Pápai Lapok, 1874 (1. évfolyam, 1-35. szám)
1874-08-02 / 14. szám
emléke volt akkor, mint ma, midőn azt részben már elvesztették." — Mit jelentenek Jules Simon ezen szavai? talán azt, hogyy a mai társadalomnak nincs is többé szüksége a család, barátság, szomszédság magasztos érzelmeire? talán azt, hogy a mai társadalomnak nincs is többé ezekre szüksége? Korántsem. Jules Simon szavai pusztán csak azt teszik, hogy a mai kor emberének egy kissé szélesebb szellemi látkörre, magasabb és bensőbb műveltségre van szüksége, mint a hajdaninak. • A szabadság fája csak ott nevel és hajt kedves virágokat és gyümölcsöket, hol a műveltség áldást tenyésztő napja már jó magasra emelkedett a népek szellem világának égboltozatán. Avagy ki nem tudná, hogy a szabadság, kés a neveletlen,udatlan nép kezében, mellyel magát fogja meggyilkolni. Minek annak a jog, kinek arról fogalma sincs. A nevelés teszi az embert emberré; emberi jog- és méltóságérzetének öntudatára azon nép ébred fel, mely az iskolák, a tudomány oltárain áldozik legnagyobb készséggel és lelkesedéssel. Ne vélje azonban senki azt, hogy eme nagy feladatok megoldására egyedül az állam volna hivatva. Egyáltalában nem. Állam és társadalom együttesen, karöltve kötelesek a népnevelés szent ügyét diadalra vezetni. — Ha a társadalom az államtól várja mindörökké a közoktatásügyi reformkérdések korszerű megoldását és sikeres továbbfejlesztését, nem tudom, mikor fog a népnevelés országa az államok és társadalmak területén felvirágzani.— Helyesen mondja Montaigne: „Annyira megszoktuk a más karjára támaszkodva járni, hogy megsemmisítjük erőnket." Ézen így jár a társadalom, ha a közoktatásügy reformkérdéseiben, mindent csak az államtól vár; megsemmisíti saját erejét, s fejlődésének, biztos haladásának létalapjáról mondott le. — Normális viszonyok közt, az állam felügyel; mintaiskolákat állit, kezdeményez, a társadalom pedig felfogván a jogállam intenkicit, mindent elkövet, hogy tagjait műveltekké, ekképen jellemesekké, becsületesekké, s az állami despotismust minden időkre lehetetlenné tegye. Pereszlényi János: Pápa város képviseli testületének 1874-évi julius 26-án tartott rendkívüli közgyűlése. A Voita József polgármester a gyűlést megnyitván, jelenti, hogy újabb átvizsgálás folytán kiderült, miszerint az 1869. évi követválasztás alkalmából, követelt katonai karhatalmi költség nem a pápai, hanem az ugodi választó kerületet terheli, s erről a belügyministeriumot értesítette. — Tudomásul vétetvén, az előző közgyűlésen e tárgyban hozott határozat hatályon kívül helyeztetett. Szelestey Lajos képviselő, tekintettel az augusztus és szeptember hónapokban történni szokott gyakori tűzesetekre, indítványozza, miszerint a város a tűzoltók szerei szállítása céljából ez idő alatt 2 lovat folytonosan induláskészen tartson. Pék Antal képviselő pedig a tűz jelzése céljából a plébániatemplom tornyában tüzér alkalmazását hozza javaslatba. Mindkét indítvány elfogadtatván, a szükséges intézkedések megtétetni rendeltetnek. Olvastatott a Pápától Csáktornyáig tervezett vasútvonal előmunkálataira adott engedély egy évre meghosszabbítását tárgyazó ministeri intézmény. Tudomásul vétetett. Előterjesztetett ílyőr város megkeresése a tűzkárbiztosításnak országszerte törvény által kötelezőleg leendő behozatala tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratának támogatása iránt. A feliratot a közgyűlés egyhangúlag magáévá tevén, pártolókig határoztatott az országgyűlés elé terjesztetni. Felolvastatott a magyar orvosok és természetvizsgálók felhívása a városnak a győri nagygyűlésen leendő képviseltetése iránt. A meghívás elfogadtatván, Pscherhoffer Sámuel és Lővay László orvostudorok a város képviseletével — utazási költségeik megtérítése mellett — megbízattak; az utóbbi azonban kijelenti, hogy a cél iránti tekintetből önköltségén fogja megbízatását teljesíteni. Tárgyaltatott Eggels Károly berlini vállalkozó levele, melyben vagy a gázvilágítás felállítása határidejét meghosszabbítatni, vagy letett biztosítékát visszaadatni kéri. Könczöl József képviselő indítványára a kérelem mindkét része elutasítatott, s folyamodó a vállalkozásra szintén jelentkezett Nicholson V. F. budapesti ügynökkel együtt csupán arról rendeltetett értesítetni, miszerint a korábbi szerződés érvényben nem levén, előterjesztendő ajánlataik figyelembe s elbírálás alá vétetni fognak. Indítványoztatott, hogy a kisdedóvodánál a tanítói lak mellé rajziskola építessék s tervrajza be is mutattatott. A rajziskolának a tervezett helyen leendő felépítése elhatároztatott, de a bemutatott tervrajz megvizsgálás végett a szakbizottsághoz utasítatott. Woita József polgármester felemlíti, hogy a szomszédos Veszprém városban a rajztanár állami fizetésben részesül. Javaslatba hozza tehát, miszerint ez iránt A városunk is folyamodjék. Indítványa közhelyesléssel találkozván, az oktatásügyi ministeriumhoz kérvény határoztatott intéztetni. Tarczy Dezső képviselő indítványozza, hogy az újonnan épített óvodaépületnél levő kisajtók helyett az épület nagyságának megfelelő szárnyajtók alkalmaztassanak. Az indítvány elfogadtatott. Elnöklő polgármester jelenti, miszerint a város malma mellé részvényesek által uszoda terveztetik felállítatni, s ajánlja ezen a városi lakosság egészségére s kényelmére jelentékeny intézkedést a képviselő testület figyelmébe. Az uszoda felállítása szükségesnek találtatván, az ügy elvileges támogatása s a szükséges terület átengedése előre is biztosítatik, de a kivitel módozataihoz leendő hozzászólás és felügyeleti jog a városi hatóság részére fentartatik. Felolvastattak a Mihályháza és Ajka községek vásárt tarthatás iránti kérelmük tárgyában nyilatkozatadásra felhívó átiratok. A képviselőtestület — tekintve a gyakori vásároknak az