Pápai Hírlap, 2001 (14. évfolyam, 1-45. szám)

2001-01-09 / 1. szám

PÁPAI HÍRLAP PÁR­BESZÉD Három éve hunyt el Szalóky Károly Három esztendeje már, hogy 1997. december 20-án több százan kísérték utolsó út­jára Szalóky Károlyt, a Pápa közeli falvak utolsó paraszt­költőjét. Az Egeralja települé­sen élt és munkálkodott nagy­szerű egyéniség szűkebb hazá­ja és a paraszti sors talán egyik legnagyobb „megéneklője" volt. Művelte ezt nemcsak ver­seivel, hanem csodásan szép festményeivel is. S mindezek mellett a történelmi múlt régi tárgyainak kutatásával, ápolá­sával és megőrzésével. Saját erejéből kialakította faluja helytörténeti múzeumát és megszervezte a honismereti szakkört. Dolgozatai, versei rendsze­resen megjelentek a megyei helytörténeti és más, különbö­ző témájú föly­óiratokban. Éle­tében három könyve jelent meg, így időrendben a követke­zők: Marcal fölött, Igazság­csokor, Egeralja rövid törté­nete. Halálát követően Egeralja Önkormányzata ki­adásában pedig napvilágot lá­tott az Életem­ című életrajzi feljegyzéseket magába foglaló mű. Emléke - halálát követően mind a mai napig - nem lan­kad. Hagyatékát kegyelettel őrzi Egeralja polgársága. Ver­sei folyamatosan hallhatók irodalmi esteken. Emléktáblá­ját évenként megkoszorúzzák helytörténeti gyűjteménye fa­lán. Reménykedjünk abban, hogy Szalóky Károly még so­káig fog élni verseiben, fest­ményeiben, prózai írásaiban. Halálának harmadik évfor­dulóján emlékezzünk rá ke­gyelettel! is. Kerecsényi Zoltán Mit vár Ön az új évezredtől? Idén január 1-jén nemcsak új év, hanem új évtized, évszá­zad, sőt új évezred köszöntött ránk. Bár a tavalyi, 2000. évet köszöntő ünneplés után az idei mintha egy kicsit csendesebb­re sikeredett volna, az esemény fontosságát ez nem csorbítot­ta. Ezredforduló ritkán van az emberiség életében, s talán ezért is, még nagyobb várakozással tekintünk elébe, mint ál­talában. Akarva-akaratlanul megfogalmazzuk magunkban elvárásainkat a harmadik évezreddel szemben. Ezen a héten városunk három, jól ismert közéleti személyiségét kértük meg arra, hogy osszák meg olvasóinkkal ezzel kapcsolatos gondolataikat. Dr. Kálmán Attila­­ gim­náziumi igazgató: - Nagyon jól tudom, hogy sok minden nincs rendben, vagy' nem víg­- van, ahogy mi szeretnénk ebben az ország­ban, de meggyőződésem az, hogy helyes irányban hala­dunk. Nem azt mondom, hogy a megfelelő tempóban, de ab­ban biztos vagyok, hogy a he­lyes irányban. Azt nem tudom, hogy mi lesz velünk, de azt igen, hogy ki lesz velünk. Ha a magyar nép nem tér el teljesen Istentől, és mindenki a maga helyén lelkiismeretesen teszi a dolgát, akkor minden évben előbbre fogunk jutni Én alap­vetően optimista vagyok. Dr. Vörös Ibolya - sze­mész adjunktus, orvos ig. he­lyettes: - Bízom abban, hogy kiala­kul egy olyan társadalmi rend, ahol az erkölcs, a tudás, az ér­telem meghatározó szerepet tölt be. Óvok mindenkit az el­idegenült, elgépiesedett, el­­anyagiasodott világtól. Intéz­ményvezető-helyettesként az egészségügy gyökeres átala­kulását várnám, olyan refor­mot, mely biztosítja a megfe­lelő tárgyi, anyagi feltételeket, az egészségmegőrzéshez, a gyógyításhoz, segítve egy új­fajta egészségkultúra kialaku­lását. Orvosként szeretném re­mélni, hogy a kutatások, vala­­m­int a technika rohamos fejlő­dése lehetővé teszi új gyógy­módok, beavatkozások széles­­körűvé tételét, melyekkel az eddig gyógyíthatatlannak hitt betegeken is tudunk segíteni. A krónikus betegségek eseté­ben is jó lemre, ha megtalál­nánk azt a betegvezetést, mely feltétele lemre az elfogadható, és egyben a megfelelő életmi­nőségnek. Magánemberként több időt és megértést várok ebben a rohanó világban, hogy jobban törődjünk egymással, figyeljünk, hallgassunk a má­sikra. Legyen hitünk, s legye­nek álmaink. Legyen erőnk az álmok megvalósításához, mert akkor nagyszerűvé tehetjük a XXI. századot. Mail József­­ apát-plébá­nos: - A 2000. év fordulópontot jelentett az életünkben. Mi, keresztények úgy mondjuk, hogy ez volt az Úr 2000. éve, s most következik a 2001, mert a történelmet betöltötte az Is­ten fiának a földre jövetele, te­hát az idő az övé. A 2001. évet az ENSZ a kultúrák, a civilizá­ciók párbeszédének nyilvání­totta, s a katolikus egyház is azt szeretné, hogy a bűn és a rossz struktúrája helyett a sze­retet civilizációja növekedjék. Azt várju­k az új évezredtől, a XXI. századtól, hogy legyen több párbeszéd az emberek között, s találjuk meg az utat egymás felé, hiszen a szá­munkra láthatatlanul jelenlevő Krisztus ebben a párbeszédben megmutatja, hogy mit akar üzemű az Isten a másik ember által nekünk, s hová akarja ve­zetni. Az elmúlt évezredben a magyar katolikus egyház ér­tünk és velünk volt, s ugyaez lesz a célja a harmadik évez­redben is. N. É. Dr. Kálmán Attila Dr. Vörös Ibolya Mail József 3 A türelem hasznát együtt élvezhetjük Újévi beszélgetés dr. Kovács Zoltánnal (~*1­1. oldal) Nyugati testvérvárosaink­ban jól látható, hogy a külön­böző ilyen típusú szervezetek az ott lezajlott évszázados fej­lődés eredményeként mennyi­re meghatározó szerepet ját­szanak a település életének szervezésében, kínálatot nyújtva a munka utáni kikap­csolódásra is. Tíz év után a Pá­pán is tapasztalható tendenci­ákból kitűnik, hogy e tekintet­ben is jó irányt vett helyi kö­zösségeink fejlődése. Másfe­lől ezzel legalábbis egyenérté­kűek azok az eredmények, a­­melyeket a városépítés, város­­fejlesztés területén elértünk. Számtalanszor felsorolnik már amit megvalósítottunk, s azo­kat a célokat is, amelyek eléré­sében egyelőre csak bizako­dunk. Összességében azt szok­tam mondani, hogy a szocia­lizmus idején felhalmozott negyvenévnyi lemaradás felét az önkormányzatiság első év­tizedében ledolgoztuk. S még legalább tíz ilyen esztendőre lenne szükségünk, hogy elma­radásainkat pótolni tudjuk, ez­zel egyidejűleg a mai kornak megfelelő fejlődést is produ­kálnunk kell. Ehhez a munká­hoz rengeteg biztatást és támo­gatást kaptunk a pápai polgá­roktól, cégektől, változó nagy­ságú segítséget a mindenkori kormányoktól.­­ Az Ön országgyűlési kép­viselővé történt megválasztá­sa, a polgári kormány megala­kulása óta érezhetően megnőtt a város súlya, számos orszá­gos, de legalábbis regionális jelentőségű rendezvény házi­gazdája településünk. - Büszke vagyok arra, hogy a nem kevés áldozatvállalással - időnként nemtelen támadá­sok ellenére - felépített Sport­csarnok még az előzetes, felfo­kozott várakozásokat is felül­múlóan működik. Még a jelen­tősnek beharangozott fenntar­tás is jóval kevesebb a vártnál. Azon kívül, hogy a helyi te­remsportok nagyobbik részé­nek otthona, az iskolai testne­velés fontos bázisa, számos maradandó sport-, kulturális- és társadalmi esemény hely­színe is volt az elmúlt évben. Ilyenek voltak: a millenniumi megyenap, nyugdíjastalál­kozók, táncversenyek, a Fo­tex, a magyar női válogatott kézilabda mérkőzései, Világ Kupa, a bokszgálák, s nem utolsó sorban a Szuperbajnok 2000 című produkció is. Legalább ennyire fontos, s a városi kulturális lét meghatá­rozó eleme, hogy az egyébként Pápát központjául választó Opera Staggione nagyszerű előadásokkal örvendeztette meg a pápaiakat. S minden­képpen szeretném megemlíte­ni, hogy néhány alaptalan „vészmadárkodónak” sem lett igaza, mert lesz Agrárexpo áp­rilis 20-22-ig és NEJ is június 22-24. között. Ezek a rendez­vények mára kívánt és szerves részei a város életének. -A korábban megkezdődött fejlesztések után részben a kormány, részben a parlament döntésének köszönhetően újabbak megkezdésére nyílt esély. - Önkormányzati és lakos­sági kötelezettségvállalás mel­lett korábban megítélt céltá­mogatásból, és különböző ala­poktól elnyert támogatásokból megvalósítandó beruházások indulhatnak, amelyek tényle­ges megkezdése csak a hosszadalmas közbeszerzési eljárás után a második félév­ben történik meg, például a nyugati főgyűjtő építése, a csatolt településrészek csator­názása, de ugyanebből az ok­ból a bérlakásépítés megkez­désére is várni kell még. A kö­zelmúlt döntéseinek köszön­hetően bírjuk a kormány támo­gatását a Zárda épületének 1,2 milliárd forintból megvalósuló rekonstrukciójára, a parlament által elfogadott kétéves költ­ségvetés nevesítve tartalmazza a várost tehermenetesítő út el­ső két szakaszának megépíté­sét (a Papíros malomtól a Celli útig, 2002-re tehermentesítve ezzel az Erkel u. és a Somlai út nagy részét), a stadionrekonst­rukciós program pedig 200 millió forintnyi állami pénzt ad a városi sporttelep megújí­tására. Egy újabb törvény pe­dig kiváltja az önkormányzati saját forrást a kórházépítésnél így ezek egy része továbbra is az egészségügyre valamint más feladatokra fordítható, ez 311 millió forint. Mindezek mellett a közeljövőben pály­áz­ni kívánunk a Gazdasági Mi­nisztériumhoz termálvíz és a hozzá kapcsolódó létesítmé­nyek megépítésére. Kiépülé­sükkel a Sportcsarnokkal és a stadion rekonstrukcióval egy olyan rekreációs központ ala­kulhat ki, amely nemcsak ha­táron belül, hanem azon túl is jelentős idegenforgalmi vonz­erővel bírhat. Ezek a támoga­tások részben visszahozhatják az elveszett évtizedeket. Ter­mészetesen ezeknek az ered­ményeknek az elérése csapat­munka, kellenek jó kollégák, akik előkészítik a pályázato­kat, együttműködő testület és támogatók mint Kövér László, a volt valamint a jelenlegi al­polgármester. -Az elmondottak mellett mit tekint az előttünk álló esztendő legfontosabb feladatainak? - Mindig el szoktam mon­dani, hogy mennyire fontos in­tézményrendszerünk biztonsá­gos működtetése, ehhez a szükséges feltételek a jövőben is a rendelkezésünkre állnak; a felsőoktatási felvételi tájékoz­tató már tartalmazza az ősztől Pápán induló németnyelvtaná­­ri-képzést, bízunk benni, hogy ez a nappali tagozatos felsőfo­kú képzés újjászületésének a kezdetét is jelenti egyben; fel­adatunk a hátrányos helyzetű­ek életkörülményeinek a javí­tása, a nagy, látványos fejlesz­tések mellett az apróbb, de a közérzetet javító beruházások végrehajtása. Nyilván minden igény­ nem kielégíthető. Ugyanakkor sajnos az is igaz, hogy a pápai foglalkoztatási struktúra több bástyája meg­roggyant, ezért az önkormány­zat előtt álló feladatok között is prioritást kell élveznie a munkahelyteremtő beruházá­sok támogatásának. A decem­beri ülésünkön elfogadott ren­deletmódosításoknak köszön­hetően helyi adózás szempont­jából közel s távol mi kínáljuk a legvonzóbb feltételeket, s re­méljük, hogy más előnyös adottság mellett ez is hozzájá­rul ah­hoz, hogy ezen a terüle­ten is sikereket érjünk el. Alapvető problémaként az igénybevehető munkaerő cse­kély számát jelölik meg az ér­deklődők - ez elsősorban a multikra jellemző -, még akkor is, ha mintegy ezer ember a környező városokban kap munkát. Egy­ jelentős cég több ezer embert foglalkoztatna helyben, mi ezt szívesen ven­nénk, az ehhez szükséges fel­tételeket biztosították, a dön­tés ezt követően már nem raj­tunk múlik. Végezetül úgy gondolom, jelentős év előtt ál­lunk, olyan fejlesztések indul­nak el, melyek több évre előre meghatározzák városunk fej­lődését. Mi, akik hozzászok­tunk évtizedek óta a néhány 10 esetleg 100 milliós beruházá­sokhoz, most milliárdokról be­szélhetünk, melyek a város közlekedési szerkezetét, okta­tását, egészségügyét és még sorolhatnám viszik előbbre. Ehhez kívánok mindnyájunk­nak jó együttműködést és tü­relmet remélve, hogy a hasz­nát majd együtt élvezhetjük. Gülch Csaba Levelesládánkból A Pápai Hírlap Szerkesztőségének és valamennyi olvasójának boldog új évet, évszázadot s év­ezredet kívánok! Jókívánságaimat Túrmezei Erzsébet fordításában - egy­ ismeretlen szerzőtől - megjelent vers kedves soraival tolmácsolom. Több-kevesebb kicsit több békességjóság, szelídség... kevesebb viszály, irigység... Kicsit több igazság uton-útfélen .. Kicsit több segítség bajban, vészély­ben... Kicsit több „mi" és kevesebb „én”... Kicsit több erő, remény... és sokkal több virág az élet útjára! - mert a sírokon már hiába. H. Szabó Lajos

Next