Pápai Textilmunkás, 1969 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1969-11-21 / 22. szám

Egy kis közgazdaság­i. A vállalati döntések meghoza­talát mindig befolyásolják a kor­mány által előírt közgazdasági szabályzók, nálunk elsősorban az alábbiak: — Nyereségben való érdekelt­ség. — Progresszív nyereségadó bevezetése. — Bérszínvonal meghatáro­zása. — Kötött árrendszer meg­szüntetése. — A piac szabályozó szerepé­nek érvényesülése. — Állami visszatérítés, úgyne­vezett szubvenció bevezetése. — Vámok, adók és letéti rend­szer bevezetése. — Pénz- és hitelpolitikai irány­elvek megváltozása. Nos, vizsgáljuk meg külön­­kü­lön az itt felsoroltakat. növelése nyújt lehetőséget a vál­lalat vezetőségének a bérszínvo­nal emelésére. A nyereség egy része adómen­tesen marad a vállalatnál, de ennél több is fordítható a bér­­színvonal növelésére, ha a ter­melés gazdaságossága révén lét­rejövő többlet arra fedezetet biz­tosít, a részesedési alapon ke­resztül. Vállalatunk dolgozói tehát ér­dekeltek a vállalati eredmény növelésében, mert annak egy ré­sze már év közben közvetlenül bér formájában kerülhet a dol­gozókhoz. Ezzel a lehetőséggel vállalatunk részben élt és él is, mert évről évre emeli az egy főre jutó bérek összegét. Ez per­sze csökkenti az év végi része­sedés forint összegeit, mivel mind a kettő a realizált vállalati eredményből táplált részesedési alap terhére bonyolódik. Az árak jelenleg a vállalat költségeire alapozottan saját­ba­kerülnek megállapí­­állam szabályozó sze­repe azért biztosítva van, ennek megfelelően három fogyasztói árforma van életben. Éspedig: A fix árak, hatóságilag ke­rülnek megállapításra, azoktól jogkövetkezmények nélkül el­térni nem lehet. Ide tartoznak a közszükségleti cikkek és a ter­melés alapvető alapanyagai (liszt, kenyér, cukor, szén, áram stb.). A mozgó árak megállapítása a vállalatoknak a feladata és az egyszer megállapított ártól való eltérés korlátozott, általában 10 százalékig terjedhet. Ide tartozik az áruféleségek zöme, többek kö­zött a pamut-méter és konfek­cionált áruk is. A szabad árak képzése szin­tén a vállalatok joga és felada­ta, ennek változtatására előírt korlátozás nincsen. Alakulását döntő módon a kereslet-kínálat befolyásolja. Ide tartoznak a di­vat, a pipere és luxus áruféle­ségek. Vállalatunk termékei kö­zül ide van sorolva a szinteti­kus bekeverésű áruféleség. Ezek — természetesen — csak a belföldön érvényesek az ex­portnál minden cikk a szabad­áras formába tartozik és az ille­tő piacon érvényes devizában kerül leszámlázásra. (Folytatjuk) A nyereségben való érdekelt­ség azt jelenti, hogy a nyereség teljes egészében a vállalatnál marad, egyrészt a dolgozók jö­vedelmének fokozására, más­részt az álló- és forgóeszköz nö­­tásközben velésére, illetve az állami felada­­tásra. Az tok viteléhez szükséges pénz­összegek biztosítására. A nyereség felosztásának vál­lalati hatáskörbe való utalása — az alapképzési szabályozók ke­retein belül — vállalatunk mun­káját kedvező irányban befolyá­solta, megszüntette a korábbi úgynevezett bázis-alku alkalma­zását és reálisabb alapot biztosít a hosszabb távú gazdálkodásra. A progresszív nyereségadó bevezetése miatt ellenszabályo­zó került alkalmazásra azzal a célzattal, hogy olyan mértékig maradhasson a nyereség a vál­lalatnál vissza, hogy a vállala­tok között túlzott anyagi érde­keltségű differenciálódás ne kö­vetkezzen be. A nyereségadó progresszivi­tása a nyereségnek a munkabér­hez való viszonyától függően 0,70 százalékig terjed. Az adó­zatlan nyereségrész (az évi bér­nek 3, 5 ,7 százaléka) évenkénti Luxus vagy szükséglet? Alig van az NSZK-ban iparág, mely olyan gyorsan növekedett volna az elmúlt 17 év alatt, mint a csomago­lóanyagok gyártása. A vevőkben a szemétbe kerülő szép — és költséges — kivitelű sokféle csomagolóanyag lát­tán bizonyos ellenérzés alakul ki. Az üzletben mégis a tetszetős, feltűnő csomagolású árut választja. A csoma­golás túlnőtt eredeti funkcióján, reklámeszközzé vált. A nyugati fogyasztót a csomagolás például annyira kényelmessé tette, hogy a kerékpárolajat csak kis mű­anyag olajozó kannában hajlandó vásárolni, a sört csak feltéphető dobozban, amelyhez nem kell konzervnyitó, a falfestéket csak ovális bádogkannában, amelybe be­mártható a festőhenger. PAPAI textilmunkás Egy társadalmi kezdeményezés: Lesz-e tájmúzeum Döbröntén? A Gannán—Döbröntén meg­forduló kirándulók érdeklődését a tapasztalat szerint nem elégí­tik ki maradéktalanul a Bakony természeti szépségei, a hegyek és völgyek puszta látása, a tu­ristaszálló, a pihenési lehetőség. Az idelátogatók jórésze kiváncsi a táj érdekességeire, emlékeire -+ h­ogyan éltek itt hajdanában, milyen volt a fejlődés útja a tör­ténelem folyamán- Szemléltető áttekintést igényelnek a kirán­dulók e vidék emberének régi ás mai életmódjára, szokásaira vonakozóan. Az egykori valóságot a törté­neti kutatás a régészet segítsé­gével képes megeleveníteni. A régi holt tárgyakból újjáteremt­hetjük a korabeli valóságot. A Bakony hegység rejt magában­­régiségeket, újdonságokat egy­aránt. A régi alacsony" bakonyi-falic­si házak búbos kemencéi, főző­helyei, agyagedényei, üstök, fa­zekak, a kezdetleges istállók, ólak, a vadászat, madarászat, me­ző- és erdőgazdaság, pásztorko­dás, szén- és mészégetés, üveg­fúvás, szerszámkészítés, malom­ipar, néprajz, településtörténet körébe tartozó jellegzetes ismer­tető adatok, tárgyak, eszközök bemutatása hasznos szolgálatot tenne e kellemes kirándulóhe­lyen. És helyet kaphatna a ki­állítási anyagban a textilgyár ide vonatkozó kapcsolata, dolgo­zóinak érdemes, eredményes te­vékenységének szemléltetése. A gyár mérnökei, technikusai, sportolói, természetjárói sok tá­mogatást nyújthatnak az ügy­ben. Erdészek, gimnáziumi ta­nárok, orvosok muzeális értékű anyagot már felajánlottak erre a célra. Kiállítási terem­ bizonyára akad a faluban. Mindig a kezdet a legnehe­zebb. Sok egyéni és társadalmi munkával, az eddig már össze­gyűjtött anyag alapját képezheti egy kis tájmúzeumnak. Várnagy Mihály 25 év Kurbel Jenő 1­939 óta dolgo­zik az­ üzemben. A felszabadu­lástól az asztalosműhely cso­portvezetője. Munkásőr az ala­kulástól kezdve. Az elmúlt 25 év harcainak emléke után ér­deklődünk, mi maradt meg a sok közül, amely leginkább él emlékezetében. — Nehéz azt így hirtelen meg­határozni — mondja Jenő bácsi, — hiszen egy embernek élete során számtalan élményben van része. Ha visszagondolok életem fordulópontjaira, arra, hogy 928- ban, mint ifjúmunkás lettem szervezett munkás és mint fiata­lok, milyen eleven lelkesedéssel vettünk részt a különböző ren­dezvényeken, akkor azt kell mondanom, az is nagyon szép, felejthetetlen volt. De azért szá­momra legmaradandóbb emlék a felszabadulás utáni közvetlen időszak. Emlékszem, volt az üzemnek egy szovjet parancsnoka, Bur­­cov kapitány. Rengeteget segí­tett abban, hogy a gyár külön­böző épületeinek ásítozó abla­kait be tudjuk üvegezni, és egy­általán megindulhasson az életet jelentő munka. Ebben az időben a szakszervezet volt leginkább felszínen. Ténykedésére nagyon is szükség volt, elsősorban a m­unkásvédelem érdekében. Én is szakszervezeti aktíva voltam és egy alkalommal — már nem emlékszem milyen ügyben — másodmagammal fel­utaztam Budapestre. És itt a véletlen folytán összeakadtunk a gyár nem is olyan régen még teljhatalmú urával, Küttel Nán­dor igazgatóval. Öt az hi­szem, nem kell külön bemutat­A régi törzsgárda tagjai jól emlékeznek még rá. Nála nem nagyon volt mentő körülmény egy hibás lépés. A legnagyobb hidegvérrel tette utcára a neki nem tetsző dolgozót. Nos, az igazgató úr látszólag megörült a véletlen találkozásnak, éd­énken érdeklődött, mi újság, dolgozik-e már a gyár, ésatöbbi. Aztán na­gyon óvatosan, szinte bizalmas­kodva megkérdezte tőlünk, vé­leményünk szerint ő visszajöhet­­­ ne-e a gyárba igazgatónak? Ha­­­­tározott nemmel válaszoltunk.­­ Ez láthatóan nem tetszett Küttel­­ Nándornak, mert gyorsan és hű­­­­vösen elköszönt tőlünk. Ez alkalommal éreztem csak­­ igazán a felszabadultságot, hogy I munkáshatalom van kialakulá­­s­ban abban az országban, ahol , nem is olyan régen még Küttel > Nándorok parancsoltak. És ne­­­­kem alkalmam volt arra, hogy több száz dolgozó társam nevé­ben is szemébe mondhattam az igazságot: ne számítson arra, hogy valaha is igazgató lehet Pápán, a textilgyárban. Ez olyan emlék nekem, ame­lyet soha nem fogok elfelejteni. (e.) Ki kicsoda? Örömmel értesültem a la­pokból, hogy hamarosan ná­lunk is megjelenik a nyu­gati országokban oly nép­szerű ,,Who’s who”, azaz magyar címén: „Ki kicso­da?” A hír közli, hogy a kö­tet 7000 ismert személyiség rövid életrajzát tartalmazza, akik között 1300 magyar kap helyet. Eszerint a kötet szerkesz­tői úgy vélték, hogy ho­nunkban 1300 „kicsoda” van Ennyire taksálják azon gazdasági vezetők, politiku­sok, művészek, közéleti sze­mélyiségek, újságírók és tu­dósok számát, akik „valaki­nek” számítanak. Már előre látom, hogy ebből mekkora botrányok lesznek. Ezideig ugyanis legalább 10 millió magyar hitte magáról, hogy ő valaki. Nemrégiben pél­dául egy tanácsi osztályve­zető — nem éppen a legba­rátságosabban — azzal bú­csúzott tőlem, hogy majd ő megmutatja, hogy kicsoda. A könyv megjelenése után nem kell fáradnia. Kinyitom a kötetet, és abból megtud­hatom Ha nem lelem a ne­vét, akkor nem kicsoda, te­hát ne is mutasson nekem semmit. A könyv megjelenése után ilyen párbeszédekre számí­tok : — Maga is valaki már? Benne van a „Ki kicsodá”­­ban? Nincs? Akkor menjen a micsodába! (Könyveink.) 0. P. Mind több olvasó Soha nem volt még ilyen magas olvasói létszám az üzemi könyvtárban az 1-es telep területén, mint jelenleg. 1 020 fő könyvtári tag. Ehhez jelentősen hozzájárultak a szocialista címért versenyző brigádok — a fonó, szövő I. csomagoló és műhelyes szocia­lista brigádok minden tagja olvasó! A szövő II. területén javu­lás mutatkozik, bár az ottani brigádok ilyen tekintetben még aktívabbak lehetnének. Ugyanis, egyetlen lakatos szo­cialista brigád dicsekedhet csak azzal, hogy valamennyi tagja olvasó. Egyébként az ottani olvasók összlétszáma 217 fő. 1969. november 21. SZTK tájékoztató A gyermekgondozási segélyről Vállalatunk üzemi kifizetőhelye jelenleg 311 anyának folyósít gyermek­gondozási segélyt. Az ezzel kapcsolatos ügyvitel elég bonyolult, ezért szükséges, hogy dolgozóinkat tájékoztassuk az idevonatkozó rendelkezésekről. Az 5/1969 Korm­ányszámú rendelet alapján a dolgozó nőt a szülési szabadság lejártát követően a gyermek 3 éves korának betöltéséig gyermekgondozási segély illeti meg, ha: 1. a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapig munkaviszonyban állt, 2. legalább napi 6 órai munkaidővel dolgozott. 3. a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabad­ságot vesz igénybe. A segély igénybe­vétele céljából tehát a szülési szabad­ság lejárta után a vállalat igazgatójától fizetés nélküli sza­badságot kell kérni. Ennek birtokában kell jelentkezni az üzemi kifizetőhelynél, ahol nyilatkozatot kell aláírni arról, hogy a gyermekgondozás a segély ideje alatt az igénylő dol­gozó munkabérben, táppénzben, terhes-gyermekágyi se­gélyben részesülhet. A gyermekgondozási segélyt a kifizető­hely havonta egy alkalommal, a gyermekgondozási segélyt igénybevevő címére átutalással megküldi. A gyermekgondozási segély összege gyermekenként 600 forint. Ebből az összegből a rendelkezés alapján csak bírói letiltást és biztosítási díjat szabad levonni. A gyermekgondozáson levő dolgozónak újabb szülését legalább egy hónappal előbb be kell jelenteni, mert akkor részére újra a 100 százalékos terhes gyermekágyi segély jár, tehát az újabb szülési szabadság tartamára a 600 forintos se­gélyt szüneteltetjük.­ A második szülési szabadság letelte után az újabb igény felmerülése esetén a dolgozó nőt 1200 forintos gyermekgondozási segély illeti meg egészen addig, míg az első gyermek be nem tölti a 3 évet, amikor a se­gélyt 600 forintra csökkentjük. Ugyanez vonatkozik 3 gyer­mek esetén is: jelenleg két anya részére folyósítunk 1800 forint gyermekgondozási segélyt. A gyermekgondozási segélyt megszakítani egy ízben lehet indokolt esetben, ugyanis a vállalat egy alkalommal engedélyezheti a fizetés nélküli szabadság megszakítását. A segély megszakítása esetén a rendelkezés értelmében, egy hónappal előbb kell jelentkezni a munka felvétele cél­jából az üzemnél is és az SZTK-irodában is. Ha bárkinek a gyermekgondozási segély folyósításával kapcsolatban problémája van, kérjük keresse fel az üzemi kifizetőhelyet. Következik: Szülési és temetkezési segély­(S-brigad) Idegenvezetői tanfolyam Pápán Hazánkban képesítéshez van kötve az idegen­vezetés. És az idegenvezetés módozatait, az idegenvezetői díjakat is jogsza­bályok határozzák meg, gondos­kodva az idegenvezetői tevé­kenység ellenőrzéséről is. Az idegenvezetés technikai le­bonyolítása a kirándulók érdek­lődéséhez, fizikai állapotához és az igénybevett közlekedési esz­közökhöz igazodik. Tekintettel kell lenni a résztvevők korára és egészségi állapotára, valamint ráérő idejére is. Egyéni utasok és társas csoportok között egy­aránt vannak saját érdeklődési körüknek megfelelő külön szak­mai vezetés igénylésével. Kellő számú jelentkező esetén a jövő év elején a pápai idegen­forgalmi irodában idegenvezetői tanfolyam megszervezését, lebo­nyolítását tervezzük. Az érdek­lődők jelentkezési lapot kapnak kitöltésre, melyhez csatolniuk kell munkahelyüknek vélemé­nyét, illetve hozzájárulását a tanfolyam elvégzéséhez. E tan­folyamra való jelentkezés alap­­feltétele középiskolai végzettség. A gyakori gyárlátogatásokra va­ló tekintettel is remélhetőleg üzemi dolgozóink közül is lesz­­nek jelentkezők. Szeretettel hív*­juk és szívesen várjuk az érdek* lődőket. ” ” V. M. Kitüntetések é: A november 1-i vállalati ünnepségen került sor­ a idica is a szokásos jutalmazásokra, illetve kitüntetésekre, ikz­­szesen 100 000 forintot fize­tett ki a vállalat. A könnyűipar új kiváló dol­gozói az alábbiak lettek- Ba­­kody László, Kertész Gábor és Mátz Géza művezető. Csá­szár Rezső normás. Molnár -jutalmazások Gézáné kollekció készítő. Ró­zsás Margit és Szigeti László technikus. Varga Tibor szak­­oktatási előadó. Szabó József­­né és Szalai Istvánná meós. Finta Jenő és Varga Ele­mér osztályvezető. Ferenczi Dénes csoportvezető és Tóth Pál villanyszerelő pedig Hon­védelmi Érdemérmet kapott. Kint a völgy, a fák, az erdő, a sötétség, a dermesztő csend — bent: tik-tak, tik-tak ... mintha a falak is ketyegnének, idegesítően, bántóan. És a tu­dat, hogy bármely pillanatban történhet valami.­­ A Katona egyik cigarettát a másik után gyújtja, félig sem szívja, elnyomja. Felveszi az asztalon fekvő zsebórát, bemar­kolja. A ketyegés halkul, de nem szűnik. Az az átkozott monotonság' Pedig nem fél a Katona Ha valaki felszólítaná, vívjon meg vele, lehetne kard, pisztoly, ágyú, vagy bármi, nem számítana, csak egymással szembe, nyíltan. De így? Vár­ni, lesni és figyelni. Bolondító! Egy kézigránát az ablakon át... aztán volt, nincs­­ vége a vi­lágnak. De elég lenne egy pisz­tolylövés is. Nem, nem a ve­szélytől, inkább a gondolatok­tól fél a Katona A keze rámerevedik a pisz­tolyra. És ijedten döbben rá, hogy az ujját, azt az egy ujját már mozdítani sem tudja. Mint­­ha teljesen megbénult volna. Néz az ajtóra, melyet nem zárt kulcsra.­­ Ha ellenség egy sorozatot... „Bolond is lennék kulcsra zárni, hisz akkor oda kellene lépni, ha valaki kopog ... És ott már elég egy kés, egy tőr... így meg­ csak odakiáltom: tes­sék, nyitva van lépne be, oda Hogy én is kapok? Az biztos. De legalább vége. És nem po­tyán, nem leszúrva, mint a disznó !...” Az ablakot is szemügyre ve­szi. Még az este letakarta egy pokróccal. Előírás is, meg egyébként is. Jobb így . . . Elles berregés vág a csendbe. És egy másik őrhely hívójelét hallja. Leemeli a kagylót, ke­res a dugóval és óvatosan be­lép a vonalba. — Az M 63-as jelentsen !. .. Az M 63-as jelent — hallja. — Dél felől nehézbombáz­ók észak­keleti irányba húznak. Lehet kilenc. De tizenkettő, vagy hat is. . . Igen magasan vannak... Az X 71-es magaslat körül 5—6 sötétszürke folt, valószínű ejtő­ernyősök ... De ahogy lejjebb értek, a sötétség szinte elnyelte őket. .. A Katona már tudja, hogy pár perc múlva őt szólítják. Befogja a kagyló beszélőjét, krákog, köszörüli a torkát, hogy emberi legyen a hang. Egy kicsit ki is zökken az egyedüllétiségből, a tudat, hogy más is van, felrázza. Persze ki kellene menni a magasfigyelő­re. De ő nem megy ki, azt biz­tosan tudja. A gépekről majd azt mondja, amit hallott, hoz­­z­á kombinál. Úgy tesz, mintha kint járt volna, hisz a lehallga­tás tilos. „De mit mondjak az ejtőer­nyősökről? Az X­71-es magas­lat ide közelebb van, joggal kérdezhetik. Á, sötét van. Szu­roksötét Meg abba az irányba különben sem látni a magas fáktól . . Hátha itt vannak már, akik kiléptek? fis az ab­lak mögül kihallgatják az én jelentésemet? . . . Mi az­, mi a csuda van a nyelvemmel, meg­dagadt? Nem akar elférni a számban. A kancsó ott az ab­laknál van —” Brrrrrrr... a Jt K 5-ös jelentsen . — A K 5-ös jelent... Nagy­magasságban bombázók, hat, vagy tizenkettő, délről északke­leti irányba tartanak. Egyéb észlelés nincs. — Ejtőernyősök, fényjelek, földi mozgás, stb.? — Nem, semmi, semmi. — A K 5-ös adjon pontos be­mérést és részletesebb jelen­tést! A Katona várta az utasítást, de nem akarta hinni, míg nem hallja. Most, mintha ólom len­ne a bakancsán, úgy indul az ajtó felé. Igen lassan nyomja le a kilincset. „Ha valaki ott hallgatódzna, legyen ideje félre lépni, elállni egy fa mögé. Én nem világítok sehova. Bolond lennék. Elegy céltáblának te­gyem ki magam! Elég az, ami­kor az ajtón kilépek. Bár csak annyi fényt hagyok, hogy épp a falnak ne menjek. Meg kü­lönben is, csak engem ne bánt­sanak, én nem látok, nem bán­tok senkit.. Óvatosan benyomja maga mögött az ajtót, kivit, hóm Éjjel nagyobbak

Next