Palócföld, 2003 (37. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 6. szám - Füreder Balázs: "Gróf Schmidegn rosolissa" - Egy régi ital bemutatása (tanulmány)

palackkal találkozunk.22 A Balassa család rozsális fogyasztására egy 1757. július 24-ei vá­sárlási listán találtam meg az első bizonyítékot, amikor a kávé és egyéb aromák mellett vettek rozsálist is.23 Azonban a családi inventá­­riumokban csak 15 évvel később bukkantam az ital fogyasztásához szükséges és megnevezett poharakra. A Zsigmondházai uradalom 24 1773-1774 között német nyelven összeírt ingóságaiban 24 darab „Rosoli Gläßer mit Stengel”, azaz a rozsális fogyasztására használt száras ivóalkalmatosság található.25 „Gróf Schmide­n rosolissa” leginkább a felhasznált fűszerek számá­ban és gazdag ízvilágában tűnik ki a többi rozsálistól. Ezért emelhetjük a legjobb rozsális leírások közé. Az elkészítése roppant egyszerű. A fűsze­reket (fahéj, szegfűszeg, kardemon [kardamom26], szerecsendió, szere­csendió-virág, badian [csillagánizs], koriander) összetörjük, majd te­szünk hozzá mazsolát, citromhéjat, cordi­on olajat (ismeretlen olajféle) és nádmézet. Miután az alapanyagokat jól egybeelegyítettük: „Három pint Pálinkát reá kel önteni, még vörös és szagos nem lészen”. Az így kapott fűszeres pálinkaféléből leghamarabb 3-4 hét erjesztést követően nyerhetünk pompás és egyben kiváló minőségű „Nap harmatját”.27 A rozsális, mint elnevezés az idők folyamán egyre jobban kikopott a receptgyűjteményekből. A XIX. században a fűszeres pálinkákat már inkább likőröknek kezdték nevezni, és a rozsálissal csak elvétve talál­kozhatunk.28 „Gróf Schmidegn rosolissa” is a feledés homályába merült. JEGYZETEK 1. Külömb-Féle Nád Mézes és Más Ahoz Alkalmaztatott Elegyítésekkel ízesített sü­temények, melyeket Ms. N. Báró Balassa Ágnes Asszony-nak Német nyelvrűl ma­gyarra fordította Ájtatos Oskolabéli Szerzetes Száblik Istvány Váczon 1769. Orszá­gos Széchényi Könyvtár Quart. Hung. 1373. 2. NAGY Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857. (Reprint: Bp. 1987. 127-128.) 3. Magyar Országos Levéltár, Balassa család,­­ 1769 29. CS. 4. NAGY I.: 1987. 116. 5. KÁLLAY István-PATAKY Lajosné (szerk.): A Balassa család levéltára. Bp., 1972. 3. 6. KEMPELEN Béla: Magyar nemes családok. I. kötet. Bp., 1911. 266. 7. KÁLLAY I.-PATAKY L.: 1972. 3. 8. GUNDEL Imre-HARMATH Judit: A vendéglátás emlékei. Bp., 1979. 19. Ezt az állítást azonban a Dizionario enciclopedico italiano X. Roma, 1970. 578. cáfolja és azt írja, hogy a rosolare szó tepsiben vagy nyárson sütést jelent. 1­728 |

Next