Pécsi Figyelő, 1901. április-június (29. évfolyam, 76-148. szám)
1901-04-02 / 76. szám
1901. április 2 PÉCSI FIGYELŐ odadobni s az ügyvédség gyengítését a közönség érdekéül tüntetni fel, holott az a valóság, hogy jog csak ott van, a hol az ügyvédi képviselet érvényesül s az ügyvédség erélyes és éber ellenőrzése nélkül a közszabadság romokban heverne. A kamara azon reményének ad kifejezést, hogy a kormány nem ellensége az ügyvédi karnak, már a legelső alkalommal vissza fogja vonni a tervezetnek az ügyvédi kar léte és függetlensége ellen törő rendelkezéseit. (Zajos helyeslés és taps.) Dr. Nagy Dezső előadó, a választmány nevében is hozzájárul Fried dr. indítványához, örül annak, hogy a közgyűlésen e tárgyban külön indítvány terjesztetett elő. A miniszter volt az, aki elrendelte, hogy az évi jelentések ezután ne a választmányból, hanem a közgyűlésből terjesztessenek fel. Tette pedig ezt azért, hogy az évi jelentésben ne csak a választmány szólaljon meg, hanem, hogy az hűt kifejezője legyen az egész kar közvéleményének. Igen helyesen teszi tehát a közgyűlés, midőn ezen jogával él. És épen a perrendtartás tervezete az, amelyen a közvéleménynek a legerősebben kell megnyilvánulnia. Az a körülmény, hogy e részben az indítvány a közgyűlésen kelt, bizonyítja annak erőteljességét. S ha a közgyűlés úgy találja, hogy a választmány jelentésének ide vonatkozó része nem eléggé erős, készséggel járul ahhoz, hogy ebbeli állásfoglalásának oly módon és oly szavakkal adassék kifejezés, mint ahogy azt a közgyűlés kebeléből jött indítvány kontemplálja. Elfogadja a dr. Fried-féle javaslatot. Dr. Tárkonyi Vilmos beszélt még, továbbá Varkányi Lajos és Rác Dezső s az elnök óriási lelkesedés között enunciálta a közgyűlés egyhangú határozatát, amelylyel az igazságügyi miniszterhez intézendő felterjesztesztést a fenti szövegezéssel elfogadták. A segélyalap tárgyalásával a tárgysorozat kimeríttetvén, az elnök a közgyűlést bezárta. A kamara évi jelentéséből kiemeljük a következő adatokat: A kamara ügyforgalma 1900. évben jelentékenyen emelkedett, aminek oka a tagok számának szaporodásában keresendő. Budapesten 1900. évi december 31-én 1135 ügyvéd volt. A szaporodás a múlt évvel szemben 25 azaz 2 020/»■ — A kamara vidéki tagjainak száma (a kalocsai és pestvidéki törvényszék területén) 98 volt. Budapesten a lefolyt 9 év alatt az ügyvédek száma 237-el szaporodott, míg ugyanazon idő alatt az ország összes ügyvédeinek száma csak 193-al nőtt. A kamara területén bejegyzett ügyvédjelöltek létszáma 817 volt. A szaporodás még nagyobb arányú, mint az ügyvédeknél, tehát kilátás van arra, hogy az ügyvédek a közeljövőben ismét jelentékeny számbeli szaporodásnak néznek elébe. A lefolyt év folyamán lépett életbe a kamarai értekezlet intézménye, melynek célja a kamarai tagok és a választmány között közvetlen érintkezést tartani fenn. Az első értekezlet 1900. december 10-én tartatott meg a kamarai tagok élénk részvétele és érdekes tárgysorozat mellett. Behatóan foglalkozik az évi jelentés az ügyvédi nyugdíjjal. A kamara, az összes kamarák kiküldötteiből 1900. október 10 ére országos értekezletet hívott egybe, amelynek célja az volt, hogy a kamaráknak a nyugdíjügyben való eljárásának egyöntetűségét leltehetőleg biztosítsa. Ez az értekezlet tanácskozásai eredményéül sok érdekes adatot halmozott össze, melyeket felterjesztettek az igazságügyminiszterhez. A lefolyt évben tárgyalta a képviselőház dr. Visontai Soma által az orsz. ügyvédi gyám és nyugdíjintézet tárgyában benyújtott javaslatot, amelyre nézve az igazságügyminiszter kijelentette, hogy ezúttal tárgyalás alá venni nem óhajtja. A kamarai jelentés hosszasabban foglalkozik az igazságügyminiszternek e tárgyban tett nyilatkozatai megcáfolásával. Megjegyzi a jelentés, hogy az ügyvédi nyugdíjintézet létesítésére ifj. Krausz Ede, budapesti ügyvéd 50.000 koronát adományozott, a budapesti ügyvédek saját körükben már 40.000 koronát gyűjtöttek. Megelégedéssel és örömmel konstatálja a jelentés az ált. polgári törvénykönyv és a polgári perrendtartás tervezeteinek megjelenését. A polgári perrendtartás tervezetére nézve megjegyzi, hogy az többrendbeli intézkedéseiben oly iránynak hódol, mely az ügyvédi kart és az igazságszolgáltatási közérdeket ellentétben állóknak tünteti fel, ezen felfogás ellen már eleve is tiltakozik és kijelenti, hogy e tárgyban külön részletes felterjesztést fog intézni az igazságügyminiszterhez. A törvénykezési szemlében terjedelmesen és behatóan foglalkozik a jelentés azokkal a tapasztalatokkal és észleletekkel, melyek a bűnvádi perrendtartás életben lételének első évében létettek. Az eredményt általában kielégítőnek, de sőt egyes pontokon örvendetesnek mondja. Legjobban bevált a bűnvádi perrendtartásnak két intézménye: a nyomozás és a vádtanács. A budapesti rendőrségnek a nyomozás körül kifejtett működése megfelelő volt. Hasonlóan jó volt a pestvidéki törvényszék területén is a nyomozat. Különösen kiemeli e jelentés a budapesti és a pestvidéki kir. ügyészség, továbbá a budapesti kir. büntető törvényszék kebelében működő vádtanács által kifejtett kiváló tevékenységet. Megelégedéssel lehet visszatekinteni — úgymond a jelentés — az esküdtszékek működésére is, melyek eltekintve egyes szórványos esetektől, panaszra nem szolgáltattak okot. Az egyes itt-ott felmerülő feltűnő felmentések inkább az esküdtszékhez intézett kérdések helytelen feltevésére vezethetők vissza. Legkevésbé vált be a bűnvádi perrendtartásnak perorvoslati rendszere, amely sok tekintetben bonyolult és homályos intézkedéseket tartalmaz. Különösen kárhoztatja a kamarai jelentés a budapesti büntető törvényszék felebbezési tanácsának azon eljárását, hogy a törvény világos rendelkezésének mellőzésével rendszerint tanácsülésben dönt ott is, ahol a törvény világosan tárgyalás megtartását rendeli el. Hírek. Pécs, 1901. április 1. A pisztoly párbaj, vagy a flakker-lovak alkonya. Igaz történet 4 felvonásban. Cseresnyés Zoltán, honvédhuszár-főhadnagy könyvet irt : »A kardpárbaj veszélytelen kimenetele és annak eshetőségei« címen. — Miért ének a kardpárbajról ? Miért nem a pisztolypárbajról ? Ez szeget ütött a fejembe. Hiszen a pisztolypárbaj sokkal veszedelmesebb — legalább így mondják. Vagy miért nem irt mind a kettőről ? Avagy nem veszedelmes a pisztolypárbaj ? Dehát miért nem az ? Elhatároztam kideríteni, hogy mi rejlik a pisztolypárbaj mögött. A nyitjára csakhamar rájöttem. íme hallják: I. felvonás. (Kávéház. — Kártyaasztal.) A. Uram Ön alábbvaló a kőkorbeli mammutnál! B. (dühösen felugrik): Uram, ez vért kíván! A. (félvállról): Amint tetszik. II. felvonás. (Fegyverkovácsnál.) A. (lihegve jő, verejtékes homlokkal). Délután két úr jön pisztolyokat kikölcsönözni A technikus tudósok Végre egy mentő gondolat! Immár senki se szavalja többé fanyar keserűséggel a híres mondást: Igyál nagyúr, nem boldog a magyar. Minden keserves nyavalyánkra meg van a megváltó arkánum. Doktorátus kell a magyarnak, nem szabadság. Az együgyű vagy ügyetlen fiskális, az orvosi tudományok kliens nélkül szűkölködő tudora, valamint a nagypipájú és kevés dohányú magyar tanár ne büszkélkedhessék többé a dr. odabigyesztésével a neve elébe. Szaporítsuk a doktorok számát. Előzzük meg a világot (illetőleg utánozzuk Németországot) egy korszakos lépéssel s tegyük meg dr.-okká a technikusainkat is. Még kevés a cím, amely elválaszt bennünket, még kicsiny a cimborság szép hazánkban. Gyarapítsuk s szaporítsuk. Ez homeopatikus orvosság. A mi buzgó kultuszminiszterünk behozza a műszaki doktorátust, szabadon a német császár után. Nem kötelező formában, de kinekkinek tetszése szerint. Már most lesznek dr. mérnökeink s csak mérnökeink. Hogy fogja lenézni a dr. a csak-ot! Nézzük a világot, a nagy találmányok feltalálói, akik szinte átalakították a mindenséget doktorok voltak e vájjon ? Franklin Benjamin, a villámhárító eltalálója dr. volt-e? Stephenson, Schwarz Berthold, Volta, Edison, Morse, Hughes, Bunsen avagy Lesseps : följegyezhették-e a nevük mellé a doktori grádust ? Vájjon Gutenberg, a nyomtató betű föltalálója doktor volt-e ? Hát Clark, a Lánchíd geniális építője ? Hát Vásárhelyi Pál, a Széchenyi víz szabályozó mérnöke? Hát Ressel, a hajócsavar föltalálója ? Hát Siemens, hát Zipernovszki ? Ez egy sem doktor s nem is volt doktor. S ha más terét nézzük a köztevékenységnek a magyar tradíció szerint, feltűnik, hogy Széchenyi István nem volt doktor, Kossuth Lajos sem volt doktor, Deák Ferenc sem, Werbőcy István sem. Ma azonban mindenki c íme 10 forint. Olyant adjon, amelyik legalább 200 lépésnyire visz a céltól. Fegyverkovács (alázatosan hajlong): Úgy leszen. — 10 perc múlva. — B. (meggörnyedten, dúlt arccal belép): Délután ... két úr jön pisztolyokat kikölcsönözni . . . (nyög) íme 10 forint. Olyanokat adjon ... amelyik legalább . . . 200 lépésnyire visz a céltól . . . Fegyverkovács (hajlong s felette diskréten mosolyog): Úgy leszen. III. felvonás. (Erdő, kora reggel ibolyáidat) A. (iszonyatos komoly arccal, méltóságteljesen céloz és lő): Puff. Flakker lovak (előttük két szentelt Milligyertya s térdre borulva, elhaló hangon rebegik): »Ne ily halált adj Istenem Ne ily halált adj énnekem!!« B. (mellét büszkén kifeszíti, fölényesen mosolyog, céloz és lő): Puff! Kincsem (az egyik frakkeros ló, szivéhez kap, fájdalmasan nyöszörög, majd összeroskad): Oh jaj, oh jaj nekem ! (Meghal.) Frakkeros lovak (kimúlt társuk fölött forró könnyeket hullatnak): Nemes Kincsem, miért is kellett neked ilyen gyalázatos halállal elmúlnod. (Tovább könnyeznek. A vakkerést a guta kerülgeti.) Segédek: Az ügy a lovagiassság szigorú szabályai szerint befejeztetett. A. és B. Szervusz pajtás! (Egymás nyakába borulnak és rejtélyesen mosolyognak.) IV. felvonás. (I. felvonásbeli kávéház.) A. és B. A billiárdon táncolva éneklik: »Ha te tudnád, amit én . . .« Filep.