenek. Ez intézmények célja részint a szegények ápolása, részint pedig azok segélyezése ; ilyenek a gyermekkor számára a lelencházak, árvaházak, bölcsődék, gyermekmenedékhelyek, ingyen ellátást nyújtó intézetek, alumneumok, konviktusok, alapítványok, ösztöndíjak stb., a felnőtt szegények számára kórházak, szegényintézetek, szegényházak, rabsegélyző egyesületek, aggok házai, melegedő szobák, népkonyhák, hajléktalanok házai, ingyen fürdők, ingyen orvosi és jogi segélyt nyújtó egyesületek stb. V. ö. Földes, Társadalmi gazdaságtan, II. 417—456. old. A Sz. ellátásával napjainkban vagy az állam, vagy a politikai község foglalkozik hivatásszerű kötelezettséggel , vagy pedig önkéntes társulások alapján a magánjótékonyság és az egyházak gyakorolják annak teendőit. A nyilvános szegénysegélyezés a különböző államokban törvényekkel van rendezve. Angliában már VIII. Henrik idejében magára vállalta az állam a Sz. rendezését. Ez időtájban Angliában olyan sok szegény volt, hogy rendkívül kemény törvényekre volt ott szükség ; igy p. az egészséges koldust megkorbácsolták, visszaesés esetében bebörtönözték s levágták a jobb fülét. Az igazán reászorultak azonban vasár- és ünnepnapokon az egyházi és községi elöljáróktól pénzsegélyt kaptak, ugy hogy senki sem koldulhatott az országban. Hasonló humánus szellem uralkodott a későbbi angol szegénytörvényekben is, milyenek voltak az Erzsébet királyné 48. II. t.cikke, azután az 1662-iki Settlement act, ennek 1795-iki javítása, majd 1834. s 1846. eltörlése ; 1865. az Union chargeability act területi alapon szervezett kisebb, nyilvános jellegű hatóságokat a Sz. ellátására, de már 1879. bizonyos teendőket a központi hatóság hatáskörébe rendelt a törvény. Az angol Sz.-i törvények (poor law) a Sz. ellátására szükséges költségekre szegényadókat (1. o.) állapítanak meg. A többi európai törvényhozások jobbára az angol törvények mintájára alkották meg a Sz.-i törvényeiket ; hazánkban e tárgyról nem külön törvény, hanem az 1871. XVIII. t.-c. (a községek rendezéséről) 131. §-a intézkedik, megállapítván, hogy amennyiben a jótékony intézetek segélye és egyesek könyöradománya a község szegényeinek ellátására nem volna elegendő, a község tartozik gondoskodni az illetékessége alá tartozó mindazon szegényekről, kik magukat közsegély nélkül fentartani egyáltalában nem képesek. Ha ez ellátás csak a községi lakosok rendkívül súlyos terheltetésével volna eszközölhető, a község kivételesen a törvényhatóságnak s ha ez sem bírná, az államnak segélyét veheti igénybe. A magánjótékonyság rendszerei közül különös jó hírre vergődött az u. n. elberfeldi rendszer, amely a jómódú polgárok részvételével a következőképen oldja meg feladatát. Elberfeld városa fel van osztva 18 szegény kerületre ; minden kerületben 14, az egész városban tehát 252 szegénynegyed van. Minden negyed részére különkülön választanak egy-egy szegényfelügyelőt (Armenpfleger), aki 3 évig viseli a tisztét, amely abban áll, hogy a reábízott 3—4 szegény családot időnkint meglátogatja s meggyőződvén valódi szükségleteikről, ezeket részint saját hozzájárulásukkal, részint a köz- és magánjótékonyság felhasználásával iparkodik ellátni. Nagy előnye e rendszernek a korlátlan alkalmazkodási képesség. Irodalom. De Gerando, Le visiteur du pauvre, Páris 1829; u. a., De la bienfaisance publique, 4 köt., u. o. 1839; Buss, System der gesammten Armenpflege, 3 köt., Stuttgart 1843—46; Vogt, Das Armenwesen und seine Bedeutung für die Entwickelung der öffentlichen Zustände, 2. köt., Bern 1853; Mone, Über Armen- und Krankenpflege früherer Zeit, Karlsruhe 1861; Emminghaus, Das Armenwesen und die Armengesetzgebung in europäischen Staaten, Berlin 1870; Ratzinger, Geschichte der kirchlichen Armenpflege, Freiburg 1884. z. Z. Szegesztán, 1. Szeisztán. Szegezés, másként nyilalás (1. k.). Szegei, 1. Mór Mihály, szépirodalmi iró, szül. Szilban (Somogy) 1825 márc. 5-én, megh. Tabon 1896 aug. 28. Tanulmányait Prágában és Berlinben végezte s szegény fiu lévén, óraadással, irogatással tartotta fenn magát. Majd hazajött és 1848-ig az akkor Pesten fennállott magyar nyelvterjesztő egyesület titkára lett s már akkor feltűnt népies tárgyú költői munkáival. A szabadságharc alatt a tüzérségnél szolgált ; a szenttamási ütközetben kapitányi rangot nyert , majd megsebesült és Szemere titkára lett. Világos után bujdosott, menekült ; Berlinben, Párisban és Londonban hírlapokba dolgozott és óraadással tartotta fenn magát. Tevékeny munkása volt az irodalomnak is. Számos beszélyt és regényt közlött a szépirodalmi lapokban, mint Az élet harca ; Kis bajok, nagy gondok ; A harmadik szomszéd ; Fenn és alant. 1861. megnősülvén, nejének, a Családi Kör szerkesztőjének volt szorgalmas segítője. A kiegyezés után a kereskedelmi minisztériumban nyert előbb fogalmazói, majd titkári állást, de a hivatalnál jobban szeretvén a tanítást, tanári vizsgálatot tett és a lőcsei, majd a kassai főreáliskolán tanított. 1886. nyugalomba vonult s Fiuméban élt családja körében. 2. Sz. Mórné, Kánya Emília, irónő, irodalmi nevén közönségesen csak Emilia, szül. Pesten 1828. Gondos nevelést nyert. 1847. férjhez ment Főldényi Frigyeshez, 1861. másodszor Sz. Mórhoz. Már az 50-es években irogatott álnévvel, de csak 1858. lépett fel Emilia keresztneve alatt először Vahot Imre lapjában, azután a Hölgyfutárban és több szépirodalmi lapban. Első önálló munkái : Sziv és élet (2 köt.) ; Beszélyek (2 köt.) ; Válságos napok (regény, 2 köt., 1860) ; Búvirágok (beszély). 1860. indította meg a Családi Kör szépirodalmi női hetilapot (első női szerkesztő volt nálunk). 1861—64. szerkesztette a Magyar Nők Évkönyvét. Lapjával pedig 20 évig szolgálta a nők által kifejtendő munkakör ügyét ; ez idő alatt igen sok iránycikket, novellát irt lapjába ; munkatársai a legjelesebb írók voltak. 1884 óta Fiuméban él csendes visszavonultságban. Szegfű (növ.: Dianthus L., Coryophyllus Tourn.), a róla nevezett család füve vagy aljafás növénye, Amely szók az Sz betűben nincsenek meg, S alatt keresendők S Szegfű