Pápai Lapok, 1875 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1875-01-02 / 1. szám
Vegyestartalmú társadalmi hetilap. A pápai jótékony nőegylet, az ismeretterjesztő lövész-és önkénytes tűzoltóesylet A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő lalásár*az Anna-tér 1246. sz. a küldendők. Előfizetési és hirdetési díjak, felszóllamlások, a kiadói teendőkkel megbízott "Wajdits I £ áx»ol úr könyvkereskedésébe: megyei lázzal szemben, intézendők. II. évfolyam. Pápa, 1875. félhó 2. I. sz. Mer/jelenik e lap helenünt egyszer, szombaton, egy íven-Tartalma : Boldog új évet. — Városi közgyülés. — Visszatekintés a múlt évre. — Miért nem magyarosodnak a zsidók? A halottak elégetésének kérdéséhez. — Nyilatkozat a rabbi-választás ügyében.— Jellemvonások a római nép életéből.— Természettudományi közlemények. — Uj év reggelén. — Az ügyvédi rendtartás. — Boldog új évet. — A rajnai zuhatag. — Különfélék. Előfizetési díj als.: Egy évre ....... 6 fr. Félévre 5 ír. Negyedévre 1 kr. 50 k. A. hirdetési díjalv. a háromszori hasábozott pefil sorért egyszer hirdetésnél 6 kr. kétszer hirdetésnél 6 kr. háromszori hirdetésnél 4 kr. és a többszöri hirdetésnél lehető árleengedéssel számítalnak. Mindig külön bélyegdíj fizetendő. r 1 CT 1 F, 1 év napja van. — E napon sajátságos érzelmek szokták megszállni lelkünket. — Egy határvonal fekszik elöttünk, melyen innen a lezajlott ó év terül el, teljesült vagy csak reményeivel s hervadt virágkoszorúival; túl rajta egy beláthatlan térség ködbe vesző hegyormai kéklenek; — a hegyormokon villám fénylik-e, vagy napsugár; a hegycsúcsok lábainál virágok nyilnak-e, vagy vérző tövisek? nem tudja még most senki. — Amaz a múlt, emez a jövő. Az ember ilyenkor a bizonytalanság érzetének hatása alatt áll; a sejtelmek borongó ormain jár a lélek s mig a múltnak hervadt koszorúi lehangolják, a remény és a képzelet az alaktalan jövő teréin a boldogság fényes várait rakja le. — A borongó költészet pillangói szállongják körül e napon lelkünket. A legzárkózottabb kedély ajtai is kinyitnak ilyenkor, hogy ama borongó költészet csábos hatása alatt elmondja érzelmeit valakinek, melyek keblében a mult és jövő végzetes határdombján fölzajlanak. Sajátságos lélekállapot, mely csak az új év japján szokta kedélyünket elfoglalni. — Nem is csoda. — Még zajlik a tenger, melyen áteveztünk, még rengenek a hullámgyűrüzetek, melyek hajónkat hányták, vetették; itt úszkálnak körültünk sokaknak hajó romjai, kik most egy éve velünk együtt szálltak a zugó tengerre, de elmerülve, partot nem érhettek. — Mennyi kincs, mennyi gyöngy, mennyi igaz remény temetkezett a habokba!.. Az idő megy, a tenger reng, a mint évezredekkel ezelőtt. — A sötét sirhalmokon époly egykedvüleg megy át az idő, mint a mosolygó virángok felett. — És a tenger fel sem veszi, ha hullámsirjába milliók temetkeznek is; a szenvedők könyei még inkább vizét szaporítják. — E gondolat önsullyal ül lelkünkre. — Az ó év sírján érezzük igazán mulandóságunkat, mintha nem is halhatatlan szellemek, hanem csak hervadandó sírvirágok volnánk .... Azonban az emberiség élni, haladni akar; az ó év temetőjének fejfái közül magasztos szárnycsattogással száll fel a lélek, fel a magasba, hol Petőfiként halhatatlanság honol; fel a tettek hirkoszoruzta ormaira, hol a nagy szellemek pantheona ragyog s a dicsőség fái teremnek homlokukra hervadhatlan koszorút. A mulandóság barázdáiban az élet magvait hintegeti az idő keze. — Az enyészet borongó költészetének egén, az életvágy csillagai tündökölnek. — Az elhalt évek mezején új évek fái fakadnak. — Az emberiség élni, haladni akar. — A borongó sejtelmek kezéből a remény ragadja ki a zászlót, s a sirokon andalgó embereket a lettek firiruló mezejére vonja. — Itt szállja meg keblünket ama sajátságos kedélyhangulat, mely az új évi jó kivánatokban leli leghivebb kifejezését. — Itt van lélektani alapja az új évi köszöntök használatának. Te is nyájas olvasó, bizonyosan érezni fogod az új év hajnalán azt a kedélyhangulatot érezni fogod, hogy egyesülésre, az erők tömörítésére van szükségünk, hogy az idő szárnyain az éveket ne csak elröppent lássuk, hanem hozományaikat okosan fel is dolgozhassuk. — E fenii érzés adja ajkainkra az új évi jó kivánatokat. — A gyermekek mért köszöntik e na-1