Pannon Napló, 1995. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-01 / 51. szám
Önkormányzati vonal Válaszol: dr. Nagykóné Szántó Mária, Bakonyszentkirály polgármestere A falu egy hatalmas iskola építésébe kezdett néhány évvel ezelőtt. Igaz, az épületnek még csak az egyharmad része használható, de 2002-ben már 193 gyerek veheti birtokba a kitűnően felszerelt kémiai labort és a tornacsarnokot. -Mennyibe kerül a beruházás? - Várhatóan 54 millió forintba. Ám nemcsak iskolát, hanem új utakat és egy postaépületet is sikerült felépítenünk. Ezenkívül fiókgyógyszertár és fogorvosi rendelő működik nálunk, mely folyamatossá teszi a lakosság egészségügyi ellátását. -Az ivóvízhálózat kiépítése már megtörtént? - Igen, de sajnos a magas vastartalom miatt nagyon rossz a víz minősége. A zirci vízműtől gyakran fordulnak meg nálunk olyan szakemberek, akik megpróbálják tisztítani, de eddig nem sok sikerrel jártak. - Milyen kulturális programokat szerveznek a település lakosainak? - Általában a másik két faluval, Csesznekkel és Bakonyoszloppal közösen, a bakonyszentkirályi művelődési házban szoktunk aerobik- és táncfoglalkozásokat tartani, illetve nyugdíjasklubban látjuk vendégül az idős embereket. - Hogyan tovább ? -Talán meglepő, de a jövőben az anyagi nehézségeink ellenére kevesebbet a pénzzel, inkább a helyi közösségi szellem erősítésével szeretnénk foglalkozni. Főleg az idős emberekre számíthatunk ezen a téren, akik tapasztalataik átadásával segíthetik a fiatalokat. A A. Z. Közlemény A Veszprém Megyei Önkormányzat értesíti a megye lakosságát, hogy a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényt módosító 1990. évi LXXXV. törvény alapján a Megyei Bíróság és a Munkaügyi Bíróság népi ülnökeit Veszprém Megye Közgyűlése és Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlése a települések lakosságszámának arányában választja meg. A népi ülnököket 1995. március 20. napja és április 22. napja között kell megválasztani. Az idézett jogszabály alapján a megválasztandó népi ülnököket az állandó lakos választópolgárok, a helyi önkormányzatok képviselő-testületei és társadalmi szervezetek jelölik. Felkérjük a lakosságot, hogy a jelölési joggal minél szélesebb körben éljenek. A jelölésre vonatkozó bejelentésüket akár személyesen, akár írásban a Megyei Önkormányzati Hivatalnál (8200 Veszprém, Megyeház tér 5.) 1995. március 15-ig lehet megtenni. Dr. Zongor Gábor a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke MEGYEI KÖRKÉP Pénz, pénz, pénz Se csőd, se törvény Készül az önkormányzati csődtörvény, legalábbis a Belügyminisztérium berkeiben annak első fogalmazványa, tervezete. Tartalmáról még semmit sem tudni, de már a puszta tényre felkapja fejét a hírérzékeny ember, netán csőd fenyeget némely önkormányzatot? Erről kérdeztük a TÁKISZ (Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat) irodavezetőjét, Lohn Máriát. - Csődről már csak törvény híján sem beszélhetünk, de egyébként is korai a kérdés felvetése. Az idei költségvetésük elkészítésére ugyanis - a költségvetési törvény felhatalmazása alapján - ennek kihirdetésétől (1994. december 30.) számított 60 napos határidőt kaptak a települési önkormányzatok. További 30 nap áll rendelkezésükre a kormány tájékoztatására. Végleges költségvetések tehát csak március végére várhatók - mondja az irodavezető. Egyelőre konkrét adatok nincsenek forráshiányról, illetve hitelfelvételi elképzelésekről. Jelzések persze érkeznek a hivatalhoz, de ezek a költségvetési tervezés megváltozott metodikájával függnek össze. Az új irányelvek megkülönböztetnek „ vis maior’ (külső, elháríthatatlan ok) miatt működésképtelenné váló, önhibáján kívül hátrányos helyzetbe kerülő (forráshiányos) és saját hibából fizetésképtelenné váló önkormányzatokat. Megítélésük, támogatásuk is e megkülönböztetés szerint fog alakulni. A saját hibából előálló fizetésképtelenség természetesen csődhelyzet, de ennek következményei csak a csődtörvény hatályba lépése után lesznek alkalmazhatók. Máris szigorodott viszont a működésképtelenné váló helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásának igénybevételi lehetősége. Az 1995. évi címzett és céltámogatások rangsorrendje: egészséges ivóvízellátással, életveszélyes általános iskolai tantermekkel, szennyvíztisztító telep létesítésével, egészségügyi gép- és műszerbeszerzéssel kapcsolatos feladatok megoldása. A Kovács Tibor Információcsere kéthavonként - A saját városukban történtekről kéthavonként tájékoztatják egymást a Megyei Jogú Városok Szövetségének tagjai - nyilatkozta lapunknak Hevessy József debreceni polgármester, a szövetség új elnöke. - Nagyon lényegesnek tartom, hogy a különböző bizottságok munkájában a polgármesteri hivatalok szakemberei is részt vesznek, tapasztalataikat kicserélhetik. A szövetség a legmagasabb érdekegyeztető fórumon, a Parlamentben is képviselteti magát, tagokat jelölt az államháztartási reform kidolgozására létrehozott bizottságba, és azon dolgozik, hogy a hét önkormányzati szövetségből egy erős Magyar Önkormányzati Szövetség jöjjön létre, hisz eddig a hét szövetség közötti eltérő vélemények gyakran kioltották egymást. A debreceni polgármester szerint a megye és megyei jogú városok közötti egyeztetőbizottságok munkájába nem szólhatnak bele, a közös fenntartású intézmények pénzelésének kérdésében a bizottságokon belül kell egyezségre jutni. A B. E. 1995. március 1., szerda Első alkalommal találkozott hétfőn az újraválasztott képviselő-testület Vilonya lakosságával. A közmeghallgatásnak a helyi kultúrotthon adott helyet, amely majdnem kicsinek is bizonyult, ugyanis az itt élők nagy része megjelent a falugyűlésen. Falugyűlés Vilonyán Bajka Gáborné könyvelő először az elfogadott költségvetés tervezetét ismertette a megjelentekkel. Külön kiemelte az új négy tantermes iskola építésének hátralevő feladatait, amelyhez még nyolcmillió forint áll rendelkezésre. A kivitelező év végére szeretné átadni az épületet, amihez már a berendezéseket a zirci szakközépiskolából megkapták. Többek között szó volt még a gázvezeték kiépítésének helyzetéről. A faluban már csak egy utcába nincs bevezetve a gáz. Ezenkívül évente kétszer, (nem kétévente egyszer, ahogyan nemrég megjelent) lomtalanítást terveznek. Felmerült a kérdés, vajon szükség van-e a faluban egy főállású ügyintézőre. Ennek a dolgozónak az évi fizetése hatszázezer forintot venne el a költségvetésből. A falu lakossága szerint kis település lévén minden fillért meg kell fogni. Ezt az évi több százezer forintot más, fontosabb feladatra kellene fordítani, mindemellett meg vannak elégedve a falu ügyeinek intézésével. A felszólalók szerint szükség lenne egy új nyilvános telefonfülkére, ugyanis a meglévők számos esetben használhatatlanok. Igény lenne továbbá egy egészségügyi előadásra is. Felkérték a helyi orvost, szervezzen egy hasonló összejövetelt, ahol az egészséges életmódról, betegségek megelőzéséről lenne szó. Ezután a Faluszépítő Egyesület megálmodója, és megvalósítója, Takács Péter tartott előadást az egyesület terveiről, és a végrehajtásának eszközeiről. Felkérte a lakosságot, hogy ha él még a vilonyaiak híres összefogása, akkor lépjenek be az egyesületbe, és segítsék annak munkáját. A V. B. ____________________________KÖRKÉRDÉS____________________________ Ki a felelős az önkormányzatok csődjéért? Bor Sándor munkaügyi előadó Várpalotáról - Végső soron a polgármester, mert neki kellene felelnie az egész településért, minden szempontból, így gazdaságilag is. Őt vonnám felelősségre, ha valami nem úgy sikerült, ahogy elképzelte, akár anyagilag is, nemcsak erkölcsileg. Ha pedig nem tudja sikeresen képviselni a település érdekeit, akkor le kell váltani. Persze nemcsak ő intézkedhet rosszul. Rácz Ágnes pedagógus Pápáról - Nehéz megokolni, mi az oka annak, hogy az önkormányzatok lapátra kerülnek. Valószínűleg nem elég az a jövedelem, ami hozzájuk befolyik. A megoldás az lenne, ha új munkahelyeket létesítenének, akár az állam, akár a vállalkozók. Rengeteg pénzt fordítanak a munkanélküliek támogatására, pedig ami nincs, azt nem lehet elosztani. Ezért veszik fel a kölcsönöket. Nagy Miklósné orvosírnok Veszprémből - A magyarországi rossz gazdasági helyzet az oka. Legalábbis arra fogjuk, mint mindent. Hogy netán valójában az elosztáson múlik-e, vagy valóban ilyen reménytelen a gazdasági helyzetünk, nem tudom. Ezt a csődöt megelőzi 40-50 év rossz gazdasági politikája, nem mindenért a mai vezetők a felelősek. Egy rendszerváltás rengeteg energiába és pénzbe kerül. Ányos Gyula nyugdíjas Tapolcáról - Ugyanaz a felelős, aki az egész ország csődjéért. Az államapparátus ötvenmillió keresőképes emberhez van méretezve, a jelenlegi ötmillió helyett. Se az ország, se az önkormányzatok nem kerülhetik el ilyen ügymenettel a csődöt. Emiatt jutottunk oda, hogy a nyugdíjasok úgyszólván egy eutanáziás program áldozatai lettek. Persze mindez a fiatalokat is sújtja. Simon Ágnes szerkesztő-tervező Veszprémfajszról - Nálunk a faluban most vezették be a vizet, a gázt, csak ötvenezer forintért. Úgyhogy nekem nincsenek rossz tapasztalataim, itt nincs katasztrófahelyzet. Segélyeket sem kell osztogatni, mert a faluban mindenki igyekszik valamit tenni a saját megélhetéséért. Ha mást nem tud, hát legalább disznót tart otthon, hogy meglegyen a mindennapi betevő falat. Dégi Lászlóné nyugdíjas Sáskáról - Ha az ember megmondja a véleményét, akkor betörik a feje. Baj van, az biztos. Az ország mind szegényebb és szegényebb lesz. De a csőd feléért az önkormányzatok hibáztathatóak. Sajnos a vezetők úgy töltik be a tisztségeiket, hogy az alapállásuk a dolgokhoz a következő: előbb én, aztán a família. A pórnépnek marad az adósságok törlesztése. Bajcsi Gyuláné eladó Ősiből - Az önkormányzat, illetve az ott dolgozó emberek. Ők tudják, hogy hová, mire megy el a hivatal pénze. A bemenő adók és a kiadások az ő kezükön mennek keresztül. Igaz, hogy rengeteg pénzt fordítanak segélyezésre és biztosan kevés a bevétel. A polgármesterek nem egyedül felelősek a történtekért. Nem sok lehet az összeg, amiről rendelkeznek. Unger Károly géplakatos Balatonfűzfőről - A kormány felelős érte, de nemcsak a jelenlegi, hanem az előző is. A tanácsi rendszer az más volt, nem sorolom ide. A mostani és az előző vezetők is csak arra figyelnek, hogy a saját zsebüket jól megtöltsék. Semmi másra nem fordítanak energiát, közben az ország tönkremegy gazdaságilag. A Molnár Melinda