Palócföld, 2003 (37. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 6. szám - Rónay László: A Közép-európai humanizmus álma (tanulmány)
Rónay László A KÖZÉP-EURÓPAI HUMANIZMUS ÁLMA Trianon után Közép-Európa szétszabdalt térség lett, amelyben hangadó politikai személyiségek elképzelése szerint magyar kulturális fölénynek kellett volna érvényre jutnia, míg az irodalom és a művészetek felelősségtől áthatott képviselői termékeny párbeszéd megvalósítására törekedtek, melynek során az a térségben élő kis népek megismerhetik egymás értékeit, s ez által enyhülnek a kölcsönös ellentétek, amelyek egy részét az európai nagyhatalmak gerjesztették. A szellemi zűrzavarban, a nemzetet ért súlyos sokk után előbb rendet kellett teremteni. Az irodalomban ez formaváltást jelentett, a szürrealizmus bizonytalanságából az egyszerűbb formákhoz, áttekinthető lineáris időkezeléshez történő visszatérést. „A háború utáni esztendők meghasonlott lelkű és kaotikus formátlanságban vergődő költői világában az első kristályosodási pontot jelentette Erdélyi merész egyszerűsége és naiv tisztasága. A szabadvers legféktelenebb korában a népköltészet leggyermetegebb kötött formához tért vissza. Primitív, de biztos utat mutatott neki e bomló, bomlasztó korban a népköltészet példaadása. A kerekség, zártság, tömörség formaigényét a népdalok biztos szerkezeteiben ismerte meg.” Akinek e pontos jellemzést köszönhetjük, Szegi Pál, az összehasonlító művészetszemlélet jelentékeny képviselője volt a két világháború között, emellett a Pesti Hírlap Vasárnapját szerkesztette, s tette a kor legszínvonalasabb magazinjává. Szegi - mint ezt Játék és lelkiismeret című, válogatott írásait tartalmazó kötete is bizonyítja (Argumentum kiadó) — alaposan ismerte a kor európai irodalmát, a szürrealistáktól, elsősorban Apollinairetől fordított is, de érzékelte korának azt a törekvését, amely az új klasszicizmus, tehát egyfajta belső és külső rend felé mutatott. Egyik remek, Szabó Lőrinc költészetéről írt tanulmányában azt a folyamatot ábrázolja, amelynek során az életműben - a kor magyar lírájában is - létrejön „a gondolati tisztaság békéje és harmóniája”. József Attiláról szólva is nagy nyomatékkal hangsúlyozta a költőnek azt a törekvését, amelynek során az indulat „sötét áradását” egy „magasabb 1730 |