Pécsi Közlöny, 1897. március (5. évfolyam, 25-36. szám)
1897-03-02 / 25. szám
kártyáiba azonnal belásson a nagyközönség, a liberális honatyák az agrárszocializmus elfojtására más orvosszereket is ajánlanak. Nevezetesen : a gyáripar felkarolását, természetesen a legmesszebb menő állami kedvezményekkel, hogy a kufár tőke még jobban megszedje magát, állami segélyezés igénybevételével, s az ekként gazdagodó tőke még azt a szabad birtokot is képes legyen magához vonni, mely eddig még a dzsentri és földmivelő elemek kezében van. Bánffy parlamentje az agrárszocializmus kérdését ügyesen kihasználja, hogy a közvéleményt előkészíti : a hitbizományok eltörlésének és az egyházijavak elvételének eszméjére. Szakasztott mása ez az egyházpolitikai alkotásokat megelőző taktikának. Akkor szövetkezett zsidóval és protestánssal, most a szocialistákra hivatkozik. Az érdek a legiheterogénebb elemeket is egymás mellé állítja. Vásárcsarnokok. Febr. 16-ika óta vannak a forgalomnak átadva Budapest fő-és székváros vásárcsarnokjai, összesen öt. Eladható ott a táplálkozásra szolgáló bármely árucikk. Vidéken lakó termelők árucikkeinek eladásáról a hatósági közvetítők gondoskodnak. A gyakorlati eljárás a következő : Ha valakinek eladó érelmi cikke van s ennek értékesítésére p. o- a központi vásárcsarnokot óhajtja igénybe venni, úgy az illető árut gondosan becsomagolva ekképen címezi: „Budapest központi vásárcsarnok.“ Amint Budapestre érkezik a küldemény, a vásárcsarnok felügyelősége kiadja a vasúti értesítő levelet valamelyik hatósági közvetítőnek; ez kiváltja az árut, kifizeti érte a fogyasztási adót a vásárcsarnok külön vámhivatalánál azután értékesíti az árut s a befolyt eladási árat a felmerült költségek levonásával elszámolási jegyzék kíséretében megküdi a tulajdonosnak; fáradságáért bizonyos százalék bizományi díjat számít fel, melyet a fővárosi hatóság állapít meg. Mint ható-sági közvetítő működik a központi vásár-csarnokban a „Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezetet is. A szövetkezet azonban nem pusztán a bizományi eladások lebonyolítására alakult; célja ugyanis az is, hogy a gazdákat a fővárosi élelmezés közvetlen ellátásának minél inkább részesévé tegye s e végből gazda tagjait időről-időre tájékoztatja a felől, hogy milyen élelmi cikkel nyerhetnek tért — szóval a vidék termelését a főváros szükségleteinek figyelembevételével igyekszik irányítani. A vásárcsarnok intézmény kézzel fogható előnye, hogy a gazdák ezután fokozott mértékben vehetnek részt Budapest élelmezésének ellátásában, mint eddig elé vehettek, kirekesztvén a piacról a detail árusítók közvetítését ; habár az utóbbi foglalkozás ezreknek adott kenyeret, a közérdek panaszaik fölött irgalmatlanul napirendre tért .Közelebb került egymáshoz a termelő s a fogyasztó, s ez a közelség csak előnyükre válhatik. A gazdák sicsslnek ez intézmény előnyeit kihasználni, mert amit eddig kufárok zsebreraktak, azt most a gazda maga kapja meg. A kufárok pedig, ha panaszkodnak egzisztenciájuk halomra dőlése miatt, menjenek kapálni-kaszálni s fogják meg ők is az ekeszarvátzatok mellett a kettős kar éneke :Ments meg, szabadíts meg ! »Hisz oly borzasztó is az ítélő biró előtt lenni. Ő az, a kit rettegik ellenségei és rájok dörög az egekben, ő az Úr megítéli a föld határait. (I. Reg. 2, 10.) Megítéli a föld kerekségét igazságban és a népeket igazolta szerint (Ps. 95, 13.) A rettentő fenségü bíró előtt ki mer megállani ? Vonulj a kősziklába és rejtezzél el a földüregbe az Ur félelmének színe előtt és az ő fölségének dicsősége előtt. Az ember kevély szemei megaláztatnak és meghajtatik a férfiak nyakassága ; az Ur pedig egyedül magasztaltatik fel az napon. Mert a seregek Urának napja minden kevély és nyakas ellen jó, és minden nagyravágyó ellen, hogy megaláztassék. (Isaias 2, 10 11, 12.) Csak az Ur adhat szabadulást, mert az ő kezében van minden hatalom. Én parancsoltam szentjeimnek és eléhittam haragomban erőseimet, kik örvendeznek dicsőségemben. Sokaság szózata ez a hegyekén, mint a nagyszámú népeké ; királyok zajának, egybegyült nemzeteknek szózata, a seregek ura parancsot adott a harcos vitézeknek, kik messze földről jönnek, a véghelyről az ég alatt; az Ur és a haragjának eszközei, hogy elveszítse az egész földet. Ordítsatok mert közel van az Ur napja mint a pusztítás, úgy jő az Úrtól. Azért minden kéz ellankad és minden ember szive eleped és le lesz verve. Kinok és fájdalmak fogják el. Iszonyodva néz kiki felebarátjára, égő orcák az ő ábrázataik. íme az Úr napja első kegyetlenül, tele boszankodással és haraggal és busulással, hogy a földet elpusztítsa. /Isaias 13, 3—9.) Ily körülmények között mily szívesen, készséggel könyörög, esd mindenki bocsánatért, szabadulásért, üdvözülhetésért. Az utolsó ítélet borzalmaira gondolva Verdi is csaknem a kétségbeesést tünteti fel, amellyel eltelve kéri a szerencsétlen ember • Salve salve me 1« Majd mintegy növekvő reménynyel, a szabadulás, az üdvözülés megnyerhetésének gondolatát és értelmét nyilvánítva nyugodtan fejeződik be a tétel. f) Recordare. Quaerens me. Juste judex. Kettős : Schlauch Anna (sopran)Dankl Mici (alt) 9 Kegyes Jézus ne feledd el, hogy énértem lettél ember. Az nap vészszel ne sújts engem. — 10 Fáradtál utánam járva, értem vittek keresztfára, nagy munkád ne veszszen kárba. — Béremet bocsásd meg, kérlek, Béremet mig ki nem mérted. A kettős zenéje nyugodt, a kérésnek, imának hű kifejezője- Csak ott válik kissé izgatottabbá, a hol az Ítéletről van szó. F durban marad elejétől végig, lassúbb négyes ütemmel. Ezt követi a hetedik rész tenor sorában, melyet Hoffer Károly énekel: g) Ingemisco. Qui Mariam. Preces meae. Inter oves. 12. Felsírok, mint bűnös ember. Pírban égek sok vétkemmel. El ne űzz könyörgésemmel. — 13. Máriának megbocsátás a lator szavára hajtál. Nékem is igy reményt adtál. 14. Imádságom érdemetlen, de te jó vagy véghetetlen : tedd, ne égjek örök tűzben. 15. Bárányidhoz végy aktodba »Mételyessel ne egy sorba állíts engem is jobbodra. — Az »Ingemisco» átmenet »es« durba az előbb alkalmazott időmérték és ütem megtartásával. A Qui Mariam dallama: cs(1l2)es(l|s'l d(i|s)c (i|*)d (i|8).es (1|w)|g Pia) g('|8)es(i|g| 3 Qui Man am „Pécsi Közlöny, 1897. március 2. Hírek: Pécs, 1897. március 2. A kat. kör. estélye. Pompásan sikerült a pécsi katolikus kör tegnapi tombola-estélye. A fényes termek szinültig megteltek közönséggel s a négyeseket száz pár táncolta. Az estély tánccal kezdődött, majd a 41 1 óra körül a tombola-játékra került a sor. A főnyereményt, egy összerakható hármas fali tükröt, Kari Janka kisasszony nyerte el, azonkívül volt számos melléknyeremény is. A tombola végeztével ismét táncra perdült a fiatalság és járta vígan reggeli 5 óráig. A hölgyek díszes koszorújából a következőket jegyeztük föl : dr. Bakuláné, dr. Wajditsné, Kindl Józsefné, Jántayné, dr. Bodóné, Cvetkovicsné, Erreth Jánosné, Jiratkóné, dr. Áronffyné,Graitsné,Notterné,dr. Friedlné, Domjánné, Kerboltné, Farkas Irma, Sey Vilma, Laura és Nelli, Bodó Ilona, Szommer Irma, Chinorányi Iza, Eötvös Ilka, Eizer Ilka, Lechner Szilvi, Kusinszky Blanka, Végh név., Schultz Márta, Asztalos Lujza, Ternovszky Margit, Áronffy Rita, Polgár Blanka, Putzer Margit és Sarolta, Buday Jolán, Varga Ilon, Luiszer Margit, Duka Szanda, Cseh Anna, Dedinszky Olga, Vasdinger nőv., Pritz Olga, Gillining Józsa, Schlauch nőv., Váry Piroska, Duka Mileva, Haffner Vici, Mihálffy Irén, Károly Etel, Vosinszki Angi, Breining Olga. — A kör ez alkalommal is a fesztelenség, kedélyesség otthonának bizonyult, hol szíve szerint mulathat ki ki a legkellemesebb társaságban, örvendetes is az a népszerűség, melyre a pécsi katolikus kör ily rövid idő alatt szert tett. A hatóságok kiadványai. A kultuszminiszteris felkérésére a belügyminiszter leiratot intézett a törvényhatóságokhoz, hogy a hatóságok által közzétett hivatalos kiadványokat az egyetemnek s az összes jogakadémiáknak, könyvtáruk részére, ha nehézségekbe nem ütközik, egy-egy példányban küldjék meg. Kinevezés: Meszlényi Gyula, szatmári püspök, Simon János tolnamegyei erdőgondnoksági irodatisztet, heves-hidvéghi uradalmihoz erdészszé nevezte ki. Az utolsó tea-uzsona. Sok kedélyes órától vettünk búcsút egy hosszú évre múlt vasárnap délután, midőn a nő