Pécsi Közlöny, 1897. december (5. évfolyam, 137-148. szám)
1897-12-02 / 137. szám
t tett, midőn Gombos Lajos szavait fel tisztán csengő hangon, érthetően, a főgimnénekkarától kisérve. A megnyitó beszédet Zalai Mihály, az olvasókör elnöke tartotta. Köszönetet mond Pintér Kálmán bpesti piarista tanárnak, ki először indítványozta, hogy a nemzet, hibáját jóvá teendő, Vörösmarty születésének százados évfordulóján állítson neki emlékszobrot. A nemzet tudja menynyit köszönhet e zseniális költőnek s mennyit vesztett, midőn sírba dőlt. A feledésnek nincs oly sötét leple, melyen Vörösmarty érdemeinek fénysugarai át ne hatnának. Az emlékszobor a nemzet nemes gondolkodásának s érzelmének hirdetője lévén, Vörösmarty azt méltán megérdemli. Hogy e szobor mielőbb napvilágot láthasson, rendezte a főgimnázium ifjúsága ezen ünnepélyt s örömest, tiszta szívből nyújtja az alaptőkéhez fáradtságának gyümölcsét. — »Az élő szobor« c. költeményt Blaskovich Iván szavalta mély érzéssel, világosan színezve a benne rejlő páthoszt, a hullámzó érzelmeket Utánra Jeszenszky Mihály adta elő »Vörösmarty, mint a nemzeti géniusz megtestesítője« című dolgozatát. Költői nyelven kidolgozott szép értekezését bátor hangon, ügyesen mondotta el. Őt is a közönség tapsaival kitüntetésben részesítette. Ezt a főgiam, énekkara követte Vörösmarty Fóti dalával, melynél szintén, mint az előbbi pontoknál oly heves tapsvihar hangzott, hogy e pontot »Csínom Palkó« című népdallal kellett megtoldani. Pompásan sikerült Beriot »Fantasie ballet« is, melyet hegedűn szívet érintően Némethy József játszott, zongorán meg precíz tudással Lettner Nándor kísért. Ezzel az első rész befejeződvén, rövid szünetet tartottak. A műsor második részét Bitter Oszkár, olvasóköri alelnök, kezdte meg Vörösmarty költészetének méltatásával. Feltüntette a nagy költő munkásságát, termékenységét a költészet három terén, az eposz-, dráma-és lírában egyaránt. Példákat hozott fel, hogy ezekkel Vörösmarty működését illusztrálja. Rihmer is kitüntető tapsokban részesült. Ezután irodalmunk egyik legszebb alkotását, legkedvesebb költeményünket Szép Ilonkát szavalta Jurányi János, miből Leitner Nándor zongorajátékával melodrámát alakított. Igazán remek volt e részlet. Emelte a lélektani mozzanatokat a zongora egyszer csöndes, másszor gyorsabb játéka, aszerint a mint a költeményben nyilvánuló hang mejd pajkos és enyelgő, majd az elbeszélés elegiai bája jut kifejezésre. S midőn a főgimnzenekar tizegy néhány tagjának hegedűje zokogott, játszván Djeniszjevától Livádja rózsás ligetét, mintha a berekben busongó magyarokat láttunk volna lelki szemeink előtt s egész bensőnkön borongó fájdalom vett erőt, — de midőn a kar egy gyorsabb ütemű, zengzetesebb dallamu darabot játszott, eltűnt e kép szemünk elől, ereinkben a vér hevesebben kezdett keringeni, s örömünknek a szűnni alig akaró tapsokban adtunk kifejezést. Reszek Géza szavalata után, ki »A vén cigány«-t adta elő, az érzelmeket, s gondolatokat tán egy kissé túl élénken is szinezve, ismét a főgimnázium énekkarát hallhattuk. A kuruc nóták közöl aNincs becsülete a katonának» és» Gunydal a német divatra« címűeket énekelték, közbe népdalokat s befejezésül a Vándor-indulót. Hét óra volt, midőn az érdekes műsor véget ért és a díszes közönség széledni kezdett. Dicsérettel kell adóznunk a buzgó vezetőknek és pedig Ágh Timót tanár úrnak, ki az ünnepélyt rendezte, Bitter Illés tanár úrnak,ki mióta Pécsett van, nemcsak az énekkart műértőleg dirigálja s s oly magas színvonalra emelte, melyen azelőtt sohsem állott, hanem már zenekart is létesített, valamint Zalai Mihály olvasó- s köri elnöknek, ki az ifjabb irói generáció nem egy tagját kalauzolta a költészet csarnokában, illetve a próza-irás terén. ■ Köszönet illeti mindazokat, kik megjelenésükkel az ünnepély fényét, erkölcsi sikerét emelték, és az anyagit is (körülbelül 500 frt, bevétel) biztosították. Állomás-bővítás. A kaposvári állomás átalakítási munkálatai, mely célra a kereskedelmi miniszter 400.000 forint építési költséget engedélyezett, november 28-án kezdetüket vették. Az új töltések I létesítésénél, mint tudósítónk értesítője jelenleg 300 munkás dolgozik. Ezen munkálat a jövő május havára valószínűleg befejezést nyer. Ezt követi a kitérő váltók és vágányok fektetése, valamint az indóház újjáépítése. Az új vasúti felüljárót, mely tisztán vasanyagból készül, a diósgyőri vasgyár szállítja. Az új állomás 400 méterrel lesz hosszabb a jelenleginél és s ennek megfelelőleg még öt sínpárt fektetnek le. Az összes munkálatok 1898. év végéig befejezést nyernek. Az építkezés foganatosításával, illetve felügyeletével megbizattak Helischauer József főmérnök,Neumann Manó mérnök és Brisis Géza pályafelügyelő. Kössi a bírák előtt. Holnap tartják meg a pécsi kir. törvényszéknél a végtárgyalást Koszi János fűszerkereskedő ellen, kinek nevéhez fűződik a rettenetes lőporrobbanás szomorú katasztrófája. Hét ember szenvedett akkor borzalmasan kiinos halált, számosan hosszabb időn át sínylették a betegágyon. Koszit azzal vádolja a kir. ügyészség, hogy meg nems engedett mennyiségű robbanóanyagot tartott nagyforgalmú üzletében és könnyelműen járt el a kezelésénél. Az érdekes végtárgyalást Sávér Kálmán kúriai bíró, a törvényszék elnöke fogja vezetni, a kézi vádat dr. Nagy Géza kir. alügyész képviseli, a védelmet dr. Joist László ügyvéd. A havihegyi kőkereszt költségei fedezésére 1 forintot adott Jézus szt. 1 szívének egy kiváló tisztelője. Jégbicikli: Hegedűs Pál iglódi lakos jégbiciklit készített s azt most mutatta be a nagyváradi városligeti jégpályán. A jégbicikli nagyjában hasonlít a közönséges biciklihez, csakhogy egy kereke van, a mely fogakkal van ellátva. A fogak bele vágnak a jégbe s ezzel előre tolják a talpakat. A találmány életre való, olyan helyeken, ahol sok ideig kell jégen menni, mert sokkal gyorsabban lehet vele menni mint korcsolyán. elnagyolt, de mégis jellemző alakítás színeivel Kisebb szerepeikben megfeleltek Heveszi, ki gonddal és értelmesen alakított, Csíki és Bognár. Kovács Mariska gondosan készült és szépen szavalt. Bihari hol lelkesen szavalt és szépen értelmezte a költői szöveg szépségeit, hol küzködött. — Az ördögök kiabáltak, mókáztak és rikácsoltak értelmetlenül. Ma »Három pár cipő» életkép, péntekei* »Fauszt« opera, „inée« Közlöny 1897. december 2. Pécsi Nemzeti Színház. A nagy költőVörösmarty születésének évfordulóján néhány szál emberből álló közönség ünnepelt a «Csongor és és Tünde» nem épen ünnepi előadásában. A környezetből kivált Bettkő Jolán. Melléje sorakoztak Szohner Olga és Borbély az ' licseumi könyvnyQBida (Madarász Béla) Pécsett 1897 Irodalom. Összhangzattan, átmenetek és preludiumok. Eredeti módszer szerint férfi- és nőtanitójelöltek, ktanitók, zeneiskolák és műkedvelők számára irta Schultz Imre. Második, teljesen átdolgozott kiadásban átnézte Eckhardt Antal a pécsi tanitóképezde zenetanára, a »Pécsi Dalárda« karmestere. Megjelent a napokban Stampfel Károly pozsonyi könyvkiadó hivatalában. Ára 3 korona. Schultz Imre, pécsi tanítóképezdei tanár érezvén a jó zeneelméleti könyv hiányát,már több évvel ezelőtt egy könnyen fölfogható, eredeti módszer alapján irt összhangzattant adott ki, amely tankönyv használhatóságát az bizonyította,hogy rövid idő alatt elkelt. Most került nyilvánosságra a második, bővített kiadás. Nélkülözhetetlen könyv ez tanítójelölteknek úgy, mint kántortanítóknak is. Schultz rendszere és módszere egészen új, mert oly alakban nyújtja a tananyagot, mely az eredetiség jogalmét minden tekintetben biztosítja számára. A rendszer és módszer lényege abból áll, hogy előbb egy hangnemben nyújtja a szükséges összhangzattani ismereteket, így pl. a főhármasok képzése és létraszerű jelzése, fekvése és összekapcsolása, skála-összhangosítás, a főhármasok fordításai, zárlejtések, tilos menetek, szólamok vezetése, a főhetes képzése és fekvései, a főhetes fordításai, szabályszerű feloldása és alkalmazása. Mindezt először C durban tárgyalja s aztán csak a többi hangnemekben. Midőn ez az összes hangnemekben befejezést nyert, akkor áttér a mellékhármasok, mellékhetesek, végre a kilences összhangzatok ismertetésére. Ebből látjuk, hogy Schultz módszerében nem követ rideg rendszerességet, hanem igazán gyakorlatias irányt. E jeles mű még több, bár egyszerű, de szép átmeneteket, prelúdiumokat és zárlejtéseket is mutat be jónevű zeneszerzőktől. Schultz tanár egykori kedves és tehetséges tanítványai, úgymint Amberger Márton németbólyi, Stefan Péter dárdai és Krammer Kálmán pécsváradi ktanitók szintén saját igen sikerült szerzeményeikkel hozzájárultak. Eckhardt Antal zenetanártól is teljesen sikerült összhangzattani példákat és prelúdiumokat találunk a műben. Aki Schultz összhangzattanát egyszer átolvassa, az tapasztalni fogja, hogy az könnyen felfogható és eredeti módszer alapján tárgyalja az összhangzattan ismereteit, továbbá a zenepedagógiai követelményeknek is megfelel, mert egyszerű tárgyilagossággal vezeti be a tanulót az összhangzattani ismeretek birodalmába. Különösen tanítóképezdékben e mű célszerűen használható, de m meg vagyunk győződve, hogy atanitók is szívesen fogadják, már csak azért is, mivel annak segélyével rövid idő alatt elsajátíthatják a szükséges harmóniai ismereteket. — Mint értesülünk, Schultz tanár úr legközelebb egy külön preludiumos könyvet is fog kiadni, ami nagyon is szükséges volna, mert sajnosan kell tapasztalnunk, hogy van hazánkban még elég kántor — tisztelet a kivételeknek — akikre ilyen mű ráférne. Laptulajdonos: Felelős szerkesztő: RÉZBÁNYAI JÁNOS, UNCAB ADOLF Kiadó MADARÁSZ BÉLA