Pápa és Vidéke, 1926 (23. évfolyam, 1-54. szám)
1926-01-01 / 1. szám
Pápa, 1926 január 1, péntek. Ara 2000 fco4 * M****** XXIII. évfolyam, I. szám. F T. 77. éS VIDÉKE •lOfizetési árak: nagyadévre 24.000 kor., agy hónapra 8000 kor. POLITIKAI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatali FS-utca 12 Talalonssém : 151. Újévi gondolatok. Az elmúlt s a következő esztendőnek határmesgyéjén egymásba fonódnak a mult emlékei és a jövő reményei, s mi szegény vándorok elbucsúzunk azoktól, mert elmennek meszszire, honnan nincs többé viszszatérés és köszöntjük emezeket, melyek messzinnen jönnek, hol nincs még semmi valóság. Mit hoz az újesztendő ? Pazar, avagy szük marokkal fogja-e mérni a boldogságot s bőven fog-e osztani a búbólbánatból, melyből pedig a kevés is sok, a sok pedig régen elég volna ? Fog-e dalt fakasztani azokról az ajkakról, melyek eddig csak a bánat panaszát hallatták és fog-e könnyt facsarni oly szemekből, amelyek eddig csak mosolyogni tudtak? És mit visz el az újesztendő? Hányan lesznek, avagy talán leszünk, akiknek sírját ássa az újesztendő ? Hány megvagyon dől romba, hány tört reménynek lélekharangját kondítja majd a keserű csalódás? Gyötrő érzés a jövő bizonytalansága. Tudásra teremtett értelmünknek fáj, hogy midőn szinte végerhetetlen és beláthatatlan az emberi ismeretnek tere, épp a jövő felé már az első lépésnél is korlátokba kötik ; de, érzésvilágunkra ittis nyomasztólag hat a bizonytalanságnak e Damoklesz-kardja mely szüntelen ott csüng a fejünk fölött. És mégis áldás e bizonytalanság, mert többet alkot, mint amennyit a jövő biztos tudása rontani birna. Ha jövőnk nem volna bizonytalan, ha minden tervünknek, minden cselekvésünknek előre tudnánk a végét, azonnal és magától kiesnének lelki világunk gépezetéből a két legerősebb rugó: a munka ösztöne, meg a reménység. Ha az ember előre látná mindazt, ami reá várakozik, ha eleve tudná, siker vagy sikertelenség lesz-e osztályrésze , lelki erői szükségképpen elernyednének, energiája megfogyatkoznék, hiszen minden küzdelem, minden, még oly csekély megerőltetés is vagy fölösleges, vagy hiábavaló volna. Ebből a nagy fásultságból sohasem támadt volna semmi sem azokból a nagy eredményekből, amelyeket az emberi szellem és akarat hosszú, olvasatlan évezredeken keresztül alkotott. Küzdés az élet, küzdés az élet értéke, küzdés nélkül igazán csak „fajulva tengés" az élet. E küzdelmet pedig csak a bizonytalanság teszi érdemessé. De e bizonytalanságból fakad a reménység is, az eljövendő javak várása. Mi volna velünk, ha mindig tudnók, hogy semmi jót sem várhatunk ? Oly kedélyi katasztrófa volna ez, amelyet lehetetlen volna kibírni, s hovahamar a kétségbeesés fegyvere tenne pontot a hiábavaló életnek korai végére. Örüljünk tehát, hogy nem ismerjük a közeli jövőt sem, mely az Urnák 1926-ik esztendejével ránk virradt. E nemtudás nem átok, hanem áldás. Ez teszi termékennyé elménket, hogy sorsunk javítására szűnjék meg új és újabb sohase módokat kieszelni ; ez acélozza meg akaratunkat, hogy amit megkezdett, végre is hajtsa úgy, mintha minden siker csak tőle függne. E küzdelem a mi életünk ; s ha a fölséges Isten sikert is ad hozzá, boldog lesz az ujesztendőnk ! Dr. Magyarész Ferenc. uttattassék megfelelő szétosztásra, a többi pedig Pápa város egyesületei is intézményei rendelkezésére bocsáttassék a következő arányban : Kath. Nővédő Egyesületnek 3 milió korona, a kath. munkásnő egyesületnek 1 millió, a kórházlátogató bizottságnak 1 millió, az irg. nővérek zárdájának 1 millió, Eucharisztikus gyermekszövetségnek 1 millió, a Szent Ferenc ill.rendnek 1 millió, a ref. nőegyletnek 1.500, a ref. gondozó bizottságnak 1 millió, az ev. nőegyletnek 1 millió, az izr. nőegyletnek 2 millió, az izr. iparosok gyámolító egyletének 500.000 K, az izr. népkonyhának 500.000 K, az izr. ápoldának 500.000 K, az izr. kórháznak 500 000 K, a róm. kath. polgári ápoldának, a járványkórház melletti városi ápoldának és a Szentilonai ápoldának összesen 1,500000 koronát, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének 1 millió, a Hadreának 2 millió, a tüdőbeteggondozó dispensernek 1 millió, az anya és csecsemővédő egyesületnek 1 millió és a vöröskereszt egyesületnek 1 millió K, Ker Munkásegyesületnek 1 millió korona. A polgármester úr ezen összegeket az egyes megajándékozott egyesületeknek nyomban kiadta s úgy a maga, mint a városi tanács nevében a leghálásabb köszönetet tolmácsolta városunk nemesen érző és magas gondolkozású képviselőjének ezért a fejedelmi ajándékáért és azért a kegyes pártfogásért, melyben városát ez alkalommal is részesítette. De a város egész polgárságának hálája kell, hogy áradjon az ő nemes egyénisége felé, aki hatalmas, szociális érzékkel oly kapcsolódik bele városa gyönyörűen segélyezésével is az Osszerencsolt Haza segítésének, elszegényedett polgársága feltámasztásának és nemzeti újjáépítésnek nagy munkájába. Képviselőnk karácsonyi ajándéka. Városunk nemzetgyűlési képviselőjének nemesen érző szive karácsony virradatának hajnali harangzúgásiban újból kitárult a szegények és sorsüldözöttek felé s indíttatva érezte magát Pápa város szegénysegélyezéssel foglalkozó egyesületeinek és intézményeinek az ünnepek alatti kiosztás céljára egy hatalmas, valósággal fejedelmi ajándék nyújtására. A város polgármesterének 32 millió korona összeget adott át azon rendeltetéssel, hogy abból 8 millió korona a választókerület községeihez *rW****MV**Mh*«*a*********i ************ ***************** Hunyadi János a legjobb természetes keserűvíz Közönséges adag : Egy pohárral tele, reggel éhgyomorra, vagy este lefekvéskor Gyermekeknek megfelelőIegkevesebb. Egy igazi békebarátnál. (Folyt, és vége.) .orra kerültek a vádak után oszlattam el kétségeit Egymásmostani helyzetünkre vonatkozóan s azután előkerült a mult. Védtük Európát, véreztünk, fogytunk, a román a hegyekben legeltette nyáját, fegyvert legfeljebb mint haramia fogott szaporodott. A szerb százezres csoportban vérfürdő elől menekült, mikor a török árulása miatt ki akarta irtani. Befogadtuk, itt a hála érte ... Hogy magyarosítottunk, vetik szemünkre. Hisz a magyar állam fizette papjaikat, tartotta fenn iskoláikat s vajjon most a náluknál műveltebb Magyarországnak van-e tizedrésznyi jussa hatalmuk alatt, mint nekik volt nálunk? Rátértünk az ezeréves múltra, magyar-francia kapcsolatra. a Szent István, Szt." Erzsébet neve itt legismerősebb történelmünkből. Talán mégse olyan gonoszok azok a magyarok, kiknek ilyen embereik vannak. Pedig Szt. Istvánról, Szt. Erzsébetről sok francia tud. Akik vallásosak, azok nagyon buzgók, sokat foglalkoznak vallási kérdésekkel, a szentek életét is ismerik. Az Isten és a felebaráti szeretet magyar hősei egykor karddal vagy alamizsnás lelkületükkel segítették népüket, most pedig egyéni nagyságuk emlékenségben lévő fajuknak a legjobb propaganda eszköz. Sokat beszéltünk Magyarországról, a béke sorsától s hazaérkezve róla eső érzéssel állapítottam meg, hogy kirándulásra fordított napot jól felhasználtam. Már maga a dolog érdekessége is elég ok lett volna, hogy alkalomadtával felkeressem ezt a valósággal misztikus társaságot. De mondhatom, élmény s lelkiépülés is volt számomra ez a nap azonkívül, hogy egy kis propagandát is kifejthettem, amire olyan kevés alkalom és olyan nagy szükség van. Mert hiszen mi erősen hisszük, reméljük, hogy nyomorúságos és megalázó helyzetünk nem soká tart. Vagy kard vagy a békeszerződések békés revíziója visszaállítja Szent István birodalmát. De akár a zöld asztalnál, akár harcmezőn fordul hazánk sorsa, jóbarátokra szükségünk van. A franciák most ide oda kapkodnak, keresik a bűnbakot, hogy megmagyarázhassák a napról-napra rosszabbodó gazdasági helyzetüket. Most még a többség megelékszik azzal a magyarázattal, hogy az angol és amerikai hitelezők szívtelensége az oka a szegénységnek, ami miatt itt többet panaszkodnak az emberek, mint nálunk, pedig az ő szegénységük még igen messze van a miénktől. De már egyre többen vannak, kik átlátják, hogy a békeszerződések körül legalábbis annyi baj van, mint az adósságokkal. S ha ez a belátás győzedelmeskedik, akkor nagy szerepe lesz azoknak, kik az igazi béke apostolai voltak, mikor a gyűlölet, a féktelen bosszú dühön- s