Palota-Ujpest, 1934 (14. évfolyam, 1-41. szám)
1934-01-06 / 1. szám
Palota-Újpest alapításának szükségét, mikor annak elbírálása a püspöki joghatóság körébe tartozik s amikor azt a templom létesítésénél is maga az egyházközség feje készíti elő. Egyháziasság-e dicsekedni a templomépitési mozgalom megkezdésével, amikor az egyházközség jóval előbb megtette — magam tárgyaltam hivatalos beadványát. Dicsekedni ezzel akkor, mikor ennek a zaklató sürgetésnek egyik következménye volt, hogy a templom részére nem az Újváros szükségletének legmegfelelőbb s az egyházközség feje által eredetileg kért terület jelöltetett ki s az egyházközség eredeti terve, a szalézi kolostor-templom, amely ha valahol, hát itt a munkásnegyedben töltheti be az Államvasút által eléggé meg nem hálálható hivatását, elejtetett. Egyházias szellemet bizonyít-e elhallgatni a dicsekvésben az összeget, amelyet az illető egyházi adóban vagy adományban a templomépítésre juttatott. Látjátok feleim szemetekkel, mik vagyunk. Gőgös por és hamu vagyunk. Értelemalázatosságunk kiveszett. Cselekvésünk indokául két betűt tolunk folyton előtérbe: az egyik az „é“, a másik az „n“. Ezért nem adjuk meg a tiszteletet annak, akit illet. Ezért kritizálunk bántó éllel. Ezért tételezünk fel alap nélkül rosszat másról. Szent Imrés fiaim, olvastátok a parancsolatot: Tiszteljed — lelki — Atyádat, hogy hosszú életű lehess a földön, amelyet a te Urad Istened ad te néked. Mi hosszú életűek akarunk lenni, gyökeret verni, otthont építeni a mi palotai földünkön, pótoljuk ki hát fokozott tisztelettel a lelki Atya iránt a tőle megvont tiszteletet és lelkiséggel dolgozzunk azon , magasztosuljon mielőbb keresztes tornyává a mi újvárosi templomunk s legyen ez a torony a katholikus összetartás tornya. Mert e nélkül a katholikus gondolatban a magyarságra rejlő mélységes erőket kivetíteni nem tudjuk. A „The Newyork Times“ hírével kapcsolatos gondolatok elszállnak fejemből, ha kezembe veszem a megújult Katholikus Szemle, a Magyar Kultúra, a Korunk Szava, A Kongregáció, bölcseletet, mystikát s egyéb katholikus tudományt sugalló sorokkal teli példányait s felcsillan bennem a remény. Ez fog az új katholikus nemzedékben a Szentkoronás Turul szárnycsapása nyomán rátalálni a közéleti és társadalmi igazságot hozó revízió igazi útjára. Dr. Czillinger Lóránd. I----- »»»I—JMC3WC3WCJWC3«» Közgyűlés. Az Újpesti Katholikus Kör dec. 23-án tartotta rendes évi közgyűlését, amelyet a Balassagyarmatra áthelyezett elnöke, Farkas István reálgimnáziumi igazgató távollétében Benkő Sándor gazdasági tanácsos vezetett. Az eltávozott elnök búcsúlevelét — aki hivatalos elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg — dr. Koncz József pápai káplán indítványára a kör jegyzőkönyvében örökíti meg s őt a közgyűlés táviratban üdvözölte. Tisztujitás rendjén megválasztattak : elnökké: Benkő Sándor, —1 alelnökökké: Miskolczy Gusztáv postatakarékpénztári h. vezérigazgató, Ditmayer Ferenc műszaki főtanácsos és vitéz Csorba Ödön igazgató-tanító, — titkárrá : Debreczenyi Bárány Rezső r. kath. hitoktató-lelkész, — ügyésszé: dr. Töttössy Ernő, — pénztárossá: Schneider Károly, — háznaggyá : Gergely István. Mondanunk sem kell, hogy a választást az örökifjú Tassy Béla Károly kor elnök vezette; a korelnökségben társa, Antal Gyula táviratban küldte a körnek és lemondott elnökének az üdvözletét. A vacsorán a kör örökös tiszteletbeli elnöke , dr. Csik József plébános, főrendiházi tag mondott lelkesítő beszédet. Vak tűzilármára a palotai tűzoltók hétfőn este nagy felkészültséggel robogtak a Károlyi u. 31. sz. alá, ahol műhelytüzet jeleztek nekik, de szerencsére semmi baj nem volt s igy a felültetésen kissé bosszankodó tűzoltók hazamentek laktanyájukba. XXXI. Amit a tanárjelöltek gyakorlati kiképzése tekintetében az akkor még csak váltakozva négy osztályos (az egyik tanévben: I., 111., V., VII. és a másikban II, IV., VI., VIII.) gyakorló főgimnázium nyújtott, valóban nem volt számottevő teljesítmény. Mégpedig azért nem, mert ebben a mintaintézetben (a szó szoros értelmében pedagógiai laboratóriumban) az állapot nagyon is mintaszerű, mondhatnék túlmintaszerű volt. Nagyon könnyű volt itt a szaktanároknak, akik majdnem egytől-egyig elismert szaktekintélyek voltak, eredményes tanítást produkálni, sőt a melléjük beosztott gyakorló tanárokkal is eredményes próbaelőadásokat produkáltatni, mert itt egy osztályban csak 30—35 tanuló volt, úgy a neveltség, mint az értelmi fejlettség tekintetében jobbára mintaszerű, válogatott tanulóanyag (csak kiváltságos szülő járathatta gyermekét a mintagimnáziumban), amely 100 százalékig alkalmas volt arra, hogy objectuma legyen annak az egyetlen helyes és eredményes tanításnak, mely szerint a tanár permanensen az egész osztályt foglalkoztatva minden leckeórán minden tanulót megfeleltet, legalább is egy kis, mellékkérdés feltevésével, úgy hogy végeredményben minden leckeórán minden tanuló felel. Ha 50—60 vagy még több tanuló szorong az osztályban, a tanítás jobbára meddő pedagógiai komédiává torzul, mert a fentirt egyetlen helyes és eredményes módszer (tanári notesz és osztályzás nélkül) nem alkalmazható. Nincs tudomásom róla, hogy azóta javult volna a helyzet. Most is, mint azelőtt, a kezdő tanároknak legnagyobb része nem tud sem fegyelmezni, sem pedig tanítani, s most is, mint azelőtt, a tanárvizsgáló bizottságok az okleveles tanároknak egész raját szabadítja rá a zsúfolt osztályokban szorongó ifjúságra minden reális gyakorlati képzettség nélkül. Nem félek közölni a nyilvánossággal azt a megállapításomat, hogy amennyiben a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr ő excellenciája a közeljövőben a középiskola megreformálására vonatkozó javaslatot terjeszt a Ház elé, úgy ez a javaslat, ha törvényerőre is emelkedik, egyáltalán semmit sem fog változtatni a középiskolán olyan értelemben, hogy a tanuló ifjúság erkölcsi és szellemi gyarapodását eredményesebbé tegye, mert ennek a közóhajban kifejezett haladásnak conditio sine que non-ja egyrészt az, hogy az iskolának zsúfoltsága megszűnjék — maximum 35 tanulónál több nem tanulhat eredményesen egy osztályban — másrészt pedig az, hogy a tanárok reális gyakorlati kiképzésben részesüljenek. A középiskola reformját új iskolák építésével és tanárképző intézetek létesítésével kell megkezdeni. Financiális kérdés, jól tudom és azzal is tisztában vagyok, hogy a jelen gazdasági viszonyok mellett a kultúra haladását (érti itt: a középiskola fejlesztését) célzó financiális kérdések még sokkal inkább megoldhatatlan financiális problémákká bővülnek, mint a békevilágban. Itt legfeljebb arról lehet szó, hogy a kultusztárca keretén belül a dologi kiadásokat tetemesen redukáljuk azon célból, hogy az ilyen után megtakarított kvótát a fentírt célokra fordítsuk. Elgondolásomat erre nézve a következőkben adom elő : Teljesen fölösleges a leányoknak középiskolai oktatása. Járjanak főző- és háztartási iskolákba, nem pedig gimnáziumokba. Az akadémikus tanulmányok voltaképen ellenkeznek a nő pszichéjével és az általános műveltség tekintetében untig elég az, amit a leányok a polgári iskolában tanulnak és az én diákkoromban a felsőbb leányiskolában tanultak. A leánygimnáziumokat el kell törülni és azok a lányok, akik el akarják végezni a gimnáziumot (illetőleg a reálgimnáziumot, mert ez legyen a jövő egységes típusa, hogy kenyérkereső pályára léphessenek, járjanak a fiukkal együtt iskolába. Híve vagyok a coeducationak, mert azt minden tekintetben előnyösnek és célszerűnek tartom. Hét évig működtem olyan vidéki városban, ahol a gimnáziumi tanulóknak majdnem 50 százaléka leány volt, mert nem volt helyben leányközépiskola. Nem láttam és nem hallottam én hét tanév alatt semmi olyat, ami az illemmel vagy tisztességgel ellenkezett volna. Sőt azt tapasztaltam, hogy olyan fiúk, akik az alsó osztályokban még bárdolatlan és otromba modort tanúsítottak, mire a felsőbb osztályokba kerültek, kicsiszolódtak. Megállapítottam, hogy a fiuknak a lányokkal való állandó együttléte üdvös és nemesítő hatással van a fiukra. Nem hogy felkeltené bennük az érzéki vágyakat, hanem éppen ellenkezőleg, közömbössé teszi őket. A nő tisztelete és a lovagiasság már a zsenge lélekben sarjad és az ifjú lelkében terebélyes fává növekszik, mely szép és illatos virágokat termel, ha hozzáértő kertész neveli és gondozza a csemetéket. (Folytatása következik.) C3MC3NC3NC3MC3HC3NB9M A középiskola reformja. Irta: HERCZEG ANTAL. 2 Sándorfi Sándor palotai tűzoltóparancsnokot gróf Teleky Pál főcserkész dicsérő, köszönő levéllel tüntette ki a világjamborben teljesített odaadó szolgálataiért. Halálozás. Lichtblau Mór, volt városi képviselő s az újvárosi rész egyik legrégibb, közismert kereskekedője, hirtelen elhunyt. Nagy részvét mellett temették el a héten. Elveszett a múlt hét végén egy fiatal kb. 60 cm. magas, barna-fehér tarka (sok fehér van rajta), hím, hosszúfarkú vizsla kutya. Aki tud róla, kérem értesítse Papp-Szilágyi Lászlót Újpest, Városháza. Igen súlyos baleset érte Baumgartner Károly nagy népszerűségnek örvendő rákospalotai építőmestert Szilveszter napján. Lova mellett foglalatoskodott s a háztetőről lezuhant hórakás zajától lova megijedve, úgy homlokon rúgta gazdáját, hogy eszméletét veszítve szállittották kórházba, ahol sebeit bekötözték, de, mint örömmel értesültünk, már túl van minden komolyabb veszélyen. 11 Colosseum mozi szilveszteri kabaréja nagyszerűen sikerült. A közönség rendkívül derűs hangulatban hagyta el a mindjobban és tömegesebben látogatott s valóban pompás hozzáértéssel vezetett mozgószínházat. Az újpesti Piccoló-kávéházban minden este Kolompár Aladár muzsikál. Telefon: 95-4-39. SALGÓ JENŐ Telefon: 95-4-39. fornér, enyvezett lemez és keményfa kereskedelmi vállalat ====== ÚJPEST, KIRÁLY UTCA 54. SZÁM. ====== Saját termelésű dió, bükk, jávor, cseresznye és körte a legolcsóbb árban. Járófornér már 2 és fél fillértől felfelé! 1934. január 6. Rákospalota megyei város képviselőtestületének utolsó közgyűlése 1933-ban. Rákospalota képviselőtestülete dec. 28-án közgyűlést tartott. Dr. Cserba Elemér nagy szeretettel elparentálja Lichtblau Mór virilis képviselőt. Emlékét jegyzőkönyvben megörökítik. A közgyűlés megállapítja a Phöbus „Belépési nyilatkozat“ szövegét. Szép munka, mindenre kiterjedő figyelemmel készült. Moór Jenő csak pár lényegtelen hibát javít rajta. Az 1934. évre szóló virilis névjegyzék : 1. Dr. Ágh Károly (3180 P), 2. Hirschenstein Lajos, 3. Gróf Károlyi László, 4. Dr. Polányi Laura, 5. Özv. Lakatos Rezsőné, 6. Hajdú Pálné, 7. Dr. Makay Pál, 8. Dr. Csányi Barna 9. Marcsek Gusztáv, 10. Dr. Schwarcz Gusztáv, 11. Dr. Szűcs József, 12. Schwartz Adolfné, 13. Ott Jenő, 14. Montag Simon, 15. Dr. Bakács Ignác, 16. Varga Miklós, 17. Berkes József, 18. Müller Ádámné, 19. Horn Ferencné, 20. Balla Gyula, 21. Miklós Aladár, 22. Pollák István, 23. Rácz Ferenc, 24. Özv. Politzer Ignácné, 25. Dr. Mandl Henrik, 26. Rübner Jenőné, 27. Müller Albin, 28. Özv. Kollár Gyuláné, 29. Székely László, 30. Kiss József, 31. Borsay Géza, 32. Müller Izidor, 33. Negyedi-Szabó Géza, 34. Kucsera István, 35. Özv. Maiz Lipótné, 36. Kokas Mihály, 37. Izsák József, 38. Csörgey Géza, 39. Dr. Németh Ödönné, 40. Wagner Ignác, 41. Holter Mór, 42. Lichtblau Mórné, 43. Müller Vilmos, 44. Schneider Ferenc, 45. Özv. Benkő Istvánná, 46. Fried Sándor, 47. Goszmann Oszkár, 48. Dr. Takács György. Első póttag: Szántó Miksa (1331 P). . Miklós Aladár a 21-ik helyre került. Élénk vita fejlődött ki. Lapunk más helyén részletesen hozzuk. Mindenesetre érdekes, hogy a frakció volt elnöke társaival fellebbez. A mostani elnök szót emel egy minden izében derék úriemberért — ezt elismerjük —, de Rákospalota ellenségéért és ennek tapsol Rákospalota parlamentje. A pótköltségvetést 48.652 P-vel elfogadták. Moór Jenő sokalja a tisztviselői illetményeket. Fájdalmas, de csakugyan beszélni kell róla. 1784 P ebadót töröltek. Varga Károly városi nyomozó havi 500 kegydíjat kapott. Illetőségi ügyek után dr. Cserba Elemér boldog újévet kívánva zárja be az ülést. Sokáig ünneplik a polgármestert ! £=>•• £=?•• í=»®« £=»»« <=>—1=>— C3N Jégünnepély a rákospalotai polgári fiúiskola jégpályáján. A Zrínyi Miklós Ifj. Sportkör holnap, vasárnap délután 5 órakor a polgári fiúiskola jégpályáján a Budapesti Korcsolyázó Egyesület tagjainak közreműködésével nagyszabású jégünnepélyt rendez. A jégünnepélyen műkorcsolyázó-, tánc- és humoros számok kerülnek bemutatásra. Belépődíjak : Nézők részére 30 fillér, korcsolyázók részére napi jegy 40 fillér, bérletesek részére napi jegy 20 fillér. A jégpályán állandóan megafon-zene. Kedvezőtlen idő esetén a jégünnepélyt január hó 14-én tartják meg.