Pécsi Hírlap, 1887. január-június (1. évfolyam, 2-52. szám)
1887-03-10 / 20. szám
. Ez által azonban ügyei nem változtak jobbra és midin egy éjjel álmatlanul bevert ágyán és búsan hánykódott ide-oda, hirtelen fölkel és a kertbe akar menni, hogy ott egy kis friss levegővel hintse lázas fejét. Eszébe jut e hálóköntös, gyorsan fölveszi és a finom szövet odasimul tagjaihoz. A séta jól esett neki, a kertből kiment az udvarra, ahol pajták és pinczék állottak. — Mit látott ott! Cselédei már dolgoztak, de az ő kárára, mert épen néhány szekér búzát akartak titkon elszállítani, de tetten kaparván, bevallották, hogy már évek óta űzik ezt a mesterséget. Most már tudta a szegény gazdag, hogy miért állottak ügyei mostanáig ily rosszul — és szive bensejéből adott hálát a királynak — mert a hálóköntös nélkül ő, az elkényeztetett természetű ember, a hűs éjjeli levegőben sohasem ment volna sétálni. Ép oly nyugtalanul, mint a meglopott gazdag, hevert az orvos kemény fekhelyén. Még mindig nem tudott zöld ágra vergődni. A tanácsot persze mostanáig nem követte, mert arról a pár betegről, kiket gyógykezelt, nem akart lemondani. Kopognak az ajtaján, kinyitja, bérinas áll előtte és arra kéri, jönne el a legközelebbi utczába, hol urának gyermeke hirtelen súlyosan megbetegedett. Az orvos már indulni akart — de most eszébe jutottak Salamon szavai, és önmagával küzdve végre így tört ki: — Nem megyek! Az inas elbeszélte ezt urának, az aggódó apa azonban úgy fogta föl a dolgot, hogy az orvos nem akar menni és sértve érzi magát, mert nem kocsit küldtek érte. Befogatott hintójába, a meglepett doktort így vitték el, a dolog zajt ütött — és az orvos szerencséssé lett. A szerencsétlen férj még sokáig nem tudta magát rászánni, hogy a király tanácsát kövesse. Szép felesége még többet veszekedett, nyugalma még kevesebb volt. Egy este, mikor a gyengéd nő újabb villámokat szórt a sajnálatra méltó férj fejére, ez kétségbeesetten elsietett, hogy öngyilkossá lesz. Útja a folyam felé vitt, de midőn kikereste a megfudásra legalkalmasabb helyet, merengéséből egy közeli malom zakatolása verte föl. Most eszébe jutott a király szava; belépett a malomba és a meglepett molnár megengedte neki, hogy az élét ott tölthesse. Midőn elgondolkozva ott a kerék forgását nézte, föltűnt előtte, hogy midőn a gabna már fogyófélben volt, egy vastag bot addig ütötte-verte a láda oldalát, míg az ily módon figyelmessé lett molnár tij adagot öntött belé. Hirtelen egy gondolat villan meg agyában. — Molnár — úgymond — mit kívánsz e botért? Add el nekem, egyikünk sem bánja meg. A bothoz olcsó módon hozzájutott. Hogy a férj mikép használta a botot, mikép állította vele helyre a házi békét, annak eltalálását az olvasóra bízom; de hogy a „friss“ menyecskéből ugyancsak jó asszony lett, egész Jeruzsálem bizonyíthatja. A mind a három vigaszt kereső egy alkalommal ismét összejött a kávéházban, elmondhatták egymásnak, hogy mindegyikük baján segítve van. És egyhangúlag magasztalták Salamon király bölcseségét, versenyezve áldozták emlékeit. E. M. E. PÉCSI HÍRLAP KÖZGAZDASÁG. A pécsi takarékpénztár közgyűlése. A pécsi takarékpénztár részvénytársaság f. é. márczius 6-án azaz vasárnap tarta meg évi rendes közgyűlését szépszámú jelenlévők részvéte mellett. Czizer József igazgatósági elnök üdvözölvén az egybegyűlteket, kijelenti hogy miután az alapszabályszerűleg előírt részvényesek létszáma együtt van, az ülés határozatképes; fölkéri tehát jelenlevőket közgyűlési elnök választására. Aidinger János kit., tanácsos, polgármester egyhangú kijelölésével az ülés kezdetét vette. Siki János intézeti ügyész és jegyző fölolvassa az 1886. évi üzleti eredményt, kiemelvén azon örvendetes tapasztalást, hogy dacára a meg nem szűnt mezőgazdasági válságnak, az ipar és kereskedelem pangásának, az intézet forgalmi viszonyai határozottan javultak és növekedtek, ami főleg az intézet elismert jó hírnevében leli magyarázatát, olvassa az egész évi zárszámadást egyes tételeiben is, megérintvén főleg, hogy az évi üzleti tiszta jövedelem 61747 frt 16 krt. tesz ki, melynek egy része a törzstőkéhez csatoltatik, más része pedig mint részvény osztalék és jótékony czélokra szánt összeg szerepel, minden részvény után 180 frt osztalék jutván. 1886 üzleti évben az igazgatóság utólagos jóváhagyás reményében — jótékony czélokra következőleg adományozott : 1. A pécsi ipariskola részére 16 frt ezüst. 2. Csángó magyar egylet alapítványay Simon méltányolja az igazgatóság és intézeti tisztviselők pontos és lelkiismeretes működését, nekik ez értelemben a részvényesek nevében köszönetet és bizalmat szavaz, mihez közgyűlési elnök is járul, indítványozva annak jegyzőkönyvbe vételét, mi éljenzéssel fogadtatott. Következett az igazgatóság előterjesztése két tisztviselő fizetésemelése érdemében, nevezetesen , hogy Schuhmann József számvizsgáló fizetése 1200 írtról 1400 írtra, Gebhardt Ferencze 1000 írtról 1400-ra emeltessék föl, tekintve fáradhatóan működésüket, egyhangúlag megszavaztatott. A felügyelőség jelentése fölolvastatván, a tisztviselők részére a fölmentvény megadatott. Fölolvastatott az 1887. üzleti évben folyósítandó jótékony czélokra szánt összegek jegyzéke: 1. Helybeli Rudolfíneum 200 frt mely összeg szintén egyhangúlag megszavaztatott. Egyéb tárgy hiányában a jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes fölkéretvén, az ülés véget ért. E helyütt csak elismeréssel kell megemlékeznünk városunk eme nagyfontosságú pénzintézetéről, mely úgy forgalom, mint jóhírnév tekintetében hazánk bármely nagyobb hason intézményeivel kiállja a versenyt; tesszük pedig ezt annál is inkább, mert törekvéseiben a kereske ványi tagdíjkép 100 frt 3. Az ujverbászi algymnázium föntarthatására és magyarosodásának előmozdítására 25 frt 4. Torontálmegyei magyar nyelvterjesztő és közművegyletnek 20 frt 5. Zsolna városának tűzvész által károsult lakói részére 50 frt 6. Török-Becse szélvész és tűz által károsult lakói részére 50 frt 7. Országos dijnokegylet alapitó tagdijaként 50 frt 8. Fővárosi szegénygyermek-kert föntartási költségeihez és alapitó tagdíjként 25 frt összesen 366 frt Helyeslőleg fogadtatott. 2. Kórházi siülők részére 100 frt 3 Jótékony nőegyletnek 100 frt 4. Jótékony nőegylet gyermekkertjének 100 frt 5. Szegény iskolás gyermekek ruházatára 200 frt 6. Iskolai ösztöndíjakra 250 frt 7. Házi szegények részére 100 frt 8. Tűzoltó egyletnek 200 frt 9. Főgymnázium segélyegyletének 50 frt 10. Föreáliskola „ „ 50 frt 11. Jogászok „ „ 25 frt 12. Jogász olvasókörnek 25 frt 13. Irgalmas nénéknek 25 frt 14. Egyleti szolgák jutalmazására 200 frt 15. Vöröskereszt pécsi fiókja részére 50 frt 16. Veterán betegsegélyző egyletnek 25 frt 17. Keresk. önképző egyletnek 25 frt 18. Dunántúli közművelődési egyletnek 300 frt 19. Kereskedelmi múzeumnak Bpesten 50 frt 20. Besztercze ev. ref. templom építésére 25 frt 21. Torda-szt.-László evang. reform. templom építésére 25 frt összesen 2125 frt 1887. márczius 10-én. delem előmozdítása és az ezzel kapcsolatos működés illetve vagyonszerzés mellett az intézet humanisztikus czélokra is ezreket áldoz és ezáltal a pécsi takarékpénztár is egyike azoknak, melyeket az ország első pénzintézetei közé szokás sorolni. E. D Díjazással egybekötött Vl-ik tenyészállat-vásár baromfi-kiállítás és gépvásár tervezete. I. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, az országos gazdasági egyesület közreműködésével, az állattenyésztés előmozdítása érdekében Budapesten I. évi május hó 7., 8. és 9. napjain tenyészállat-vásárt rendez. II. A vásár és kiállítás rendezésére egy vásárrendező bizottság alakíttatott, mely Budapesten a „Közteleken“ székel. A vásár Budapesten a fővárosi marhavásártéren tartatik. III. A vásár május bő 7., 8. és 9. napjain minden reggel 10 órakor kezdődik és délután 6 órakor végződik. IV. A vásárra bocsátottak korra való tekintet nélkül. A) Szarvasmarha: bika, bikaborjú, tehén és Uszóborjak. I. Magyar. II. Borzderes. III. Piros-tarka hegyi fajták. IV. Könnyen hizók. V. Egyéb fajták és keresztezések. VI. Bivalyok. B) Juh: kos, kosbárány, nőstény, juh és bárány. I. Merinos: a) electoral negretti, b) szövetgyapjas, c) fésűs gyapjas. II. Angol húsjuh. IIi. Raczka. IV. Egyéb fajták és keresztezések. C) Sertés: kan és kocka. I. Kondor. II. Nagyfülűek s ezzel rokonok. III. Angol irányú tenyészetek. a) Baromfiak: I. Tyúk. II. Gyöngytyúk. III. Pulyka. II. Kacsa. V. Lúd. Mindezek az osztályozási rendszer szerint csoportokra osztva. A vásárra magyarországi kiállítók által külföldről vett vagy külföldi tulajdonosok birtokában levő állatok is bocsáthatók és azok díjakra is versenyezhetnek. Hizlalt vagy tenyészképtelenné lett, vagy egyéb okból tenyésztési czélokra már nem alkalmas állatok a vásárra nem bocsáttatnak. V. A vásárra bejelentések a vásárrendezőbizottság által szétküldött, illetőleg attól nyerhető bejelentési minták felhasználásával, két példányban, legkésőbb April 1-ig bezárólag, a vásárrendező-bizottsághoz (Budapest, Köztelek) czímezve, küldendők be. A kiállításra küldött állatok után semminemű díj nem szedetik, kivéve a baromfiakat, melyeknél a gondozás, élelmezés és visszaszállítás fejében minden kiállított törzsért (1 hím és 2 tojó) 1 forint helypénz már a bejelentéskalmával beküldendő. Az állatok szállítására nézve a vasutak kedvezményeket engedélyeztek. Az erre jogosító igazolványok a vásárrendező-bizottság által a bejelentőknek megküldetnek. A baromfiak a tenyészállat-vásár rendező-bizottsághoz a Budapest ferenczvárosi m. k. á. v. lerakó állomására czimzendők. Az el nem adott baromfiak visszahüldetését a rendező-bizottság díjmentesen eszközli. VI. A bejelentett állatok előbb, mint május hó 5-én este, el nem fogadtatnak, de május hó 6 án estig okvetlenül beállítandók. — Kívánatos a beküldést úgy irányítani, hogy az állatok Budapestre a ferenczvárosi lerakó állomásra május hó 6-án reggelre érkezzenek. Az állatok Budapestre érkezésük után azonnal a kiállítók megterheltetése nélkül újból állatorvosilag megvizsgáltatnak s ha betegeknek találtatnak, a budapesti állatorvosi tanintézetnek adatnak át, orvoslás végett. VII. Az állatokat a vásár utolsó napja: május hó 9-én délutánig, a vásárról elvinni nem szabad. Vili. Az állatok takarmányozásáról és ápolásáról a kiállítók gondoskodnak. Intézkedve lesz, azonban, hogy a szükséges takarmány év alomszalma, mérsékelt s a vásártéren közzéteendő árakon, ugyanott megszerezhető legyen. — A baromfiak gondozását és ellátását a helypénz fejében a rendező-bizottság teljesíti. IX. A vásárra hozott tenyészállatok áll fölött azok ára is leteendő, s az a bejelentési idén is megemlítendő, hogy az ár a katalógusba fölvehető legyen.