Pártélet, 1984. július-december (29. évfolyam, 7-12. szám)
1984-07-01 / 7. szám
A gazdasági együttműködés elmélyítése A KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezlete június 12. és 14. között ülésezett Moszkvában. A KGST 35 éves története során felső szintű értekezletek különösen fontos, nagy horderejű kérdések megoldására ültek össze. Ilyen esetekben a tagországok delegációit a kommunista és munkáspártok első titkárai vezetik. Legutóbb másfél évtizede — 1969-ben — tekintette át a KGST felső szintű értekezlete a tagországok gazdasági együttműködésének helyzetét. Az akkori tanácskozás eredményeként politikai jóváhagyást kapott a szocialista gazdasági integráció, megállapodtak ennek alapelveiiben és fő módszereiben is. Ez szolgált alapul a Komplex Program kidolgozásához. E dokumentumban a hetvenes évek együttműködési stratégiája fejeződött ki. A Komplex Program jóváhagyása óta a benne rögzített feladatok a tagországok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fő tartalmává váltak. A végzett munka eredményesnek tekinthető, erősödtek az integrációs elemek együttműködésünkben. Jól példázza ezt a többi között, hogy tovább fejlődött a tagországok tüzelőanyag- és energetikai bázisa; nagy teljesítményű villamos távvezetékek létesültek (köztük hazánkban is az Albertirsa—Vinicza közötti 750 kV-os távvezeték), atomerőmű-építési programot dolgoztak ki, atomerőműveket helyeztek üzembe (ezek közé tartozik az épülő, de ugyanakkor már villamos energiát is termelő Paksi Atomerőmű), közös erővel megépült a „Szövetség” gázvezeték. Kiterebélyesedett a szakosítás és a termelési kooperáció országaink között a feldolgozó iparban, mindenekelőtt a gépiparban. A hatvanas évek végén az egymás közti gépforgalom néhány százaléka bonyolódott szakosítás és kooperációs megállapodás alapján. Jelenleg a KGST-országok egymás közötti gépipari exportjának több mint 40 százaléka szakosítás és kooperációban gyártott termék. Az elmúlt évben a tagállamok között mintegy 700 ilyen megállapodás volt érvényben. Magyarországon e tevékenység jelentősen hozzájárult a közúti járműipar fejlesztéséhez, a világszínvonalú magyar autóbuszgyártás megteremtéséhez, nem kis szerepe volt a számítástechnikai ipar fejlesztésében. Napjainkban a mikroelektronika területén tapasztalható elmaradásunk sem szüntethető meg szakosítás és kooperáció nélkül. A hetvenes évek végétől, a nyolcvanas évek elejétől azonban a tagországok belső gazdasági munkájának feltételei és a külső körülmények is szá m