Pápa és Vidéke, 1942 (39. évfolyam, 1-52. szám)
1942-01-04 / 1. szám
9ABa ES VL f) XXXIX. éffaftam. f. szta POLITIKAI HETILAP. - MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. I 1142. jauár 4., vasárnap Új jegyespárok tűntek fel az utcán. Olyan boldogan Samulnak egymás mellé, mint rózsafa a karóhoz, olyan széles kacagással tekintgettek szét, hogy a szerelmes szavak elnémultak ajkukon és a kacagásukon kívül semmi sem maradt, amivel egymást szórakoztatták volna. Néha felemelték fejüket, hogy lássák, nézik-e őket? Az örök szerelmesek ismertetőjét is megtagadták, akik mélyen lehajtott fejjárnak, mert őket nem érdekli a vi Nem látszott meg rajtuk, hogy milyen végtelen és bonyolult utat járt meg szívük az élet útvesztőjében, amíg egymásba fonódott a két karikagyűrűs kéz. Hányszor elmondták egymásnak azt a roppantul kurta kis szót: »szeretlek«, de melynek törtelmét csak most kezdték megérteni. Olyan tehetetlenül álltak vele szemben, hogy nem is tudtak mást tenni, mint csak kacagtak rajta. Most kezdett kirajzolódni előttük, hogy mit adnak, mit várnak egymástól. Érezték, hogy lesz életükben majd áldozat, öröm, megpróbáltatás, akik önmaguk számára is alig megfejthető talány előtt állnak. Igaz-e mindaz, amit elértek. Vagy csak álmodtak? Sokszor megnézik jegygyűrűjüket, melynek ragyogása még vakítóbb lesz, ha örömkönnytől csillogó szemük rátekint. Nem tudják ezek a fiatal jegyesek megfejteni, hogy mi volt az, ami egymáshoz láncolta őket és elindítja a titokzatos élet elé- Hiszen a szerelemért csak töretlenül lehet harcolni. Az la leány, aki dolgozik, önbizalmat, hitét, álmát mind-mind beletemeti a munkába, nem marad másra ereje, csak magábatemetkezve ernyedten összeroppanni. "A férfi sorsa a munka, az ő acélos ereje kibírja ezt, megedződik és marad ereje arra is, hogy valakit örökre szeretni tudjon. És mégis ez volt az a láthatatlan fonál, mely előbb lassan és észrevétlenül, majd elszakíthatatlanul köréjük fonódott. Roppant katedrálisa az életnek, mely föléjük ötvözötten áll, hogy messze hirdesse mindazt a szépséget és örömöt, mit az Isten tervei szerint meg kell valósítaniuk egymás mellett, ők önzők voltak előbb, mert a fiatalságban nincs megértés és áldozatkészség, de most felolvadt minden, mint a napsugár erejében a tükörsima jégpáncél. Jó, hogy igy van most minden Egy láthatatlan kéz elkezdett játszani szivük húrjain és kijátszotta rajta azt a legszebb dalt, melyet az Édenben mondott el először. Micsoda távlat nyitik meg előttük majd, ha a szentségi házassággal örökre egymáséi lesznek, ha elindulnak megvalósítani az Isten örök gondolatát és szerelmük kivirágzik az eljövendőkben, akik letéteményesei lesznek az új világnak és Magyarország alapjainak. A könny valahonnan a mélyből fakad, a kacagás a kultúra vívmánya. De a kacagás is örök lesz, ha a szeretet a forrása. Új jegyespárok! lesz könny is életetekben, de lesz kacagás is, ha úgy indultok neki az életnek, ahogy azt az Úristen követeli tőletek. Az igazságügyi palota épitése Értekezlet a városházán. — Dr. Sulyok Dezső ismertető beszéde — Dr Antal István államtitkár, országgyűlési képviselő tájékoztatója, az igazságügyi palota épitése ügyében Hétfőn, december 29-én délután 5 órára értekezletre hívta össze a városi képviselőtestület tagjait Haruth János polgármester. Az értekezleten majdnem teljes számban megjelentek a képviselőitestület tagjai, amelyre eljött országgyűlési képviselőnk, Dr. Antal István államtitkár is. Vele jött az igazságügyi minisztérium részéről Ghiczy Dénes államtitkár, Gönye Győző mint tanácsos, az igazságügyi minisztérium épitkezési osztályának vezetője, Dr. Ágh János mint tanácsos és a vármegye részéről Dr Mesterházy Ferenc főispán. Az értekezlet egyetlen tárgya az igazságügyi palota épitésének megbeszélése volt. Hamuth János polgármester üdvörlőivé a megjelent előkelőségeket, megnyitotta az értekezletet és felkérte Dr. Sulyok Dezső képviselőtestületi tagot, hogy ismertesse az igazságügyi palota építésére vonatkozó előterjesztését. Dr. Sulyok Dezső az értekezlet összehívását kérő képviselőtestületi tagok nevében, tárgyilagos komolysággal és részletességgel ismertette az igazságügyi palota építésének szükségességét és az építés ügyében Hamuth János polgármester, a város közönsége és az igazságügyi kormányzat részéről megtett lépéseket és intézkedéseket. Bejelentette, hogy a járásbíróság ideiglenes elhelyezésével kapcsolatban, amely célra a Pápai Takarékpénztár tulajdonát képező Hungária szállót szemelték ki, felmerült bérleti különbözetek, úgyszintén a bérlet megszűntével kikötött tatarozási munkák elvégzésének, a tulajdonos részéről való elengedése által, megszűnt annak az akadálya, hogy az igazságügyi palotának az építése a járásbíróság helyén és a szomszédos telkeken megvalósuljon. Dr. Antal István államtitkár, országgyűlési képviselő tájékoztatta ezt után az értekezletet azokról a fáradozásokról és nehézségekről, amelyek az ország jelenlegi nehéz helyzetében mégis azt eredményezték, hogy az igazságügyi kormányzat költségvetésében sikerült biztosítani a pápai igazságügyi palota építésének céljára 600000 pengőt. Amióta ezt a jelentős összeget a költségvetésbe felvették, azóta sok olyan, akkor még nem ismert nehézség merült fel, különösen fontos építési anyagok terén, ami kétségessé és bizonytalanná teszi, hogy be lehet-e tartani, az előre tervezett építési programmot. Ezért kellett elállni attól a tervtől, hogy a járásbíróságot a jelenlegi helyéről kiköltöztetve, annak épületét lebontva, helyébe építsék fel az új igazságügyi paloták Ezért arra kérte az értekezletet, hogy egy összehívandó képviselőtestületi közgyűlésen tárgyalják meg és határozzanak, hogy akarják-e és hol akarják az új igazságügyi palotát felépíttetni, amelynek egy alkalmas helyéül a »Korona« épületének a helyét jelölte meg az igazságügyi miniszter Amennyiben ez ügyben nem tudnának határozni és 1942. február végén vagy március elején nem kezdhetnék el az építkezés előmunkálatait, akkor az igazságügyi palota építése esetleg hosszú időre elmarad. " Dr. Antal István őszinte és komoly tájékoztatója, amelyből kiérzett a várost és a választóit szerető képviselő aggodalma, mély hatást gyakorolt a jelenlevőkre. » Dr. Sulyok Dezső, Gönye Győző min. tanácsos és Ghiczy Dénes államtitkár beszéde után Haruth János polgármester az értekezletet berekesztette. 1 Halálra ítélték 1919-ben László Mihályt • Mit ír a „Jövőnk" László Mihály Leipnik-gyári főmesterről és a pápai keresztényszocialistákról. A kommunizmus rémnapjai Pápán. — A devecseri ellenforradalom. — Szamuelly megkegyelmez. — Leipnik-gyár büszke lehet. A »Jövőnk« c keresztényszocialista hetilapban hatalmas cikk jelent meg László Mihály Leipnik gyári főmesterről, a pápai keresztényszocialistákról és a kommunizmus rémnapjairól, mely utóbbira borzalommal gondol minden igaz magyar." Az antibolsevista kiállítás utóshangjaként jó lesz emlékezetünkbe idézni mindazt a nemes küzdelmet, amelyet keresztényszocialistáink akkor folytattak még, amikor nem volt divat kereszténynek és magyarnak lenni, hanem ezért börtön és halál várt a hősökre. De jól lesz értékeinket is megismerni, hogy tőlük tanuljunk és példájukat kövessük. A pápai keresztény szocialisták harca. Kemény harcot vívtak mindig a keresztényszocialisták, de az idő őket igazolta. Ez a harc azóta jottányit sem veszített célkitűzéséből és örök harcra sarkalja párttagjait és mindazokat, akik a keresztény eszme térhódítását követelik ebben a hazában. Hogyan emlékszik László Mihály a pápai kommunizmus rémnapjaira? 1918-ban a világháborúból három és félévi harctéri szolgálat után hazar térve, a Perutz testvérek pápai textilgyárában újra elfoglaltam állásomat. A ker. szoc. nemzeti alapon álló munkásoknak újra az élére álltam], s mint a textilmunkások elnöke, harcoltam a kommunizmus megalakítása ellen. Ennek eredménye lett az, hogy a pápai textilgyári munkásoknak 90 60-a csak az erőszaknak engedve, kényszerből ment bele a gyár kommunizálásába. Amikor a kommün kitört, családommal együtt menekülnöm kellett Pápáról, mert sem erőszaknak, sem fenyegetésnek nem egedtem és nem fogadtam el semmiféle kommunista intézkedést. A devecseri ellenforradalom. Kisszöllősbe menekültem, de ott figyelemmel kísértem minden politikai és társadalmi megmozdulást. A község elöljáróságát sikerült rábeszélnem arra, hogy semmiféle kommunista intézkedést ne hajtson végre. A devecseri ellenforradalomról előre tudomásom volt. Amikor ez kitört, azonnal lovaskocsit fogtam és Pápára indultam Fehér zászlóval a közbeeső községeket fellármáztam és Nagyalásonyba érve, egy beszédet tartottam, amire az ott levő emberek kb. öt kocsival azonnal Devecserbe siettek a vörösök letörésére. Pápára érve, nagy meglepetéssel láttam, hogy a vörös uralom még erősen tartja magát. Ezért vissza kellett fordulnom Kisszöllősbe. Sajnos, az ellenforradalom nem sikerült és Devecserben ismét a kommunisták lettek az urak Három nappal ezután három kocsin pápai vöröskatonákt jöttek értem, hogy — utasításuk szerint — engem élve, vagy halva elfogjanak és a vésztörvényszék elé állítsanak. Hogy azonnal nem lőttek agyon, azt az isteni Gondviselésnek köszönhetem, mert az országút mentén lévő kereszt tövében álltam éppen, mikor a vöröskatonák rám találtak. Vak dühükben először a kereszten lévő Corpust lőtték, aminek nyomai ma is láthatók. Dühüket így kitöltve, jobbnak látták, ha élve szállítanak Pápára és amint a parancsnokuk mondotta, jó leszek én ott diszpatkánynak és majd a pápai nagytemplom előtt fognak fölmagasztalni. Földobtak a kocsira s először a községi elöljáróságra vittek. Ott összehívták a községi elöljjáróságot, három oldalról szuronyt szegeztek rám. Kerekes Lajos parancsnokuk (akinek ujja tele volt rablott aranygyűrűvel), addig ütött, míg a fejem föl nem dagadt. Csak a jó Istennek köszönhetem, hogy adott annyi erőt, hogy valamelyik szuronyba bele nem estem. Mikor itt kitombolták magukat, ismét feL ába 16 hull