Pécsi Est, 1922. január-június (17. évfolyam, 1-145. szám)
1922-06-23 / 140. szám
2. oldal PÉCSI EST Az egyke Baranyában — Pezenhoffer Antal szenzációs tanulmánya az egykéről és annak pusztításáról. — A reformátusok és az egyke — Pécs, június 22. A „Pécsi Est“ többször rámutatott arra a rettentő pusztításra, amelyet az egygyermek rendszer az u. n. egyke végez az országban. Pedig most, a pusztító háború után nincsen semmi fontosabb, mint a nemzet életerejének biztosítása és fentartása. Csak ez mentheti meg az országot. Az egykéről, annak pusztításáról megdöbbentő adatokat tár elénk Pezenhoffer Antal nagyszabású tanulmányában (A demográfiai viszonyok befolyása a nép szaporodására). Pezenhoffer tanulmányának kiinduló pontjául Baranyát választja, mely szerinte az egyke klasszikus hazája. „Baranya — mondja a szerző — a születések tekintetében a szélsőségek földje. Méltán szerepel úgy, mint az egyke tipikus fészke, mert ijesztő fokban vannak egykés falvai. (65 községe a 20 szaporodási arányszámot sem éri el, ezek közt 19 még a 15-töt se, de 57 községe van, mely 40-t is meghaladja sőt 10 községe az 50-t is.) A szerző az okokat vizsgálva megdöbbentő következtetéseket von le. — Ha az egyke és a népfajok közti összefüggést vizsgáljuk, — mondja a szerző — akkor azt látjuk, hogy a legmagyarabb járás (szentlőrinci) egyke tekintetében a második helyen van, a magyarság tekintetében második (siklósi) az egykében első. Az egyke főfészke tehát ott van, ahol a magyarság nagy tömegben lakik. Viszont, ahol legkevesebb a magyar, ott a legnagyobb a szaporaság. A magyarság és az egyke között tehát látszólag olyan viszony van, mint az eső és a sár, a sötétség és a nyirkos levegő között. Ha azonban a baranyai vallások híveinek földrajzi eloszlását vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a reformátusok legnagyobb része a siklósi (44'2%) és a szentlőrinci járásban (28'2 °/C) lakik, tehát a reformátusok földrajzi eloszlása és az egyke elterjedése pontosan összeesik. Katolikus szempontból legelső a pécsi járás (94'6 °/C), utána a pécsváradi (85%) és a hegyháti járás (83, 1 %). A legszaporább járások a pécsváradi és a hegyháti, tehát a legkatolikusabbak. Baranyában nem egykés reformátusok alig vannak. Bámulatos, hogy az a felekezet, mely a megye átlagában alig haladja meg a 10%-ot, a legegykésebb falvakban majdnem kétszer akkora arányban szerepel, mint a hatszor oly számos katolikusság. Érdekes, hogy abban a tíz községben, amelynek születési arányszáma még az 500t is túlhaladja, a protestantizmus teljesen ismeretlen. Ez a statisztikai táblázat bizonyítja a katolicizmus szabályos és merev ellenkezését az egykével s a protestantizmus csodálatos egyezését a baj térfogatával. A magyar statisztikai közlemények szerint 1912 ben a baranyai reformátusok születési arányszáma 155 volt, a baranyai magyaroké ellenben 29,5. A magyarság többletét nyilvánvalóan a katolikus magyarság szaporodási percentjének többlete magyarázza. Meg kell jegyezni azonban, hogy az egyke ragálya már több helyen kikezdte a katolikus községeket is. Ha azoknak a vegyesvallásu községeknek, melyekben jelenleg már a katolikusok is egykések, jelenlegi és 1830 iki állapotját összehasonlítjuk, (Fényes Elek statisztikai adatai szerint), látjuk, hogy mennyire nem egyfokú és egykeletü a katolikus és református rész egykéje. A szerző Baranya taglalása után áttér Somogyra, ahol az egyke egymásután pusztítja és fogyasztja a protestáns falvakat. A számos példa között felhozza a somogymegyei Lábod község példáját, ahol 1900-ban 1149 katolikus és 865 ref. volt. Hét évre rá 1262 kat. és 801 református. A katolikusok szaporodtak 113, a reformátusok fogytak 64-el. Majd a Tolna megyei egykére tér át, ahol a református, német községek kiváltsága lett. A tanulmány tovább megy ezután, a többi egykés központra is kiterjed és a végén a következő megállapodását szűri le: Ha az ország 1870 től kezdve úgy szaporodott volna, mint a katolikusság születési arányszáma mutatja, akkor 1910-ben 22,345,582 lakója lett volna, ha úgy, mint a reformátusok: 20,018,725, ha ág. ev. mintára, akkor 18,673,802. Az egész tanulmányhoz nem füzünk kommentárt. Csak azt mondjuk, hogy ebben a kérdésben össze kell fognunk s ezt a rossz szokást kiirtani fajunkból. Mert az egyke, mint látjuk, valósággal nemzetgyilkosság. Két horvát merénylete a szerb királyi pár ellen — Kézigránátot akartak az esküvő királyi párra dobni — A Pécsi Est tudósítójának jelentése. — Belgrád, jun. 22. Dacára az SHS. kormány legnagyobb foku óvintézkedéseinek, a szerb királyi pár esküvője nem a legzavartalanabbul folyt le. A „Pécsi Est“ hiteles forrásból nyert értesülése szerint az esküvő idején két férfi valamilyen útonmódon beférkőzött az előkelő vendégek soraiba és az ott elhelyezkedett detektívek épen akkor fogták el az egyiket, amikor a templomból kivonuló ifjú pártól pár lépésnyire kézigránátot rántott elő. Erre a másik el akart tűnni a tömegben, de őt szintén elfogták. A vendégek soraiban nagy pánik támadt. A két letartóztatott ifjút azonnal bekísérték a rendőrségre. Az első pillanatban mindenki azt hitte, hogy a merénylők Magyarországból menekült kommunisták, de a további kihallgatás során bevallották, hogy zágrábiak és a horvát állameszme hívei, kik Sándor király meggyilkolásával látják megteremthetőnek az önálló Horvátországot. A náluk talált kézigránátok is e mellett szóltak. Újvidék, jun. 22. A két merénylő a tegnapi nap folyamán bevallotta, hogy a horvát blokk tagjai, de tagadják, hogy merényletről másnak tudomása lett volna. A belgrádi hivatalos körök érthető politikai okokból és a nyomozás sikere érdekében a legnagyobb titokban tartották a merényletet, de ennek dacára is, másnap már mindenki megtudta. A zágrábi letartóztatások nagy része összefüggésben van a merénylettel. Jövő héten jőnnek Baranyába az antant ellenőrző bizottság tagjai • Kedden vagy szerdán várhatjuk a hullarablókat - Fegyverek, hadifelszerelés és gépek után kutatnak — Pécs, jun. 22. Lapunk tegnapi számában jeleztük, hogy az antant ellenőrző bizottság néven ismert fegyvereket, hadifelszerelést stb. kutató társaság Baranyába is leérkezik. Mint most megbízható forrásból értesülünk, már a jövő hét folyamán Pécsre fognak érkezni és kedden vagy szerdán megkezdik Baranyában „munkájukat“. Az antant tisztek csendőr, vagy rendőr fedezettel és egy magyar összekötőtiszt kíséretében járnak majd és behatolnak a magánházakba is, hogy ott „elrejtett“ készletek után kutassanak. Az ország több helyén illő fogadtatásban részesítették őket. Hisszük, hogy a mi közönségünk is tudni fogja kötelességét. Még egy bankfiók nyílik Pécsett • Augusztus elsején megnyílik a Leszámítoló bank fiókja — Váltóüzletet nyit a Pécsegyházmegyei Takarék is — Pécs, jun. 22. Egy hírrel kapcsolatban megírtuk már annak idején, hogy dacára a pénzintézetek panaszainak, Pécsett jó talaj van még a számukra, mert Pécs Jugoszlávia felől a legközelebbi város, hol idegen valuta beváltható. Úgy látszik, ezt a konjunktúrát akarják a budapesti pénzintézetek kihasználni. Ugyanis, amint megbízható forrásból értesülünk, a Budapesti Kereskedelmi Bank a Leszámítoló Bank mintájára fiókot akar Pécsett nyitani. Ez irányban már lépéseket is tett a Pénzintézeti Központnál. A Leszámitoló Bank pécsi fiókjának megbízottja a napokban Pécsett járt s a helyiség kérdését intézte el. Minden valószínűség szerint augusztus elsején megnyílik. Péntek, 1922. junius 23. Háromszázharmincegy előadása volt a pécsi színháznak Pécs, június 22. Még három nap s bezárul a színház kapuja. Este fél nyolc volt, amikor bementem a színház előcsarnokába. Elsőnek Károlyi tatával találkoztam. Kezében az elmaradhatatlan kulcsok. — Tata, mondjon valamit az elmúlt szezonról. Tata a kulcsos kezével egy ívet rajzol a levegőbe. — Nem nyilatkozom. Rosszat nem szabad mondanom, jót nem mondhatok .. . Inkább nem mondok semmit. Bekopogok Nádassy igazgatóhoz. Épen dolgozik. Előtte megírt borítékok, szerződések és átiratok hevernek. — Mit szól direktor uram az elmúlt szezonhoz? — Válaszomat megtudja e két jelentésből — mondja ő. Épen most terjesztem be a városnak és a szinügyi bizottságnak. Olvassa el, abból megtud mindent. Leülök és olvasom. Meglep a jelentés. Én panaszos hangokra voltam elkészülve. Ő pedig megelégedésének ad kifejezést. Elvégre igaza van. Mit panaszkodjék és kinek panaszkodjék? A színügyi bizottságnak? Segíthet a deficitjén? A többek között ezt írja: — Kezdetben nehézségekkel kellett megküzdenünk. A közönségünk egy része távoltartotta magát a színháztól, de végül is megértést tanúsítottak ... Elég jól sikerült a szezon“. Majd „köszönettel tartozom ezeknek és ezeknek az uraknak, valamint a sajtónak, kik osztatlanul fáradoztak a megértés helyreálltásában“. Bármennyire is igyekezett Nádassy a legszebb hangon írni, a végén mégis kicsillan a való helyzet, mert mint mondja: — A legértékesebb darabokat üres házak előtt játszottuk. — Uram, hogy mennyi ingyen jegyet küldtem el a pénzintézeteknek, vasútnak, postának (én is kaptam Szedő), hogy ne legyen mégsem egészen üres ház, azt csak én tudom .. . Sajnáltam a színészeket . .. Aztán megnézem a kimutatást: 331 előadás volt összesen. Ebből délutáni 51, esti 280. 94 darab került szinte, 29 újdonság, 80 dráma, 17 opera, 24 népszínmű, 165 operett előadás. Hogy mennyit fizetett rá, azt nem kérdeztem. Na de bízzunk, hogy a jövő szezon sikerültebb lesz . .. Halván egyén ellen folyik az eljárás adócsalásért Pécs, június 22. A „Pécsi Est“ volt annak idején az első, ki a forgalmi adó ellenőrzése körüli eljárást szóvá tette, mely azóta mint már megemlítettük — megszűnt. Mint illetékes helyről értesülünk, dacára az ellenőrzés körül újabban tanúsított méltányosságnak, az érdekelt közönség nagy része még mindig nincs teljesen tisztában a forgalmi adóilleték körüli eljárás módozataival. Jóllehet, ennek tulajdonítható aztán az, hogy ezen adórendszerből kifolyólag , Pécs város területén mintegy hatvan egyén ellen van adócsalás címén eljárás folyamatban. Ezen ügyek részben kivizsgáltak, részben még kivizsgálás alatt állnak.