Pápa és Vidéke, 1921 (16. évfolyam, 1-222. szám)

1921-08-05 / 176. szám

Tizenhatodik évfolyam 180. szám Szerda Pápa, 1921 augusztus 5. PÁPA Előfizetési árak : Egész évre 400 K, fél évre 200 K, negyed évre 100 K, egy hóra 35 K, egyes szám ára 2 K. / VIDÉKE KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP. Felelős NÉMETH szerkesztő:­ JÓZSEF Szerkesztőség : Török Bálint u. I. (Telefon : 11.) Kiadóhivatal: Fő­ tér 12. (Telefon: 61. sz.) Kézrekerült betörőbanda Több városban megfordultak • A pápai rendőrségen várják további sorsukat Nagy port vert fel napokkal ezelőtt az a resjtélyes betörés, melyet ismeretlen tet­tesek a Kossuth Lajos utcai Braun-féle üzlet­ben követtek el. Annál inkább meglepetés­szerűen hatott az eset, mivel abban az idő­ben, mikor a betörésnek végbe kellett menni, a Kossuth Lajos utcán még javában jártak­keltek az emberek, a rendőrség is többször patrulk­ozott, úgy hogy azt lehetett hinni, hogy a helyi viszonyokkal teljesen tisztában levő elvetemült csavargók voltak az éjjeli látogatók. A rablást követő napon azonban értesítés jött Budapestről a pápai rendőrség­hez, hogy a jómadarak kézre kerültek Schell Sándor rézműves, Szomor Vilmos és Frank Elemér budapesti hivatalnokok személyében. Tegnap délelőtt a „három jó barát" tényleg meg is érkezett megfelelő fedezet mellett Pápára, ahol a rendőrség nyomozó osztálya vette őket pártfogás alá. A kézen­fekvő bizonyítékok hatása alatt, minden huza­vona nélkül elmondták, hogy a betörést megelőző napon érkeztek Pápára. Körül­néztek a városban, hol lehetne nagyobb sikerrel­­ dolgozni." Sok után­járás után megállapodtak, hogy céljuknak legjobban megfelel Braun üzlete tekintve, hogy redőny helyett egyszerű lakatos ajtókon kell magukat keresztül dolgozni. Délután elmentek fürdeni a Tapolcába, ahol a késő estig eltöltötték az időt és elindultak tervük megvalósítására. Akcióba tulajdonképen éjjeli 12 órakor léptek. Kifürkészték az alkalmas pillanatot, midőn a közelben nem volt senki. A lakatot egy ügyes gyomással levették, kettő közülük beosont az üzletbe, másikuk kint lesett és két perc alatt végeztek. A mellék­utcákon keresztül elhagyták a várost és Puszta-Gyimót felé vették útjukat, ahol felültek a vonatra. A betörők állítólag több városban meg­fordultak, így Szombathelyen, Kecskeméten is. A legszélesebb körű nyomozás alá vették múltjukat. Egyelőre Pápán folytatják a nyo­mozást, még a mai nap folyamán azonban felszólítják őket Budapestre. Református egyházi élet Zsinat Budapesten­­ A hitélet bensőségesebbé tétele és a vallási buzgóság fokozása érdekében augusz­tus végén, mint csütörtöki számunkban írtuk, Kunhegyesen a református lelkészek, tanítók és presbiterek országos értekezletet tartanak. Megkérdeztük Kiss József református kerületi esperest, képviselteti-e magát a különben sem hivatalos kongresszuson. Kiss József esperes megkeresésünkre a következő felvi­lágosítást adta: — Bár az értekezlet akkora fontosság­gal bír, hogy jó volna, ha minél többen Bírósági ülés Pápán megjelennének azon, de az óriási távolság és a nem éppen kedvező vonatösszeköttetés miatt Pápáról aligha fog valaki Kunhegyesre utazni. Sokkal jobban foglalkoztat bennünket a szeptember 27-én Budapesten tartandó zsinat, amelyen hárman fogunk megjelenni Faragó János kollégiumi igazgató, dr. Antal Géza theologiai tanár és én. — A zsinatot megelőzőleg augusztus 18-án a dunántúli református egyházkerület bírósági ülést fog tartani. Prónay a mentelmi bizottság előtt Bocsánatot kell kérnie Rakovszkytól a Ház előtt Budapest, aug. 4. A nemzet­gyűlés mentelmi bizottsága tegnap délelőtt 11 órakor Kutkafalvy elnök­lete alatt ülést tartott, amelyen Ra­kovszky István volt házelnök és Be­niczky Ödön volt belügyminiszter, nemzetgyűlési képviselők mentelmi ügyeit tárgyalták. A nemzetgyűlés tud­valevőleg a mentelmi bizottságot arra utasította, hogy ebben a két mentelmi ügyben a bizottság jelentését 24 óra alatt tegye meg. Megjelent a bizottság előtt Prónay alezredes és közölte Kutkafalvy elnök­­el, hogy a honvédelmi miniszter in­tézkedésére idejött s a bizottság ren­delkezésére áll. Az elnök tudomásul vette Prónay jelentését és felkérte, hogy maradjon kint, míg a kihallgatás rákerül. Közölte azt is, hogy előzete­sen Rakovszkyt fogják kihallgatni. Ra­kovszky meghallgatása után Prónay a bizottság előtt a következő nyilatko­zatot tette: A Szegedről elindult maroknyi tiszti csapat egy zászlóaljjá nőtte ki magát. Ez teremtette meg Magyar­országon a rendet és az alkotmányos élet helyreállításához lényegesen hozzá­járult. Most pedig azt látja, hogy a nemzetgyűlés egy része olyan politikát követ, amely nem egyezik meg a zász­lóalj tisztjeinek és legénységének poli­tikai nézetével. Ennek a politikának nézete szerint az a célja, hogy a kormányzó tekintélyét lejárassa és puccsot csináljon. Ő és tiszttársai, valamint le­génysége a kormányzó szemé­lyének oszlopai és támaszai és miután az a cél, hogy mindazokat elgáncsolják, akik ezt a felfogást vall­ják, kénytelenek ilyen lépésre elhatá­rozni magukat. Kijelenti, hogy nincsen szándékában Rakovszkyt, a 60—70 éves öreg urat megsérteni, csak el­keseredett afelett, ami a nemzetgyűlé­sen történt, sajnálja, hogy a dolog megtörtént. Rakovszkyt magánembernek gon­dolta és ezt a levelet is mint ilyen­nek írta. A tárgyalás közben Rakovszky arról értesült, hogy Prónay kihallgatása előtt egy-két újságírónak azt mondotta, hogy ő (Rakovszky) a nemzetgyűlésen nem olvasta fel teljes egészében a levelet, valamint kétségbe vonta azt is, hogy a levelet a Ház elnökének címezte volna. Rakovszky — miután erről értesült — a bizottságtól újból kihallgatását kérte. Ki is hallgatták és ekkor elmondotta, hogy ő maga is utánna nézett a dolognak és konsta­tálta, hogy a levelet szóról-szóra ol­vasta fel, ami a gyorsíró jegyzetekből is megállapítható. Ami pedig azt illeti, hogy Prónay nem a Ház elnökéhez címezte volna a levelet, ezzel szemben áll, hogy a Ház a levél vétele idő­pontjában az elnöki lemondás elfoga­dásáról még nem határozott. Rakovszky kihallgatása után hosszabb vita indult meg a bizottság tagjai között. Végül úgy határoztak, hogy Prónay felettes katonai ható­sága által köteleztessék arra, hogy a nemzetgyűlés által meghatározott időben jelenjék meg a ház előtt és a jogi sértésért úgy Rakovszkytól, mint a nemzetgyűléstől kérjen bocsánatot. A Rakovszky-ügy letárgyalása után Beniczky mentelmi ügyét tárgyalta a bizottság és ez ügyben is meghozta határozatát, mely szerint javasolja a Háznak annak kimondását, hogy Beniczky mentelmi jogát ne­vezett tisztek súlyosan meg­sértették és utasítsa a Ház a honvédelmi miniszter urat a megtorló eljárás azonnali fo­ganatba vételére.

Next