Palócföld, 2003 (37. évfolyam, 1-6. szám)

2003 / 6. szám - Rónay László: A Közép-európai humanizmus álma (tanulmány)

Rónay László A KÖZÉP-EURÓPAI HUMANIZMUS ÁLMA Trianon után Közép-Európa szétszabdalt térség lett, amelyben hangadó politikai személyiségek elképzelése szerint magyar kulturális fölénynek kellett volna érvényre jutnia, míg az irodalom és a művészetek felelős­ségtől áthatott képviselői termékeny párbeszéd megvalósítására töre­kedtek, melynek során az a térségben élő kis népek megismerhetik egy­más értékeit, s ez által enyhülnek a kölcsönös ellentétek, amelyek egy részét az európai nagyhatalmak gerjesztették. A szellemi zűrzavarban, a nemzetet ért súlyos sokk után előbb rendet kellett teremteni. Az irodalomban ez formaváltást jelentett, a szürrealiz­mus bizonytalanságából az egyszerűbb formákhoz, áttekinthető lineáris időkezeléshez történő visszatérést. „A háború utáni esztendők megha­­sonlott lelkű és kaotikus formátlanságban vergődő költői világában az első kristályosodási pontot jelentette Erdélyi merész egyszerűsége és naiv tisztasága. A szabadvers legféktelenebb korában a népköltészet leg­gyermetegebb kötött formához tért vissza. Primitív, de biztos utat muta­tott neki e bomló, bomlasztó korban a népköltészet példaadása. A kerek­ség, zártság, tömörség formaigényét a népdalok biztos szerkezeteiben ismerte meg.” Akinek e pontos jellemzést köszönhetjük, Szegi Pál, az összehason­lító művészetszemlélet jelentékeny képviselője volt a két világháború között, emellett a Pesti Hírlap Vasárnapját szerkesztette, s tette a kor legszínvonalasabb magazinjává. Szegi - mint ezt Játék és lelkiismeret című, válogatott írásait tartalmazó kötete is bizonyítja (Argumentum kiadó) — alaposan ismerte a kor európai irodalmát, a szürrealistáktól, elsősorban Apollinairetől fordított is, de érzékelte korának azt a törekvé­sét, amely az új klasszicizmus, tehát egyfajta belső és külső rend felé mutatott. Egyik remek, Szabó Lőrinc költészetéről írt tanulmányában azt a folyamatot ábrázolja, amelynek során az életműben - a kor magyar lírájában is - létre­jön „a gondolati tisztaság békéje és harmóniája”. József Attiláról szólva is nagy nyomatékkal hangsúlyozta a költőnek azt a törekvését, amelynek során az indulat „sötét áradását” egy „magasabb 1­730 |

Next