Papíripar, 1960 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1960 / 1. szám

papíripar fejlesztési terveit vitatták meg. A le­folytatott nagy vita az ún. „fa"-iskola győzelmé­vel végződött. Ezt nagymértékben támasztották alá a kutatási eredmények és a papírgyárak ta­pasztalatai, különösen a kisebb papírgyáraké, amelyek rendszeresen nem fás rostokat használ­tak fel. Azóta minden fejlesztési terv előtérbe helyezi a nem fás növényeket. Fát csupán ott használnak fel, ahol megfelelő erdőségek és közlekedési lehe­tőségek vannak. Sung Nai-teh, Kína könnyűipari minisztere szerint az ország papíriparának jövője határtalan, mivel a nem fás nyersanyagforrások majdnem kimeríthetetlenek. Egy 1956. évi előzetes felmérés a legfontosabb nem fás nyersanyagfor­rásokat évi 130 millió tonnára becsüli. A legfonto­sabb nem fás rostanyagok a nád, káka, bambusz­, rizsszalma és a bagassz-cellulóz. A nád egyik leggazdagabb nyersanyagforrása Kínának, de feldolgozási technikája a régi Kíná­ban igen elmaradott volt. A szulfitos feltárás kb. 13 óra hosszú volt és a cellulózhozam csak 48 szá­zalékot ért el. Az Új Kínában rendszeres kutató és műszaki fejlesztő munkával 55%-os hozamot értek el 2­2 órás feltárási idő mellett. Ezzel az eljárással cirokszár, búza- és rizsszalma, valamint két ismert, elterjedt fűféleség, a Miscanthus st. és a Quereuh chenii is együtt tárható fel a náddal mint fő nyersanyaggal. Tárcsás őrlők szerkesztése és használata a szo­kásos őrlőberendezések helyett lehetővé tette a költségek nagyfokú csökkentését, ezáltal a nád nagymértékű felhasználását a papírok széles ská­lájának gyártásához, beleértve a nyomó-, író-, offset- és írógéppapírokat. 1949 óta a bambusszal, a Kínában papír előállí­tására legrégebben felhasznált nyersanyaggal is sikeres laboratóriumi és üzemi kísérleteket végez­tek. Szulfátos eljárással három órás feltárás és fehérítés után a zöldtelenített vagy hántolt bam­busz jó minőségű offset-, nyomó-, író- és gépíró­papírrá dolgozható fel. A kákával szerzett ipari tapasztalatok azt mu­tatják, hogy megfelelő kezelés után ugyancsak jó minőségű nyomó-, másoló- és műszaki papírok elő­állítására alkalmas. A nem faalapú cellulóz használata az 1949. évi 16 500 tonnáról 1958-ban 560 000 tonnára nőtt. Ez a 34-szeres növekedés számottevően segített Kína fahiányának leküzdésében. Nyárfával és a Kíná­ban „lófarok"-nak nevezett fenyőfajtával (Pinus massoniana) helyettesítették a tűlevelű fákat. 85% nyárfacsiszolat és 15% cellulóz keverékéből szín, fény, simaság és nyomtathatóság tekintetében jó minőségű rotációs papírt állítottak elő. A teljes termelésnek 10 év alatti több mint meg­­tízszereződése jelentős előrehaladásról tesz tanú­ 2. ábra. Kuangtung szubtropikus vidékein nagy mennyiségű bagasszcellulózt állítanak elő. A kép a kantoni gyár papírgépén termelt jó minőségű papírt mutatja 3. ábra. Korszerű papírraktár

Next