Pécsi Közlöny, 1898. augusztus (6. évfolyam, 85-96. szám)
1898-08-02 / 85. szám
1898. augusztus 2. „PÉCSI KÖZLÖNY“ szolgálati évekre — mint eddig volt — hanem a szolgálati évek száma szerint fokozatosan emelkedjék 600 írttól 900 ,írtig. Amint a tervezet nyilvánosságra kerül s a részletekkel megismerkedünk, készséggel adunk tért az ügy fölötti eszmecserének lapunk hasábjain is. Addig is csak röviden jelezzük ez örömhírt, mely bizonyára hálás visszhangra fog találni az egész egyházmegyében, hálát fog kelteni mindenütt a papság szerető atyja, gondos főpásztora iránt. Temetés. Németh Ferenc tamásii közbecsülésben állott esperes-plébános temetése szombaton délután híveinek és négy egyházkerületből megjelent 22 áldozatnak impozáns részvéte mellett ment végbe. A temetési szertartást a kerület nesztora Hangyáy Mihály kiérdemült esperes, pincehelyi plébános végezte teljes segédlettel. A gyászmisét d. e. 9 órakor Streicher Péter völgységkerületi esperes, hőgyészi plébános, a boldogultnak kebelbarátja és végrendeleti végrehajtója mutatta be a Mindenhatónak. Repich Gyula dr. ügyvédet, a Pécsi Katolikus Kör volt titkárát, nagyszámú gyászközönség kisérte vasárnap délután 5 órakor nyugovó helyére. A szertartástEger Zsigmond ferencrendi áldozat végezte, két szerzetes társa segédletével. Ott voltak többi közt : Erreth János ügyvédi kamarai elnök, dr. Kelemen Mihály a Katolikus Kör alelnöke, Angyal Pál kir. ítélőtáblás biró, ifj. Angyal közjegyző helyettes, Rásky Mihály kir. járásbiró, Egry József, Pfininger Ferenc, Szuly János, Simonfay János, dr. Nick Alajos, dr. Lauber Rezső, dr. Zöld Sándor, Fischer Ferenc, Juhász László, dr. Jobszt László ügyvédek, Cirer József takarékpénztári igazgató, Zavaros Péter nyugalmazott árvaszéki elnök, dr. Hánig Ferenc teológiai tanár, Cilek Balázs cisztercita, Szákovics Ottó végzett teológus és még sok százan, Bismark halála. A vaskancellár szombaton este 10 óra 45 perckor 83 éves korában meghalt. A század legnagyobb és legerélyesebb politikusa, aki megalapította a német egységet és német császárságot immár csak olyan csöndes emberré változott mint akármelyik másik halandó. Az egyenlőség, amelyet egész életében megtagadott, most bebizonyította előtte, hogy ő mégis nagyobb hatalom. Akinek szavától milliók reszkettek meg, a komornyikja segélye nélkül már mozdulni sem tudott. Valamikor ő volt a német birodalom leggyűlöltebb embere, az is maradt soká, míg külpolitikájának óriási sikerei előtt meg nem hajlott egész nemzete. Legyőzte a dánt, osztrákot, franciát, csak a katolikus egyházon tört meg a hatalma. Támadása, melyet az egyház ellen intézett, visszavonulással végződött. Sikkasztás Tolna megyében. Pappert Ferenc tolnavármegyei árvatárs könyvvivő beteget jelentett és 5—6 napi szabadságot kért, mire átvizsgálták a kezén levő ideiglenes letéteket s csakhamar kiderült, hogy 1819 frtot és 150 frtot elsikkasztott. Meghamisította a főpénztáros aláírását s úgy követte el a bűnt. Az első vallatásra beismerte tettét, beismerte, hogy már régebben űzi ezt a foglalkozást s arra a kérdésre, hogy hova tette a pénzt, azzal válaszolt, hogy előbbi kisebb sikkasztásait hozta részben helyre, részben pedig néhány váltó adósságát fizette ki. Pappertnek szerény fizetése volt, de sokat mulatott, majdnem naponként ittas volt, általában ismerték erről az oldalról, világos nappal kihült szemekkel járt gyakran, de hivatalában mindig úgy viselkedett, mint akinek rendjén van a szénája. Nagy költekezése feltűnt, de ki vizsgálhatná a Kriványok titkait? Az az 1819 frt 83 kros tétel, melyet Pappert Ferenc először emelt el, a paksi Folkman hagyatékához tartozott. A sikkasztót letartóztatták, de mert betegnek mondta magát — a Ferenc-közkórházba internálták s ott egy külön cellában őrzik. Ajtaja előtt egy őr áll, akit 6 óránkint fölváltanak. Ellenőre nem volt, naplót nem vezetett, csak egy főkönyvet. Van felesége és négy gyermeke. Egy derék, kitűnően tanuló gimnazista fia a tavaszon tornázás közben leesett, s agyrázkódást kapott, amibe belehalt. Mikor a sikkasztás kiderült — anyósa Kerner Györgyné azonnal fölajánlotta egész vagyonát biztosítékul, úgy hogy ha az eddiginél több hiány fölszínre nem kerül — a gyámpénztárt semmi kár sem éri. A további vizsgálat most már kiderítette, hogy az elsikkasztott összeg hatezer kétszáz forint és 92 krajcárra rúg. Tiszteletdíj. Fridrik Kálmán bogdásai segédlelkésznek, ki a múlt tanévben a siklósi polgári iskolában a latin nyelvet és éneket tanította, az intézettől való megválása alkalmából az ottani iskolaszék — működésének némi elismeréséül—ötven forint tiszteletdíjat szavazott meg. A szegények. Laptársunk, a Pécsi Napló a változatosság kedvéért fölcsapott ez egyszer a szegények ügyvédjévé s panaszolja ezek nevében, hogy nem kapnak elég alamizsnát. Nem a meggazdagodott judokráciát vádolja szűkmarkúsággal, melynek csöndes jótékonyságáról nemcsak hallani nem lehet, de a szegények sem tudnak felőle s azért a papi házakat ostromolják tömegesen és szüntelenül. A káptalani tagoknak hányja szemére laptársunk a fösvénységet, azt állítván, hogy a kanonokok a Szt. Vince-egylethez utasítják a kéregetőket. Nem hivatásunk senki esetleges hibáját palástolni, nem személyeket, hanem ügyet szolgálunk, de a jelen vádra nézve az igazság érdekében konstatálnunk kell a következőket : A megyés főpásztor után a káptalan tagjai legnagyobb támogatói és fönntartói a Szt. Vince-egyletnek s mikor a temérdek sok kéregető egy részét állítólag eme egylethez utasítják, nem idegen ajtóhoz küldik, mert ők az egyletbe szép összeget fizetnek be, hogy a szinte tűrhetetlen házalást némileg csökkenteni segítsék. Úgy látszik azonban, hogy a szegények nem igen várnak gyámolítást a modern vagyonvándorlás új nábobjaitól, az 1—2—3 évtized alatt 10, 1/é és egész milliomosokká vált pénzuraságoktól, kik fényes díszkintókban járnak és minden krajcárt üzletileg forgatnak, a végtelenségig. Legalább erre mutat az, hogy a papi házak felé tódulnak és még a Pécsi Napló sem tud nekik más utat mutatni, mint a kanonoki házak felé. Pedig a plutokráciának olyan vadonatúj képviselői vannak manap, kiknek évi jövedelme fölülmúlja a kanonoki jövedelmet s a szegénység, melyet épp a modern gazdasági rendszer vagyonvándorlása tett annyira elterjedné, máskép el nem tartható, mint ha minden vagyoni tényező, a vagyon arányában, adózik a szegénységnek. Tömegnyomor és parasztszocializmus a régi pénz- és földesuraságok idejében nem volt, akkor jobb állapotok uralkodtak. És ha ma az állapotok rosszabbak, a teher viseléséből kell, hogy az új vagyoni tényezők teljes mértékben kivegyék az aránylagos részt, különben nincs az a káptalan, mely ezt a nyomorra jutott tengernyi sokaságot alamizsnával eltarthatja. Méhtenyésztési előadások. Abaffy József méhészeti szaktanár 1. évi augusztus hónapban az alább megnevezett napokon és helyeken tart előadásokat: 9-én Pécsváradon, 10-én Nádasdon, 11-én Hidasdon, 12-én Kis-Vejkén, 16-án Mohácson, 17-én Német-Bólyon, 18-án Baánban, 19 én Vörösmarton, 20-án Bellyén. Ki vesz templomot ? Dobra kerül a darlaci görög keleti egyházközség temploma. Szinte el se hinnék, ha nem a komoly hivatalos lap hozná meg a hírt, hogy a darlaci egyház mindennemű vagyona, háza, földje, temploma augusztus hó 22-én délelőtt 10 órakor a legtöbbet ígérőnek eladatik. És aki dobra vereti az egyház vagyonát, nem más, mint a magyar királyi kincstár. Hogy miért, azt a hivatalos lap árverési hirdetménye nem mondja meg. Csak annyit tudhatunk meg innen, hogy az egész tartozása a darlaci egyháznak 874 forint 50 krajacár. Ennyiért árverezted el a magyar kincstár egy egyház összes vagyonát. Lelkigyakorlatok. Az erdélyi egyházmegye papságának idei négy napi lelkigyakorlatait gróf fyl aiáth Gusztáv püspök személyes jelenlétében és részvételével Csik-Somlyón tartották meg. A szent gyakorlatokon, melyeket Schlick János jézustársasági atya vezetett, százöt (105) lelkész vett részt. P. Henricus Diniile dominikánus, pápai archivarius Pruszkán időzött a grófi családnál azon célból, hogy a grófi család számára szent gyakorlatokat tartson. A nevezett páter most a párisi egyetem történetét írja. Körorvos-választás Tolna Tamásiban dr. Sterk Józsefet választották meg körorvossá. Kerékpár verseny. A közönség csekély érdeklődése mellett folyt le vasárnap délután a pécsi bicikli-klub országos versenye. Érdekes pontját képezte a vállszalagverseny. Lauber Dezsőt ugyanis, a vállszalag birtokosát kihívta Szárics János, délmagyarországi bajnok. Két futam volt, s mindkettő Lauber győzelmével végződött. A vendégek versenyében Heerfurth Leo lett az első, tíz megye versenyében Lauber Dezső, a nyeretlenek versenyében Bedő Andor. A több ülésű gépek versenyében Lauber Dezső és Bedő Andor érkeztek be elsőknek. Ezután jött a nap szenzációja: a 25 kilométeres nagy verseny. Kitűnően futott Bedő Károly, de egy véletlen folytán Szárics János előre került és meg is tartotta az elsőséget A térelőny-versenynél Hentz Győző érkezett be elsőnek. 3