A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)
Ü, Ű - Ülzen - Ünieh - Ünnepek - Ünnepi követség - Ünnepkör
Ülzen — 558 Ülzen, az ugyanily nevű járás székhelye Lüneburg porosz kerületben, a lüneburgi pusztán, az Ilmenau és vasút mellett, (1890) 7700 lak, nagy cukorgyárral, vasöntéssel, dohány-, szesz-, posztó-és sörgyártással. A Szentlélekről elnevezett kápolnájában értékes XIV. sz.-beli szentségtartó van. V. ö. Ringkirch és Siburg, Geschichte der Stadt II. (Hannover 1859). Ünied, város Trapezunt kisázsiai török vilajetben, a Fekete-tenger partján, szép vidéken, (1000 görög és török lak, tengeri kikötővel, pamutszövéssel, hajóépítéssel, fa-, rozs- és lenkereskedéssel. II. az ókori Oenoc. Ünnepek (lat. festum), a kat. egyházban az egyházilag megállapított, a többi fölött kiválóan Isten tiszteletére szentelt napok, amelyeket ugy kell a hívőknek megünnepelni, mint a vasárnapokat, vagyis azokon is szentmise-hallgatás és szolgai munkáktól való tartózkodás van előírva. Az U. tárgyai vagy vallási titkok, vagy a szentek tisztelete, azért a kat. I. : Urunk és a szentek ünnepei. Nemzeti U. az ország védőszentje és valamely politikai újjászületés emlékére szokásba hozott általános ünnepek (nálunk Szt. István napja és márc. 15, továbbá okt. 6.). L. még Ünnepkör, Magyarországi szentek és boldogok és Naptár. Ünnepi követség, 1. Legáció. Ünnepkör és népies naptár. A természetéleti s egyházi évkör szerint két ünnepsort kell a népszokások és a velük kapcsolatos szóbeli hagyományok szempontjából az etnológiában megkülönböztetni ; minthogy azonban a két művelődéstörténelmi réteg egymásba ékelődése következtében e két ünnepsor többszörösen érintkezik egymással, mind a kettő akár egy folytonos láncolatra is felfűzhető, azzal a fentartással természetesen, hogy a lehetőség szerint mégis külön választandó minden egyes ünnepnél annak ősi pogány természetéleti és későbbi keresztény vallási szimbolikája. Az utóbbi sem lévén azonban mindig ment a régibb réteg alakító hatásaitól, e különválasztás nem megy mindig oly könnyen, mint első tekintetre tán látszhatnék. Az évkör kezdőpontját, akár az egyházi év elejétől (advent kezdete), akár a természet újjáéledésétől, vagy a téli napfordulattól is lehet és szokás is számítani, amely utóbbi esetben az a gyakorlati szempont is irányadóképen szerepel, hogy így legalább az egyházi és a természetéleti ünnepsor körülbelül ugyanazon időtájban kezdődik. Fő figyelemmel a saját II.linkre, különösen a következő nevezetesebb napokhoz fűződik az etnológiai tekintetben érdekesebb szokások és hagyományos gyakorlatok vagy vélekedések java tömege . A téli vagy karácsonyi II.-ben a legnevezetesebb napok : András (nov. 30.), Borbála (dec. 4.), Miklós (dec. 6.), Luca (dec. 13.), a karácsony böjtjétől vízkeresztig tartó egész két hét s ebben különösen karácsony, újév és vízkereszt (jan. 6.) éjszakája, valamint János evangélista (dec. 27.) és aprószentek (dec. 28.) napja , továbbá Vince (jan. 22.), Pál fordulása (jan. 25.), Gyertyaszentelő Boldogasszony (febr. 2.), Balázs (febr. 3.). A farsang három utolsó napja már a húsvét idejétől függvén, a tavaszi vagy húsvéti II. elejéhez számítható. Ebben tovább a böjtöt kezdő hamvazószerda s a már rendesen szintén a böjtbe eső szökőnap (Mátyás ugrása, febr. 25.) és Gergely napja (márc. 12.) következnek. Még közelebb esik a tavaszi II. egyházi középpontjához, a húsvéthoz, szt. György (ápr. 24.), a népies naptárban a tavasz kezdete és a gazdasági év körhöz alkalmazkodó két nagy felmondási nap egyike. Nyomban követi ezt a búzaszentelő körmenet Márk evangélista nevét viselő napja (ápr. 25.), majd a pogánykori szokások jó részének egyik gócpontjául szereplő Valburga (máj. 1.) éjszakája. A pünkösdi ünnepcsoport közelébe esnek s egy részüknek a természetéleti évkörben a nyári napfordulat ünnepéhez való vonatkozásai miiatt is nevezetesek : a könyörgő- vagy keresztjáró-napok (az áldozó-csütörtök előtti három nap) s az ezekhez rendesen közel járó u. n. fagyos szentek (különösen Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia és Orbán , máj. 12—15. és 25.). A nyári II. középpontjává az egyházi naptár a pünkösdöt tette, holott régebben az a nyári napfordulat tájára esett, amelynek pogánykori szokásaiból még ma is él számos a szt. Iván (Keresztelő szt. János, jun. 24.) napját megelőző éjszaka babonái és egyéb hagyományai közt. Jun.-ban még nevezetes időjósló nap a Medárd (jun. 8.) napja, nemkülönben említendő egyes hozzá fűződő hiedelmek miatt a húsvéti s a pünkösdi II. határán levő áldozó-csütörtök, szentháromság vasárnapja s a reá következő csütörtökön ünnepelt Úrnapja is, amelyek még mind a húsvét dátumától függnek. A nyári II.-ben vannak még : Sarlós Boldogasszony (jul. 2.), nálunk rendesen az aratás kezdete, apostolok oszlása (jul. 15.), Lőrinc (aug. 10.), Nagyboldogasszony (aug. 15.) s az ettől Kisasszony napjáig (szept. 8.) tartó, u. n. két asszony közti időszak, amelybe esik Egyed napja (szept. 1.) és a havasi tájakon nevezetes füvek szentelése. Az őszi-téli félév a népies naptárban szt. György ellenlábasával, a másik nagy felmondási nappal, szt. Mihálylyal (szept. 29.) kezdődik s benne Simon és Júdás (okt. 28.), Mindenszentek (nov. 1.), Márton (nov. 11.) és Katalin napja (nov. 25.) a nevezetesebbek egész odáig, ahol az András-nap táján kezdődő adventi időszakkal együtt ismét az egyházi évkör elejéhez érkezünk vissza, tehát oda, ahonnan az imént kiindultunk. Ezen főbb ünnepein és nevezetes napjain kívül, amelyekhez számos babona, különösen időjóslás, szerelmi és egyéb varázs stb. fűződik, vannak még az V.-nek a hó és hét napjai között is válogatottabb időpontjai, minek különösen a 13, de kisebb mértékben minden oly napja a hónapnak, amelyben a3-as szám előfordul. A hét napjai közül mindenik nevezetes valamiről, de a legnevezetesebbek mégis a péntek, szombat és vasárnap. A péntekhez fűződő babonák fokozottabb mértékben tapadnak a leggyászosabb péntekhez, amely a nagyhétbe esik, épp igy a vasárnapiak a szentháromság vasárnapjához. A vízkereszt és karácsony közé eső 12 nap időjárása az egész következő esztendő 12 hónapjának időjárását jósolja előre. Népies naptárról még más értelemben is lehet szó, t. i. olyan kalendáriumokról, amelyek az írni, olvasni nem tudó nép számára készültek ré- Ünnepkör