Pápai Lapok, 1918 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-06 / 1. szám
XLV. évfolyam. a. 1918 famu.rt. Pápa város hatóságának és több pápai s pápa-vidéki egyesületnek megválasztott közlönye. Megjelenik minden vasárnap sie rkesztő»égét kiadóhivatal: floldberg Gyula papirkereskedene, Fő-tér 23. szám. Telefon: 3.1S3. KelelSa sterkesstf 4a laatulaidonoa : GOLDBERG GYULA 1. szám. Kir.ii. féa.k ea hirdetési dijak a lap kiadóhivatalához kildendők. A lap ira: egész évre 13 h, félévre C K., negyedévre 1 K. Nyitt-tér toronként 40illér. — Egyen alám ára M SUár. A nők társadalmi tevékenysége a háború alatt. Irta Bireig látván, Budapest IS- én székváros polgármestere. Az a feladat, amelyet a tisztelt szerkesztőség volt szíves rám bízni, némikép a krónikás körébe vág. Egyszerűen csak fel kellene sorolnom mindazokat a tevékenységi ágakat, melyekben a „honunk széplelkű hölgyei" a háborús bajok enyhítésére közreműködnek s ezzel a rombizott feladatot igen hálásan, már meg is oldottam volna. A nők társadalmi tevékenysége ugyanis a háború alatt oly sokféle s főként oly leleményes új flieg új jótékonykodási alkalmak produkálásában, hogy tevékenységük különböző fajtáinak egyszerű felsorolása magában véve is bő anyagot nyújtana nemcsak egy cikk, hanem egy egész melléklet számára. A mozgósítással együtt, mely hadba szólította katonáinkat, minden külön parancsoló rendelkezés nélkül ment végbe egy másik mozgósítás: az emberszerető, lelkes, hazafias, áldozatkész magyar női szívek mozgósítása. Társaságbeli asszonyaink, leányaink oly tömegesen vonultak a háborús jótékonyság szolgálatába, hogy talán nincs egyetlenegy sem, aki a munka valamely ágazatában ma részt nem venne. Ellenben van egész sereg olyan, aki számára nincs annyi ágazata a háborús társadalmi tevékenységnek, hogy még valami újat hozzá ki ne találjon. Passziónak, nemes kedvtellésnek, divatnak nevezhetném, — ha könnyedén elmélkedni akarnék, — de valójában a kötelességtudásnál is több az, a mi hölgyeinket a háborús jótékonyság munkájába vonta. Valami kötelességösztön ez, mely olykor szinte a tudatosság alatt áll s csak érzi, hogy a mikor mindannyiunknak mindenünk kockán forog, a mikor a vér s amikor az élet árfolyama alászállott, nekik is tenniök kell valamit, nekik is cselekedniök kell, ha egyebet nem, hát cigarettát tölteni, s lemenni az utcára s teletömni az első szembe biccegő sebesült katona markát. Ha végiggondolok azon a sokféle munkán, amelyet a magyar nők végeztek és végeznek a háború kitörése óta, szinte azt látom, hogy ez maga az okos feminizmus legnagyobb sikere. De egyszersmind útmutatást is látok a nők jövendő érvényesülésére. Nem a férfi és a nő egyenjogúsítása a fő, hanem a férfi és nő értékének egyensúlyba helyezése. Mert amit a háborúban a mi katonáink véghezvittek, arra csak igazi férfiak képesek, de csak akkor, ha leányaink és asszonyaink olyan hősies, gyengéd és nemes munkát végeznek, amelyre férfi képtelen. Az, amit a magyar katonák és a magyar nők most produkáltak, ennek a háborúnak immár kétségbe nem vonható, meg nem dönthető, el nem homályosítható és soha el nem évülő diadala. Ez a háború valamikor csak el fog múlni, s hisszük, reméljük, hogy Isten segedelmével jól fog elmúlni reánk nézve. De annak a nemes vetélkedésnek, annak a kedves ötletekben oly gazdag s szívjóságban, segítőkészségben oly áldásos munkának, melybe hölgyeink most tanulnak bele, vége ne szakadjon a háború végével sem. Ha valamire e téren még szükség van arra, hogy ez a sokféle és gyakran talán itt-ott ötletszerűen szétágaz tevékenység szervesebb, rendszeresebb legyen. Mert a háború veszteséglistájának nem azok a derék hőseink az igazi áldozatjai, a kik nyugosznak immár s emberfölötti fáradalmaik után elpihentek a Drina partján, a kárpáti fenyvesek tövében vagy Galícia, Orosz-legyelország messze vidékén ... Ezeket már földi gond nem zavarja... De a kik utánuk árván, özvegyen itt maradtak, a kik bennük és velük mindenüket elvesztették, ezek az igazi áldozatok. Dúsan sarjadzik most a hősi kereszt a véráztatta csataföldből: sok, sok kicsi fakereszt, amely messze az otthoni hajléktól, idegen országutak mentén jelzi a névtelen hősök nyugvóhelyét. A sok, sok fakeresztnél talán csak az a töméntelen nehéz kereszt Szomorúbb, amit a háború a fenntartóiktól megfosztott családanyák számára ácsol. Hősök mindannyian, akik görnyednek alatta, ők talán a legigazibb hősök; halálos küzdelmet vívnak az élettel, magukra hagyottan. Az ő keresztjük a legsúlyosabb, könnyítsünk rajta nem lankadó, megmaradó, állhatatos, meleg szeretettel és munkával. A mostani nehéz napok szép és áldásos női tevékenysége itt kapcsolódik bele hölgyeink számára a jövő teendőibe. Minden család, melyet a jó sors megkímélt a csapástól, vegyen gondjába egy-egy olyan családot, a melyet a fentartójától, avagy hotdog utánának «s«*«gyába, lelkébe, közeitől fosztott meg a háború. Támogassa a roskadókat, segítse az esendőket, tekintse minden asszony a maga veszteségének asszonytársa veszteségét; • szülessen meg a háború vérkeresztségében s a nagy assszonyi szolidaritás is, melyet eddig csak emberi szolidaritásnak neveztek. A nőegyleti estélyek. - 191? december óa 30. -Előkelő tóvárosi művészek vendégszereplésével, a helyi írói gárda közreműködése mellett fényesen legkiválóbbjainak sikerült, emlékezete a két intjy e«éyt. rendezet mait szombaton és vasárnap a Pápa városi jótékony milegveszitet a rá várakozó, megsokszorozódott nagy* •ágú humanitárius Mádaruk megoldások est azükséges anyagi erők gyarapítása »éljából. Mindkét estély a Grirl-szálló nagytermében folyt 1« előkelő, díszes közönség jelenlétében, bár nem hallgathatjuk el azon megjegyzésünket, hogy ilyen igazán magas színvonalon álló, vidéken ritkaság* számba illető művészi eaelény iránt kissé nagyobb érdeklődést tanúsíthatott volna a pápai publikum, örömmel konstatálták a megjelentek, hogy nagyiél in régimódi, sok zavart okozó mámpinla a figyelmes rendezőség pompás, új égőkkel, cseréltette ki. A 9kH szombati vstélyt Tomor Árkád saját szerzeményű hatásos prológjával nyitotta meg. Majd a legkiválóbb magyar orgonaművész, Koestler, Botti és Straube világhírű tanítványa. Intuitív Zsíros Lezső zeneakadémiai tanár mutatkozott be, zongorán mutatván be néhány pompás hangulatú saját szerzeményét. Antalffyt három akadémiai tanártársa kísérte el pápai útján, mind a három a maga hangszerének országszerte csodált mestere. .. Közülök St.-inr Hugó régi kedves ismerőse a pápai publikumnak. Pápai fiú, kit gyermekkorától ismer és szeret közönségünk. 80 eene* letetet szívesen viszonozva azzal, hogy majd minden évben eljön hozzánk, hogy időközönként beszámoljon nekünk, szűkebb pátriájának művészetének folytonos és nagyarányú fejlődéséről. A közönség mindkét este tüntető módon juttatta iránta kifejezésre elismerését, köszönetét és sas-, ratetet. Romagnoli Ferenc vadászkert-művéec. ás Demeter Lajos fuvolaművész, mindketten az opera tagjai, egyaránt magukkal ragadták a hallgatóságot azzal a tökéletes művészettel, amellyel mindegyikük a saját hangszer* kezeli, két nagyszerű hangverseny-estnek igazlait nehéz lett volna méltóbb befejezést találni, mint azt a Serenade-ot, amelyet a három művéén} Demeter Lajos, Romagnoli Ferenc, és Antal Ily Zebot Dezső trióban adott elő, egybe forrasztva, harmóniába öntve mindhármójuk csodás művészetét. Az első est művészi számai közé méltókép illeszkedett bele dr. Antal Géza oraz. képviselő gyönyörű előadása, amlyben a mélyen járó, magvas gondolatok szines külsőben egy rendkívül vonzó és közvetlen előadás kensáéban nertek ki tejelést és hatottak be a hallgatóság