Pécsi Est, 1922. január-június (17. évfolyam, 1-145. szám)

1922-06-23 / 140. szám

2. oldal PÉCSI EST Az egyke Baranyában — Pezenhoffer Antal szenzá­ciós tanulmánya az egykéről és annak pusztításáról. — A reformátusok és az egyke — Pécs, június 22. A „Pécsi Est“ többször rámutatott arra a rettentő pusztításra, amelyet az egygyermek rendszer az u. n. egyke végez az országban. Pedig most, a pusztító háború után nincsen semmi fonto­sabb, mint a nemzet életerejének biztosítása és fentartása. Csak ez mentheti meg az országot. Az egy­kéről, annak pusztításáról megdöb­bentő adatokat tár elénk Pezenhoffer Antal nagyszabású tanulmányában (A demográfiai viszonyok befolyása a nép szaporodására). Pezenhoffer tanulmányának kiin­duló pontjául Baranyát választja, mely szerinte az egyke klasszikus hazája. „Baranya — mondja a szerző — a születések tekintetében a szélsőségek földje. Méltán szere­pel úgy, mint az egyke tipikus fészke, mert ijesztő fokban vannak egykés falvai. (65 községe a 20 szaporodási arányszámot sem éri el, ezek közt 19 még a 15-töt se, de 57 községe van, mely 40-t is meg­haladja sőt 10 községe az 50-t is.) A szerző az okokat vizsgálva megdöbbentő következtetéseket von le. — Ha az egyke és a népfajok közti összefüggést vizsgáljuk, — mondja a szerző — akkor azt lát­juk, hogy a legmagyarabb járás (szentlőrinci) egyke tekintetében a második helyen van, a magyarság tekintetében második (siklósi) az egykében első. Az egyke főfészke tehát ott van, ahol a magyarság nagy tömegben lakik. Viszont, ahol legkevesebb a magyar, ott a leg­nagyobb a szaporaság. A magyarság és az egyke között tehát látszólag olyan viszony van, mint az eső és a sár, a sötétség és a nyirkos levegő között. Ha azonban a baranyai vallások híveinek földrajzi eloszlását vizs­gáljuk, azt találjuk, hogy a refor­mátusok legnagyobb része a siklósi (44'2%) és a szentlőrinci járásban (28'2 °/C) lakik, tehát a reformátusok földrajzi eloszlása és az egyke el­terjedése pontosan összeesik. Kato­likus szempontból legelső a pécsi járás (94'6 °/C), utána a pécsváradi (85%) és a hegyháti járás (83, 1 %). A legszaporább járások a pécsvá­radi és a hegyháti, tehát a legkato­­likusabbak. Baranyában nem egykés reformátusok alig vannak. Bámula­tos, hogy az a felekezet, mely a megye átlagában alig haladja meg a 10%-ot, a legegykésebb falvakban majdnem kétszer akkora arányban szerepel, mint a hatszor oly számos katolikusság. Érdekes, hogy abban a tíz községben, amelynek születési arányszáma még az 500t is túl­haladja, a protestantizmus teljesen ismeretlen. Ez a statisztikai táblázat bizonyítja a katolicizmus szabályos és merev ellenkezését az egykével s a protestantizmus csodálatos egyezését a baj térfogatával. A magyar statisztikai közlemények szerint 1912 ben a baranyai reformátusok születési arány­száma 155 volt, a baranyai magya­roké ellenben 29,5. A magyarság többletét nyilvánvalóan a katolikus magyarság szaporodási percentjének többlete magyarázza. Meg kell je­gyezni azonban, hogy az egyke ragálya már több helyen kikezdte a katolikus községeket is. Ha azoknak a vegyesvallásu köz­ségeknek, melyekben jelenleg már a katolikusok is egykések, jelenlegi és 1830 iki állapotját összehasonlítjuk, (Fényes Elek statisztikai adatai sze­rint), látjuk, hogy mennyire nem egyfokú és egykeletü a katolikus és református rész egykéje. A szerző Baranya taglalása után áttér Somogyra, ahol az egyke egy­másután pusztítja és fogyasztja a protestáns falvakat. A számos példa között felhozza a somogymegyei Lábod község példáját, ahol 1900-ban 1149 katolikus és 865 ref. volt. Hét évre rá 1262 kat. és 801 refor­mátus. A katolikusok szaporodtak 113, a reformátusok fogytak 64-el. Majd a Tolna megyei egykére tér át, ahol a református, német közsé­gek kiváltsága lett. A tanulmány to­vább megy ezután, a többi egykés központra is kiterjed és a végén a következő megállapodását szűri le: Ha az ország 1870 től kezdve úgy szaporodott volna, mint a katolikusság születési arányszáma mutatja, akkor 1910-ben 22,345,582 lakója lett volna, ha úgy, mint a reformátusok: 20,018,725, ha ág. ev. mintára, akkor 18,673,802. Az egész tanulmányhoz nem fü­zünk kommentárt. Csak azt mondjuk, hogy ebben a kérdésben össze kell fognunk s ezt a rossz szokást kiir­tani fajunkból. Mert az egyke, mint látjuk, valósággal nemzetgyilkosság. Két horvát merénylete a szerb királyi pár ellen — Kézigránátot akartak az esküvő királyi párra dobni — A Pécsi Est tudósítójának jelentése. — Belgrád, jun. 22. Dacára az SHS. kormány legnagyobb foku óvintézke­déseinek, a szerb királyi pár eskü­vője nem a legzavartalanabbul folyt le. A „Pécsi Est“ hiteles forrásból nyert értesülése szerint az esküvő idején két férfi valamilyen úton­­módon beférkőzött az előkelő ven­dégek soraiba és az ott elhelyezke­dett detektívek épen akkor fogták el az egyiket, amikor a templomból kivonuló ifjú pártól pár lépésnyire kézigránátot rántott elő. Erre a másik el akart tűnni a tömegben, de őt szintén elfogták. A vendégek sorai­ban nagy pánik támadt. A két letartóztatott ifjút azonnal bekísérték a rendőrségre. Az első pillanatban mindenki azt hitte, hogy a merénylők Magyarországból mene­kült kommunisták, de a további ki­hallgatás során bevallották, hogy zágrábiak és a horvát állameszme hívei, kik Sándor király meggyil­kolásával látják meg­­teremthetőnek az önálló Horvátországot. A náluk talált kézigránátok is e mellett szóltak. Újvidék, jun. 22. A két merénylő a tegnapi nap folyamán bevallotta, hogy a horvát­ blokk tagjai, de ta­gadják, hogy merényletről másnak tudomása lett volna. A belgrádi hivatalos körök érthető politikai okokból és a nyomozás si­kere érdekében a legnagyobb titok­ban tartották a merényletet, de en­nek dacára is, másnap már min­denki megtudta. A zágrábi letartóz­tatások nagy része összefüggésben van a merénylettel. Jövő héten jőnnek Baranyába az antant ellenőrző bizottság tagjai • Kedden vagy szerdán várhatjuk a hullarablókat - Fegyve­rek, hadifelszerelés és­ gépek után kutatnak — Pécs, jun. 22. Lapunk tegnapi szá­mában jeleztük, hogy az antant ellen­őrző­ bizottság néven ismert fegyve­reket, hadifelszerelést stb. kutató tár­saság Baranyába is leérkezik. Mint most megbízható forrásból értesülünk, már a jövő hét folyamán Pécsre fognak érkezni és kedden vagy szerdán megkezdik Baranyában „munkájukat“. Az antant tisztek csendőr, vagy rendőr fedezettel és egy magyar összekötőtiszt kíséretében járnak majd és behatolnak a magánházakba is, hogy ott „elrejtett“ készletek után kutassanak. Az ország több helyén illő fogadtatásban részesítették őket. Hisszük, hogy a mi közönségünk is tudni fogja kötelességét. Még egy bankfiók nyílik Pécsett • Augusztus elsején megnyí­lik a Leszámítoló bank fiókja — Váltóüzletet nyit a Pécs­­egyházmegyei Takarék is — Pécs, jun. 22. Egy hírrel kapcso­latban megírtuk már annak idején, hogy dacára a pénzintézetek pana­szainak, Pécsett jó talaj van még a számukra, mert Pécs Jugoszlávia felől a legközelebbi város, hol ide­gen valuta beváltható. Úgy látszik, ezt a konjunktúrát akarják a buda­pesti pénzintézetek kihasználni.­­ Ugyanis, amint megbízható forrásból értesülünk, a Budapesti Kereskedelmi Bank a Leszámítoló Bank mintájára fiókot akar Pécsett nyitani. Ez irány­ban már lépéseket is tett a Pénzin­tézeti Központnál. A Leszámitoló­ Bank pécsi fiókjá­nak megbízottja a napokban Pécsett járt s a helyiség kérdését intézte el. Minden valószínűség szerint augusz­tus elsején megnyílik. Péntek, 1922. junius 23. Három­százharmincegy elő­adása volt a pécsi színháznak Pécs, június 22. Még három nap s bezárul a színház kapuja. Este fél nyolc volt, amikor bementem a színház előcsarnokába. Elsőnek Károlyi tatával találkoz­tam. Kezében az elmaradhatatlan kulcsok. — Tata, mondjon valamit az el­múlt szezonról. Tata a kulcsos kezével egy ívet rajzol a levegőbe. — Nem nyilatkozom. Rosszat nem szabad mondanom, jót nem mond­hatok .. . Inkább nem mondok sem­mit. Bekopogok Nádassy igazgatóhoz. Épen dolgozik. Előtte megírt boríté­kok, szerződések és átiratok hevernek. — Mit szól direktor uram az el­múlt szezonhoz? — Válaszomat megtudja e két jelentésből — mondja ő. Épen most terjesztem be a városnak és a szin­­ügyi bizottságnak. Olvassa el, abból megtud mindent.­ Leülök és olvasom. Meglep a je­lentés. Én panaszos hangokra voltam elkészülve. Ő pedig megelégedésé­nek ad kifejezést. Elvégre igaza van. Mit panaszkodjék és kinek panasz­kodjék? A színügyi bizottságnak? Segíthet a deficitjén? A többek kö­zött ezt írja: — Kezdetben nehézségekkel kellett megkü­zdenünk. A közönségünk egy része távoltartotta magát a színház­tól, de végül is megértést tanúsítot­tak ... Elég jól sikerült a szezon“. Majd „köszönettel tartozom ezeknek és ezeknek az uraknak, valamint a sajtónak, kik osztatlanul fáradoztak a megértés helyreál­ltásában“. Bár­mennyire is igyekezett Nádassy a legszebb hangon írni, a végén mégis kicsillan a való helyzet, mert mint mondja: — A legértékesebb darabokat üres házak előtt játszottuk. — Uram, hogy mennyi ingyen je­gyet küldtem el a pénzintézeteknek, vasútnak, postának (én is kaptam Szedő), hogy ne legyen még­sem egészen üres ház, azt csak én tu­dom .. . Sajnáltam a színészeket . .. Aztán megnézem a kimutatást: 331 előadás volt összesen. Ebből délutáni 51, esti 280. 94 darab ke­rült szinte, 29 újdonság, 80 dráma, 17 opera, 24 népszínmű, 165 operett előadás. Hogy mennyit fizetett rá, azt nem kérdeztem. Na de bízzunk, hogy a jövő szezon sikerültebb lesz . .. Halván egyén ellen folyik az eljárás adócsalásért Pécs, június 22. A „Pécsi Est“ volt annak idején az első, ki a for­galmi adó ellenőrzése körüli eljárást szóvá tette, mely azóta mint már megemlítettük — megszűnt. Mint illetékes helyről értesülünk, dacára az ellenőrzés körül újabban tanúsított méltányosságnak, az érde­kelt közönség nagy része még min­dig nincs teljesen tisztában a for­galmi adóilleték körüli eljárás mó­dozataival. Jóllehet, ennek tulajdonít­ható aztán az, hogy ezen adórend­szerből kifolyólag ,­­ Pécs város területén mint­egy hatvan egyén ellen van adócsalás címén el­járás folyamatban. Ezen ügyek részben kivizsgáltak, részben még kivizsgálás alatt állnak.

Next