Pécsi Figyelő, 1881 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1881-01-01 / 1. szám
Kossuth az új fogyasztási adókról. A kettőzött fogyasztási adójavaslatok tárgyában Brázay Kálmán fővárosi kereskedő éveiben kereste meg Kossuth Lajost, kinek nagy érdekű válaszából közli azEgyetértés a következőket: Collegno (al Baracconne),decz. 16. Tisztelt uram! Vettem becses levelét a czukor-, kávé és sörfogyasztás szándéklott újabb megadóztatása tárgyában. A pesti kereskedelmi testület kérvényének minden szava tökéletesen igaz. A kérdéses adóterv merőben ellenkezik a tipáncz tudománny és államgazdászat legelemiebb alapigazságaival. Ha valaki czélul tűzte volna ki magának azt, hogy a magyar vidéki kereskedés ellátását az ország fővárosából s általában a hazai kereskedelem központjaiból erőnek erejével az osztrák kereskedés markába terelje, e czélnak elérésére ennél az adótervnél alig lehetett volna hathatósabb eszközt kigondolnia. Mert mintát Ausztria és Magyarország egy egységes vámterületbe vannak összefoglalva, azt semmi csűrés-csavarással nem lehet elvitatni, hogy fogyasztási adóval terhelni a magyar kereskedelmet oly árukra nézve, melyeket az osztrák kereskedelem fogyaztásiadó nélkül vethet a magyar piacra, egyenesen annyit teszen, mint prémiumot adni az osztrák kereskedésnek a magyar piacon, a magyar, különösen pedig a fővárosi kereskedelem megrontására. Ez tagadatlan tény. Érezte ezt maga e szörnyeteg koncepcziónak szerzője is, ennek tulajdonítható, hogy a zárt városokból a vidéki piacra kivitelnél az adóviszszatérités temperamentumához folyamodik. Hanem ez merő szemfényvesztés , mert az adóvisszatérités a dolog természeténél fogva oly zaklató ellenőrzést, s oly idővesztés.pl. alkalmatlansággal és költséggel ösz---------------------------Összekötött eljárást feltételez, hogy tiz eset kit.nt kilenczben merőben illuzóriussá válik. A kereskedés nem tűri az ily akadékoskodásokat. Okvetlenül oda fordul, ahol ilyenekkel nem találkozik, és ha egyszer egy bizonyos kerékvágásba töröltetett, azt az összeköttetést kultiválja; — nincs kétség benne, hogy ha ez a szerencsétlen adóterv törvénynyé válik, a magyar vidéki kereskedés ellátása nemcsak a czukor és kávéra nézve, hanem általában az úgynevezett gyarmatárukra s velők rokon ágakra nézve a hazai kereskedelem eddigi központjaitól átsiklik, az osztrák kereskedés kezébe. , 111'tfQ . \ Nem elég, hogy a közös vámvonal '.ital az osztrák iratnak premium biztosit -'t a magyar daezon, akként, hogy e ált vers.y miatt sem a magyar ítjlő- sem a magyar fot o, nem még az is nélkül köétával szát (melynek ára mindig linaavinytr kereskeeredmény gavalyát kiigyi nyomodé érezhető ,jet. Olyan for’d rágyújtja azt, hogy egy zsák 4f. ki csapás egy olyan • tt, hogy a népesebb tan, hol annyi tö a lakosok élelmét, az első szüségét el eiszségesen megdrágítja, É s lehet, hogy a kávé s a városokban az első szükközé tartozik Magyarország , úgy mint Angliában a tea. Jóformán a kenyérrel egy sorban áll. Ha ez az adóterv törvénynyé válik, a következés az lesz, hogy a városokban a kávé és czukor megdrágul s vagy a fogyasztás csökkenik, vagy az adulteratio a közegészség kajára terjedni fog; a vidéki gyarmatáru kereskedés ellátása pedig Ausztria kezére játszik. Minő irtózatos lelki szegénységre mutat a pénzügy kezelőinél, vagy ha ez nem, hát minő reménytelen kimerülésre az ország pénzügyi helyzetében, az, hogyMagyarország pénzügyminisztere annyiraau hont de son latin* érzi magát, miserint a máról holnapra tengésnek valamely más, kevésbbé káros expediensét hitelen lenne feltalálni. * E futólagosan papírra vetett észrevételek nem fogják önt győzni, hogy ha önnek hozzám intézet kívánságát nem teljesít ** , nem azért, nem teljesítem, mint at. pesti kereskedelemi testület álláspontja nem helyeselném , hanem éz azért nem eljesítem, hogy önök ügyinek ártalmat nem okozzak. Ön ugyis felszólít, hogy nyilatkozzam a közösségg előtt e kérdésben, s ezt ön azon nézettel indokolja, hogy az én nyilatkozaton irányadó hatással volna az ország, köt.urgózó, tehát döntő befolyást gyatorolhat ’ a méltán rosszallott törvényjavaslat 14 ívére. Ön igen naiy levédésben vanazt hiszi, hogy a nézetem hatással van, vagy a régre. — 31 évnek, de különösen az utóbbi 13 évnek ezerszer ismételt tapasztalása e feltevést határozottan megczátolja. Hanem hagyjuk ezt. Ha ez, amit mondtam nem kivihető, legyenek önök meggyőződve, hogy kérvényük megbukik. — Magyarországon a pártérdek határoz. Ez ellen hiába, minden okoskodás „Vaterland! was Vaterland? der Topf, der Topf ist Vaterland, das übrige sind Fratzen’* — Ilyen a magyar alkotmányosság. Hanem csakugyan rettenetes dolog egy olyan kormány, mely ahelyett, hogy megtakarításokra gondolna, egyebet sem tud mint útj meg uj adókkal fojtogatni a nemzetet, s adósságot adósságra halmozni. Irtózatos fináncz rendszer ez, melylyelez a szerencsétlen ország sanyargattunk. Még csak arra sem jut eszekbe gondolni, hogy a teher, melyet a nemzetre rónak, ne legyen minden mértéket meghaladó arányban nagyobb, mint amit az ország kincstárának jövedelmez. Hogy példát mondjak: Francziaországban az adóbehajtás és fináncz-adminisztráció az összes bevételek 9 százalékát, Olaszországban 7, Belgiumban 6, Oroszországban már épen csak 4 percentjét teszi, Magyarországban többet mint 16 perczentet, sőt 17 százalékot teszen,254 millió bevétel kezelése 43 millióba kerül. A finánczadministrátió Poroszországot kivéve sehol az egész világon nem olyan drága, mint magyarországon. Ha Olaszországban megtudják csinálni 7 perczenttel miért ne lehetne megcsinálni Magyarországon is, ahol a municipális intézmények a kezelés egyszerűsítésére oly gyönyörű tért nyújtanak. — Csak ez a 10 százalék különbség is, több mint 25 millió évi száraz korcsma terhet venne le a nemzet nyakáról,— ez maga ötszörösen fedezné azt, a minek fedezésevégett oly adóhoz folyamodnak, mely a magyar kereskedésre nézve valóságos csapás. Van szerencsém önt üdvözölni. Kossuth. Külföldi hírek. Az 1880-ik év nevezetesebb külpolitikai jelenségek nélkül záródik be. — Anglia bajai, az is mozgalom, a délafrikai szabadságharca és az afganisztáni háború korántsincsenek kiegyenlítve sőt mindinkább elmérgeznek. — A török görög kérdésbeli újabb hirek szerint a görög kiály hajlandó elfogadni a békebiróság ítéletét, de miniszteriuma e miatt lemondott. — A porta huzavonára és ellen javaslatok hitelére adja magát akközben pedig fenyegetődzig azzal hogy Görögország ellen még mindig képes 120,000 ny-' sereget felállítani — Francziaországha» a köztársaság miudin■la'Unt - ebben a kamarában is/,és a pátok által előidézett által nem h igy,a magát zavar- A pápa karácsony ünnepére .Mint hallatta szavát, elmondá a régi panaszokat, csakhogy szelídebb és keresztény apostolhoz illőbb szavakkal, mellyek a viszály megszüntetésére sokkal jobban vezetnek, mint elődjeinek tehetetlen dörgedelmei. — Oroszországban vajúdnak a reformok, de nem bírnak megérlelődni, Németországban pedig nyabban a hadsereg megszaporításán törik fejüket. Országgyűlés. A képviselőház decz. 18-án rövid ülésén áthozattak a főrendi ház üzenetei -a szállítási adó, az újjoncz jutalék, a budapesti vasúti hídvám a közraktárak segélyzéséről és az állami számvevőszék hatásköréről szóló törvényjavaslatok elfogadásáról, melyek szentesítés alá terjesztettek. December 24 én tartott rövid ülésen az említettek, mint szentesített törvények hirdettették ki, a miniszterelnök pedig a fővárosi államrendőrségről szóló törvényjavaslatot terjesztette elő. — A főrendi ház szinte egy törvényhirdetési ülést tartott v______ Érdemes-e a pécsi mi. bír. áll. főreáliskola érdekében néhány szót vesztegetni 11) Midőn a lángkeblü egri főpap ama nevezetes replicájában, melylyel a felekezeti lyceumok létjogát a megtámadó miniszter ellenében oly hathatósan védte, e tételt olvastam: „A reáliskolák által ígért aranyhegyek, homokbuczkáknak bizonyultak önkénytelenül jött eszembe a kérdés : vájjon a közös ügyes kiegyezés által ígért gazdag, virágzó, a boldogság tengerében fürdő szabad Magyarország nem bizonyult-e szintén az ínség és nyomor süppedékes pocsolyájának ? ! S valamint bizonyos, hogy e nyomorúságos állapotnak nem a szabadság az oka, úgy bizonyos az is, hogy eme süppedékes mocsár fölé, sem a reáliskolák, sem a gymnasiumok , de még a közoktatás terén fel-felmerülő újabb és újabb chimerák sem lesznek képesek az óhajtott aranyhegyeket megvalósítan , s ennek sem a reáliskolák, sem a gymnasiumok nem okai, hanem oka a süppedékes posvány, hol csak a corruptio mérges növényzete virágozhatik, már semmi. E mocsárt kell mindenek előtt letemetnünk, a talajt megszilárdítanunk, ha végkép elsülyedni nem akarunk, s azután majd beváltja a reáliskola is aranyhegyes ígéreteit legalább apró dombocskákban, ha nem is mindjárt égbenyúló nagy bérezek*) Közöljük a nélkül, hogy a indokolással minden tekintetben egyetértenénk. Szerk. ben. Hisz minden képzett olvasó tudja, hogy századunk a tudomány végtelen birodalmában óriási vívmányokat tett és tesz folyvást, valamint azt is tudja mindenki, hogy e vívmányok kivivója nem a humanisticus, hanem a reálirány. Sokat lehetne még itt fejtegetni, de félek, hogy kimarad czikkem a mai lapból, „proximus ardet ucalegon!“ Tehát áttérek specziális tárgyamra. Köztudomású tény, hogy városunk s az itteni állami forrásiskola közt létező viszonyt szerződés szabályozza; az is köztudomású tény, hogy e szerződés mindkét szerző fél által megsértetett. A város előbb terminusról terminusra halogatta , most pedig végkép meg akarja tagadni a szerződésileg kötelezett építkezést; a minisztérium pedig meggátolta a várost a szerződésileg stipulált négy tanszékre való candidálási jogának gyakorlatában. Innét származott a súrlódás, mely — ha a szárnyaló mendemondáknak hitelt lehetne adni, — a január 3 án*) tartandó városi közgyűlésen a főreáliskola megszüntetésével fogna bevégződni. De én nem vagyok hajlandó ama mendemondán híreknek hitelt adni, mert sem városnak nagyságos polgármesterét, kitől a hír szája ama mendemondán nyilatkozatokat számlázottaknak mondja, sem a képviselőtestületet nem tartom oly kornértnak, hogy a mondott súrlódást elég oknak találja arra, hogy egy állami középiskola jótéteményét magától darezásan elhajítsa. Bár nem helyeslem a miniszter eljárását, de azt, hogy a város egy két idevalósit — mint ők mondják — nem prelegálhatott,* nem tartom elég oknak egy középtanoda megszüntetésére. No de hiszem sem is ok ez, csak ürügy. A valódi ok, mint mondjuk másutt rejlik: t. i. abban, hogy Aidinger János polgármester úr nagysága nem rokonszenvez Vész Albert reánsk. igazgató úrral. De én ezt így formalizálnám, Ngys. Aidinger János nem rokonszenvez Vész Albert úrral; vagy megfordítva : Vész Albertnem rokonszenvez Ngys. Aidinger Jánossal, — ők tehát quittek! Mi köze, mi befolyása e szeméyes ügynek a reáliskola ügyére? Igénytelen nézetem szerint tehát ez sem lehet az igazi ok. Azt is mondják, hogy a reáliskolának nincs jövője; évről-évre fogy a tanulók száma; kár volna most építésre költőül, hát ma holnap úgyis megszünnek a reáliskolák. Igaz, hogy Pécsett a reáliskola tálalóinak száma (noha még mindég elég nagy, mert az i-ső oszt. 60, a 8-ban, mely a néhány év előtt történt megosztás föltán csak '/A osztály, 1 20 tanú van, pár év óta fogy, de nem történt-e ez a 70-es évek elején, midőn a főreáltanoda megnyílt, épen így a gymnasiumban is, és mért senki sem mondta, hogy a gymnasiamnak nincs jövője, hogy megszűnik magától?— ■Uraim! Gondolkozzunk egy kissé komolyan! Az egyes tudományszakok élőfái felyvást nőnek; a történelem, mathesis,különösen pedig a természettani, vegytani s terményrajziban könyvek évről-évre vastagodnak; máris azon ponton vagyunk, hogy az összes középtanodai tananyagot felfalni és meg is emészteni csak rendkívüli tehetség képes, a legnagyobb résznél e tananyag sokasága okozza az egyesekben való felületességet. — És ez nem csak nálunk magyaroknál van így, hanem így van az egész tudományos világon. E bajon csak két módon segíthetni: vagy meg kell bővíteni az iskolai tanfolyamot még egy pár évvel, ami veszélyes fogna lenni minden nemzetre nézve, de legveszélyesebb nekünk, mert igy az úgynevezett tanulói idő sokaknál fogna benyúlni az életkor 301g évében, itt pedig már az agglegénység kora kezdődik s ez, az úgy is szaporotlan magyar fajnak meg élő betűje lenne. Vagy szét kell választani a tudomány szakokat az önkényt kínálkozó humanisticus és reálisticus irány szerint. — Ezt pedig nem úgy értem, hogy a gymnasiumokból a reáliákat, a reáliskolákból meg a humaniorákat teljesen ki kellene küszöbölni, hanem úgy, hogy a gymnasiumokban forditassék főgond a classicitásra a reáliák pedig csak úgy a vonásokban tárgyaltassanak , ellenben a reáliskolákban a legapróbb részletekig tárgyaltassanak a reáliák , a humaniórák pedig, mint melléktárgyak csak vázlatosan. Természetes, hogy ezen eljárás melett a realisták ezután sem mehetnének a tudományegyetemre, de viszont a gymnasisták előtt is be kellene záratniok a műegyetem és mindazon felsőbb tanintézetek kapuinak, melyekben fősuly a reáliákon fekszik. S így jönne létre a két középiskola egyenjogúsítása s e mellett mind a tudomány egyetem polgárai szerezhetnének maguknak a gymnasiumi tanfolyamon a reáliákból is annyi ismeretet, a mennyire az ügyvédi, orvosi, bírói stb. pályán szükségük lesz; mind a műegyetem polgárai nyernének a reáliskolai tanfolyamon a humaniórákból annyit, a mennyi minden művelt osztályi honpolgárt megillet. Ennek — tisztelt képviselő uraim! — előbb utóbb be kell következnie, és akkor alighanem vissza fog jönni a tanulók áramlata az erőszakosan népszerűtlenített reáliskolákhoz. Azért tehát jó lesz vigyázni! jó lesz vigyázni! Azt is beszélik, hogy a város a reáliskolára fordítandó költségeken inkább felsőbb népiskolát akar állítani. Uraim! igénytelen nézetem szerint ez himera! Ha az egri főpap állítása szerint a reáliskolák által ígért aranyhegyek homoklevez•) Talán 17-én( Szerk. *) Nem protectióról van itt szó a város részéről, de arról, hogy a miniszteri protectió ne graszszáljon a végtelenig. Szkáknak bizonyultak; az ipariskolák által legértek futóhomokká lesznek, melyet el- * hord, elsöpör a szél. — Nagyon csudálom, hogy a helybeli főgymnásium Ft. igazgatója is kardoskodik — a múlt tanévi programmezikkében e legújabb keletűuiosztrumok mellett. Ő ugyan ezen új kísérlet létokát abban találja, hogy a gymnasiumba tolakodó tehetség nélküli növendékeknek legyen intézetük, hol értelmes iparosokká képeztessenek. Ámde először is: még a tapasztalt tanár sem képes megítélni, hogy melyik növendékben mire, és mennyi tehetség van. Ezen állításom mellett szól a ma igen gyakran előforduló tapasztalati tény, hogy oly növendékek, kik az alsó osztályokban csak lógtak, a felsőkben elsőkké lesznek és megfordítva, kik az alsókban kitűnők voltak, a felsőkben csak lézengnek. De másodszor: a lehetetlenséggel határos feladat a szülőkkel elhitetni, hogy gyermekeik nem tudományos pályára valók. Harmadszor: az is bizonyos, hogy úgy a gymnasium, mint a reáliskola alsó osztályában a gyengék egyszersmind leghanyagabbak és legvásottabbak szoktak lenni. Iti már most az ipariskolák népsége mind ilyenekből fog állani, akkor bizón megverte az úz Isten, azt az iskolát tanárostól, tanulóstul együtt, mert tanuláshoz szolgalom és jóindulat ott is csak szükséges, ezek nélkül bizon ott sem boldogulhat senki; valamint ilyenektől bizon az ipar óhajtott felvirágoztatását sem lehet remélni. — Nézetem szerint az ipar óhajtott felvirágzása csak úgy lehetséges, ha mind anyagilag, mind szellemileg tehetséges ifjak is lépnek e térre. Ehez pedig mindenek előtt szükséges, hogy levetkőzzük aristokratikus álszégyenünket; azután, hogy ledöntstik azt a válaszfalat, mely — a rég diadalra jutott egyenlőség elve daczára, — még ma is fennáll az úgynevezett honoratiorok és mesteremberek között, tovább s sükséges hazai iparunk meleg pártolása a rang- és pénzaristokraták részéről. Végre negyedszer: van körülbelül 40—50 iparág; várjon mindegyik számára állítanak műhelyt, vagy csak egyeseket, például a szabóságot, asztalosságot, vagy épen a kefekötést és kosárfonást részesítik e kiváló szerencsében? Annyi bizonyos, hogy azt az iparágat, amelyre az ipariskolában műhelyt nyitnak, abban a városban, hol az ipariskola felállittatik megnyornoki.j..| Tele leglább arra a rövid időre, meddig az tengődni fog. Még ennél sokkal czélszerűDonbu inteni a felsőbb ipariskolákat, melyek igen is helyén vannak oly városok és nagyobb községekben, hol középiskolák nincsenek ezen közmondás szerint (kérem! csak a fokozatra vonatkoztatva tessék venni.) ,,A hol ló nincs, a szamár is jó.‘ — Azonban nem helyeselhető a magas kormány azon nyíltatkozata, mellyel az ily polgári iskolák növendékeitsebb fokú közhivatalokra t tipesitetteknek ígéri, — azaz Ifiig, lehetnek belőlük írnokok, lajstromozók, számtisztek stb. Igénytelen nézetem szerint sokkal jobb lett volna mondani, hogy válhatnak belülök értelmes, belátásos, megfontoló, ügyes, független iparosok s mezei gazdák. Pedig mennyivel dicsőbb állapot szabad hazában a szabad, független, önálló kézműves vagy földművelő állapota ama gép emberekéinél, kik a poros irodák pulpitusainál — mint a felhúzott órák egyhangú kegyegő lengései — egész életükön át görnyedezve végzik gépies munkájukat. Még a felsőbb polgári iskolánál is czélszerűbbnek tartom a kereskedelmi iskolát, hol mindazon tananyag szakszerűen előadatik,mikre az értelmes iparosnak szüksége van. És Pécs városának évek óta van ily kereskedelmi középiskolája, csakhogy a fenntartás nehéz terhe egy magánember vállaira nehezül, anélkül, hogy a város mindeddig legcsekélyebbel is segélyezte volna. Pedig ez az iskola megállhatna, virágozhatnék és a legnagyobb haszonnal működhetnék Pécsett a főgymnasium és a főreáliskola mellett is, mert hivatva volna pótolni azt a hézagot, melyet Dr. Szalay Alfréd főgym.igazgató úr a fennebb említett programmczikkében mond, de csak úgy, ha a város részéről méltányos segélyezés a szükséges pirtoltatásban részesülne. Befejezésül bátor vagyok még a nagy érdemű városi képviselő uraknak kegyes megszívlelésre ajánlani, miszerint legkornírtabb felfogás volna azt hinni, hogy a magyar ember Magyarországnak csak azon városában vagy falujában volna otthon, amelyben született, s hogy a hivatalviselésre nézve mások felett ez által jogos előnynyel bírna. E felfogás szerint a siklósi születésű Petrovics Ferencz, a vaskuti Bermüller Ferencz s a pécsi Váradi Wéber Antal nem lehetnének budapesti tanárok. E felfogás szerint Kazinczy Ferenc?, Kossuth Lajos, Deák Ferencs stb. nem lehettek volna egyebek, mint illető szülő helységeik bírói. Pár év előtt olvastam egy lapban, hogy egy nő utazás közben a vasút vagyonban szült egy egészséges figyelmeket e fafogás szerint ezen szerencsétlen fiából nem lehetne más, mint vasúti conductor, mert ő oda valósi! A pécsi m. kir. áll. főreáliskola tanári karának minden tagja becsületes honpolgár, kik fölött a protectiót sürgetők egyike sem bír képzettség tekintetében sem előnynyel;*) e miatt bizonyár volna az állami *) Mindkettő csak nézet dolga, talán kivétel is megengedhető. Azon vád, hogy a város saját fiait a vidékiek hátrányára protegálja annyira igazságtalan, hogy még a fővárost is nagyobb joggal érhetné, mint bennünket, tanúsítja ezt a városi hivatalokban elemi tanítói állomásokon élő vidékiek légiója, sőt mondhatni, hogy a képviselő testben is a nem pécsiek voltak mindig a leghangosabbak ! Szerk. főreáliskolát átköltöztetni. Ami város jogait illeti, azokat megvédni itán még biztosabban lehet. íme ezeket akartam az érdemet, viselő urak becses figyelmébe ajánlat most ezek megszivetése után kérem is mindetfil szivére a kezét s a mint a jól felfogott érdekével megegyezőn úgy szavazzon a közgyűlésen a fITMkora ügyében. Videat consul nequid menti respubica capiat! ____ Egy üg Ügyvédi Köczczi Tudvalevőleg 1861. o a vissz...] a királyi tábla és annak Ügyvédi váló bizottsága, a czenzora még eug„ vétetett, mint sem az 1848 ig gyakori volt. — Nem csak, hogy az jogfilyamot akár hogy végzettek megujitattak, hanem olyanok is kik nem téli könnyű szerrel szereztek bizonyokat állítólagos magán tanulás letett vizsgálatokról, de mi még kormány minden protegáljuk szól engedélyeket olyanok részére, is. hat gymnasialis osztályt sem végeztéd Most hogy az ügyvédi sőt a bírói író igazgatási tisztikar eme rengeteg sok pes és nem képes elemekkel infiei van, az ügyvédi rendtartás komiognálta férezműve pedig hatalmat um kamarának megtisztítani a 111. I, az u újságirkászok serege minden alaló az ügyvédi kar piszkolásra hany“ az ily ügyvédekké kormány tagalmazottak maguk viseletét; de egy s sem rosszalják a kormány és az a vizsgáló bizottságot, meliy ugy adott a karnak talán csak : hu’t, . tekintélyét készakarva rontsa. A kormány zsoldján élő lirái n.’., azután reá fogja az ügyvidi k ura mit rég kicsapott ügyvéd jelei’.«1«, olyan kormányilag diplomaták 13 el, kik az ügyvédi karból és kamra lékéből már törülve vannak és’igg - hoz már nem tartoznak, mint e lazelebb helyben a jogakadann ! ad állomásra való kérvényezési elleged Mit tehet az ügyvédi ar * lénti és tisztességes része arról, 1 a, a kmk, és ez által kinevezett üg éd riz«fi* bizottság méltatlan tagoki« , aj i .«léki meg a kart?4 nogy pedig mily kevéssé l,:'iiL tik az ügyvédi kamara fi- vek... blróg tisztítási törekvésében a via ital,1 fényesen mutatja egy légi-uh ti d,!«tt A pécsi ügyvédi legyeink nrisiig helybeli fiatal ügyvédet, k licit uj ér.vámos panasz érkezet s blévifl fdggesztésre ítélt, a curia -ra«* tán azért mert vádlott, edd.,,. Juh Tcdt- ’nézvV' Eágyregyiime.iii! meg ’ tatta a büntetést 100 frt ,..i.«A^.r. vádlottól ép úgy be nem hajthat*', számos rendbirság behajthat mert semmije sincsen. — Vádlott kifütyülheti a curia kegyelmit „Vautabit vacuus. . .“ — Ese tál pepi ellenne folyamatba lévő paar sí oka sem nyilatkozik, de annál inkább is mert a Curiától megvárja, hogy ntc telnek be, tuég annak rendje és , szerint kilökhetik az ügyvédi karóé Fekete leves, A Fekete viz-szabályozási egylet év, decz. 21 én tartott választányi általán kevés érdekkel és eredménny . A főtárgy egy ministeri leirat melynek két kérdése igy hangzik : 1., Ha a Fekete viz ji lebarti I. csak a dr. palkonyai hídig nyújtatik, szenved-e ez által Dr. Palkonya kősége kárt? 2., Ha a Nádiga here, ágai a felül nyitva hagyatnak, nem fenyegeti ez ellen betóduló ár a Fekete vitort? hátulról támadva, meg azokat elmosái Mind a két kérdésre az lett a hozat, hogy a művezető mérnök a j. január 15-én tartandó választmányi ülnek kellő felvilágosítást, okmányt támogatva adjon. De volt ez ülésnek érdekesebb zárt is, mely a programmban nem volt. Nadságos Baán kanonok úr ugyanis az elségről már előbb lemondván, termésben az alelnök lett volna hivatva az elszéket elfoglalni. De ő nagysága kir. Ja esős polgármester úr, érezte tán a penge szagát, — jónak láttak napon egy fontos és közérdekű munkára menni, vadászni ! Az elvonulásra az adhatott el hogy az egyleti pénztárnok beterjeszt a számadásokat, melynek megvizsgál egy háromtagú küldöttségre bízatott, azból az tapasztaltatott, hogy Aidinger a nők úr a Fekete viz pénztárából a „Pi viz” részére kiutalványozott és kifizetett 300 frtot. Ezen önkényü eljárás trmészetesen ingerültséget keltett, s az al nőkkel közlendő megrovást eredményeze. Valószínüleg a kifakadásokat melegében hallani nem tartotta tanácsosnak, s azért ment el „közügyben“ vadászni. Csak azt kell még hogy ez ülésre elnökről kelljen gondoskodni, annak egyhangúlag Biedermann Otto úr választatott meg, ki azt, az Ug iránti érdekeltsége és a legapróbb részletekig tájékozottsága által fényesen igazolta is. ».