Pécsi Közlöny, 1900. október (8. évfolyam, 80-87. szám)
1900-10-04 / 80. szám
2 jén a protestantizmusnak betudott tudományos és politikai érdemek nem inkább csak egyes protestáns vallású honfiak érdeme volt-e és igy a protestantizmus hazánkban jogosult volt-e valaha ? Mi azt hiszszük, nem. Bérmálás Csepinben. Miután f. hó 27-én délután Eszéken keresztül Petrievciről az ottani plébános direct telephen összekötetés utján jelentette, hogy a megyés püspök . Méltósága másnap (szept. 28.) reggel 7 órakor indul s hogy a templom udvarban is fog bérmálni, ily értelemben megtétettek készületek főpásztorunk fogadására. Már hét órakor gyülekezett valláskülönbség nélkül a politikai község által cserfalombokból felállította a maga egyszerűségében is impozáns diaskapuhoz. Programmon kivül önelhatározásból megjelent a laczházi magyarok kis lovas bandériuma, mely a határig püspök urunk elé lovagolt s őt Csepinbe bevezette. Mind a mellett, hogy ő Méltósága a szerb részen vonult be, ahol egyáltalán nem laknak katolikusok, ezt nem lehetett észrevenni, mert majdnem minden ház fel volt lobogózva. Nyolcz óra tájban a határból behangzó mozsár durrogás jelentette Méltóságos urunk közeledését. A harangok megkondultak úgy a kath. mint vg. k. egyházak templomaiban. Hatalmas „Z sivo“ reszketette meg a levegőt, mire püspök urunkat a községi képviselőtestület, a hitközségi képviselet, a tűzoltó testület s nagy népsereg élén a községi elöljáró üdvözölte rövid, de magvas horvát beszéddel. Erre megharsantak a tűzoltó egylet zenekarának fúvóhangszerei, melyeknek kíséretében vonult a menet a mintegy 50 ölnyire felállított második diadalkapuhoz, melyet maguk a hitközségi tagok állítottak, hol Gillming Gizella 4-ed osztályú leányka üdvözölte pompásan előadott gyönyörű beszéddel a főpapot s díszes csokrot nyújtott át, mely beszéd és figyelem őt láthatólag nagyon kellemesen lepte meg. Innét az egymásba folyó koszorúkból alkotott hármas diadalíven át a templomba vonult . Méltósága, mely ezen alkalomra élővirágokkal ékesített díszruhát öltött. Az „Ecce sacerdost” Steier kisaszszony gyönyörű szopránján énekelte, kit .Rauschenberger kántortanító kísért hatalmas bassusával. Az előző orátió és püspöki áldás után, ő méltósága, miután megtudta, hogy a bérmaszülőkkel együtt körülbelül négyszáz magyar van jelen, az oltártól kifordulva egy a kath. küzdő egyház tagjai életének legfőbb mozzanataira vonatkozó rövid, de hatalmas magyar beszédet mondott, melynek végeztével felszólította Bató helybeli plébánost, hogy ugyanazt mondja el horvátul, ki pontosan megfelelt a főpásztor parancsának. Itt vettük észre, hogy főpásztorunk nem idegen egészen a horvát nyelvben, mert megjegyezte, hogy a plébános beszéde végén egy pár mondattal többet s hogy a bérmálás szentségéről is beszélt a horvát híveknek. A szentmise végeztével püspök atyánk 485 hívőnek osztotta ki a tágas pázsitos templom udvarában, a hársfák árnyékában a bérmálás szentségét Az áldásra bevonult nép előtt a főpásztor megvizsgálta az oltárokat s egyéb egyházi szereket, mindent a legkisebb részletetekig. Éles tekintete mindent rubrikákkal ellenkező legkisebb csekélységet is észre vesz. A canonica visitatió végeztével a templomból jövet magához vitve az iskolás gyermekeket s a plébános által a kathekizmusból kikérdeztette, a magyarokat pedig ő maga kérdezte ki. A feleletekkel ő méltósága igen megvolt elégedve, minek jeléül a felelésre került gyermekek mindegyikét egy-egy koronával jutalmazta s eltávozásakor még húsz koronát adatott át a helybeli plébánosnak, a gyermekek közt leendő kiosztás végett. Bőkezűen jutalmazta a tűzoltó egyesületet, a házi cselédséget, a magyar banderistákat s a megjelent szegényeket, mely kegyességéért ezúton is hálás köszönetüket fejezik ki. Ebéd előtt a különféle testületeket s küldöttségeket fogadta, legtovább s legszivélyesebben beszélgetett a lacházi magyarok küldöttségével, a kiket apróra kikérdezett lelki s anyagi életviszonyaik legapróbb részleteit. Az ebéd alatt a társalgás egész fesztelen s közvetlen, ő méltósága atyai leereszkedéssel társalog úgy papjaival, mint a meghívott vendégekkel. Mint Jézus tanítványai között az utolsó vacsorán, úgy ült közöttük a szeretett főpásztor lebilincselve jóságos bánásmódjával mindenkit. Hiszen annyian is voltak, mint a szerett lakomáján, 13-an, de hisszük, hogy közülünk egy sem lesz a hitének, sem embertársának tudása. Ebéd után a főpásztor rövid pihenőt tartott. Csodálkozunk rajta, hogy ő Méltósága mily munkabíró, az utazás fáradalmai után is oly fiatal rugékonysággal végzi terhes teendőit. Pihenő után 4 óra tájban megtekintette az egész plébánia lakót, anyakönyveket, sszámadásokat, a plébániaiak melléképületeit, a kert minden zugát s még a legparányibb takarmánynövény sem kerülte ki mindenre kiterjedő figyelmét. A plébános öreg édes anyját kitüntető jóságos szeretettel ölelte magához a főpásztor. Ezen pillanatban bizonyosan saját édes anyja jutott eszébe, példájával arra tanított bennünket, hogy kell a jó édes anyát megbecsülni. Isten áldja meg érte, mind a két kezével. Miután még Ő Méltósága a „Mária Terézia“-féle ornátust nagy érdeklődéssel tekintette meg, mely teljes dicséretét érdemelte ki, előálltak a püspöki fogatok, hogy ő Méltóságát körünkből elragadják, összegyűltek újra a csepini lakosok s miután a főpásztor újra s újra köszönetet mondott a saját szavai szerint igazán szép és szívélyes fogadtatásért, jókivánatainktól kisérve Bizováczra hajtatott, hová őt a csepini inteligentia 8 fogaton kisérte el. Hogy a csepini község ennyire kitett magáért, mely község tudvalevőleg Ausztria-Magyarország kis kiadásban, hol az összes nemzetiségeket feltalálni, az úgy a községi elöljáró, ki ámbár szerb s más vallásu, mégis páratlan erélylyel és buzgalommal működött közre, mint a főszolgabíró Kenfely István urnak érdeme, ki a papság iránti szeretetét tettekben szokta kimutatni, s ki nemcsak most kiséri főpásztorunkat bérmautján, hanem már előzőleg meglátogatta községeit s velők megállapította a fogadtatás rendjét: Isten jutalmazza érte. A csepini bérmanap örök adósságkép betábláztatott . Méltósága javára a rom. kát. hívek sziveire, a 900 éves jubileumhoz mérten való megülését szervezni hivatott bizottság. Megjelentek Spies János apátkanonok, Dr. Wurster József kanonok, sémin, rector, Károly Ignác és Magenheim József apátplébánosok, Bitter Illés főgimnásiumi tanár, dr. Rézbányay József és Dr. Hanug Ferenc teológiai tanárok, Komócsy István tanító képzőintézeti hittanár, Virág Ferenc és Ábrahám István karkáplánok. Az ülésen Spies János elnökölt, Bitter Illés a jegyzői tisztet vitte. A gyűlés mindenekelőtt a Boldog Mór ünnepének (október VI. vasárnapja, idén okt. 21.) templomi ünnepélyesebb megölésének módozatait tárgyalta és azt határozta, hogy B. Mór ünnepén délelőtt ünnepélyes szentmise megtartásának elrendelését fogja kérni Megyés Püspöki Méltóságától, melyre a törvényhatóságok és hivatalok fejei, valamint a püspöki joglyceum, a pécsi r. kath. főgimnázium és az állami főreáliskola tanári kara és ifjúsága személyes megjelenésre meghívandók. Ezen szentmise közben, evangéliumkor ünnepi szent beszéd lesz, melyre a bizottság Wadits Gyula pápai káplán, spiritualist kéri fel. Az esti B. Mór ájtatosságok úgy fognak tartani, mint más években, csakis első és utolsó napon nagyobb fénynyel, az egész székesegyház kivilágításával, fehérruhás leányoknak az oltár körül való felállításával. Az utolsó Mór-ájtatosság (szombaton okt. 27 ) alkalmával záró ünnepi szent beszéd is lesz, melyre a bizottság Bitter Illés tanárt kérte meg. Ezenkívül B. Mór ünnepén egy „Cantate“-ból felolvasásból és szavalásból álló ünnepély is lesz a kath. körben. A „Cantate" tárgyát B. Mór életéből vett események fogják képezni, a zene és énekkísérletet a főgimnáziumi énekkar, esetleg a katonai zenekarral együtt, fogja szolgáltatni. Ünnepi óda írására a bizottság megkereste Dr. Rézbányay József theologiai tanárt, egy alkalmi duett-szavalás szövegét pedig Dr. Greksa Kázmér tanár igérte elkészíteni. Ezen ünnepély pontos és végleges részleteinek kidolgozására Bitter Illés, Hanug Ferenc dr., Komócsy István és Virág Ferenc urakból álló albizottság küldetik ki. — Végre tervbe van véve B. Mór ünnepén este egy társas vacsora (tánc kizárásával) a kath. körben, melyen nők is résztvehetnek. A társas vacsora rendezésére a kath. kör vigalmi bizottságát fogják felkérni. Z0 12 órakor a gyűlés szétoszlott. A püspök bérmantja. Meglepő figyelemmel, páratlan tisztelettel viseltetik Heyey Sámuel püspök iránt mindenütt a hatóság, ahívek és papság, igaz örömmel ragaszkodással, szeretettel és lelkesedéssel veszik körül — mint tudósítónk írja, — az egész bérmauton. Eszéken az állomásnál a verőcemegyei alispán, Normann Gusztáv gróf, az eszéki polgármester és főkapitány, meg a kapucinus zárda házfőnöke fogadták. A püspök Normann gróffal az eszéki grófi palotába hajtatott, majd látogatást tett az alispánnál, polgármesternél, főkapitánynál és megnézte az eszéki uj templomot is. Majd saját fogatában oldalán Normann gróffal megindult . Méltósága Petrjevci felé. Az útt felöntözve virággal, zölddel behintve, az út melletti fák fellobogózva, sűrü zászlódíszben az épületek s remek szép diadalív állott a pécsi egyházmegye slavoniai határán. A josipovaci templom előtt a kerületi főnök köszöntötte lelkesen horvátul . Méltóságát az összes kerületi községek képviselete és nagyszámú nép jelenlétében. A püspök magyarul válaszolt. Megnézte a templomot, melyet Normann gróf a látogatás örömére harmoniummal ajándékozott meg. A hívek szűnni nem akaró „zsivó“-ja közt hajtatott tovább. Innen kezdve Kenfell kerületi főnök is kísérte főpásztorunkat útjában. „PÉCSI KÖZLÖNY, 1900. október 4. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékok szives beküldésére. HÍREK. Pécs, 1900. október 3. Boldog Mór püspök emléke a 900 éves jubileum keretében. Múlt vasárnap délelőtt 11 órakor jött össze a pécsi kath. körben a jubiláris rendező bizottság által kiküldött, a B. Mór ünnepének