Pécsi Kölöny, 1901. november (9. évfolyam, 88-95. szám)

1901-11-10 / 90. szám

1901. november 10 . PÉCSI KÖZLÖNY* _________________ ______________ gőzös és 50 uszály töltheti­ a telet. A tasi­­b­a­n 30 gőzös, 170 uszály, a szegzár­­d­i­b­a­n 100 gőzös, 400 hajó, a bajai­ban 120 normál hajó és 40 malom,, a baracskaiban 107 normális uszály, 250 hajómalom, a zimonyiban 330 hajó, a pancsovaiban 100 hajó, az o­r­s­o­v­a­i telelőben és az ő­ b­e­c­s­e­i­­b­e­n több száz hajó, az eszékiben 35 uszály, a g­á­t­i­b­a­n 40 uszály talál télre menedéket. Egyben a miniszter rende­letileg intézkedett, hogy a hajók biztosságára jégtörőket állítsanak föl és a téli kikötők­ben a megállapított felelelő dijakat szedjék. Az ellenőrzést jobbára az állami folyammér­nökségek gyakorolják, orvtámadás féltékenységből. S­a­j­n­o­v­i­c­s Antal mohácsi lakos féltette feleségét a fiatal szederkényi segéd­jegyzőtől, Nemesi Páltól s ezért mikor ez legutóbb Mohácson járt látogatóban haza felé menet hozzá szegődött s a sötét éjsza­kában a Gyula és Nyomja községek közötti országúton késével úgy összeszurkálta, hogy Nemes Pál sebeibe belehalt. Árufelvétel a mohácsi hajóál­lomáson. Az I. Cs. Kir. Sz. D. T. mohá­csi ügynökségétől a következő kimutatást kaptuk, melyből kitűnik, hogy a mohácsi hajóállomáson melyik állomásra mely napig lehet árut feladni: Szulina, Konstantinápoly és Levante : nov. 4. Turn-Szeverin, bezáró­lag Galac, Tulcsár: nov. 14. Budapest és lefelé Karlócáig nov.23., kivéve a követke­ző állomásokat: Tétény, Apostag, Harta, Ordas, D.-Szekcső és Szávai állomások nov. 16. Ferenc-csatorna­ és Drávai állomások, Eszék kivételével nov. 12. Eszék állomás nov. 19. Dunai állomások Budapesttől fel­felé Fischamendig nov. 14. Bécs fölötti állo­mások okt. 30. Bécs, Line, Passau, Regens­burg, Pozsony, Gönyő és Győr állomások nov. 23. Grocka, Szerr­endria, Dubrovitz, Báziás, Moldova, Drenkova és Orsová ál­lomások nov. 16. Olcsó kölcsön. Lőcsi tudósítónk írja : M­á­t­i é­s Jaksa benyei lakos meg­hallotta, hogy Mohácson egy ügynökség olcsó kölcsönt közvetít. 1400 koronát akart ő kapni 30 korona eljárási költség ellené­ben, a­mit szívesen megfizetett volna. De a kölcsönt meg nem szavazták. Most kényte­len 1925 koronát fizetni és házának tűz­­elleni biztosítási kötvényét átvenni. Tudni való dolog, hogy minden költséggel jár, de az érthetetlen, hogy miért kell előbb bizto­sítani azon házat, a­melyet utóbb kihagy­tak a vagyoni összeírásból mint óvadék­képtelen birtokrészt. Nincs nyugtuk. Lőcsről írják : „Non est pax impiis“ mondja a latin. B­e­r­n­i­c­s Markó és társai újra nyugtalanítják Lőcs községét az 1899. év, jun. 16-án fegyelmi uton elmozdított kántortanitójuk érdekében. Most mikor tényleg van Lőcsén j­o­g­­szerű kántortanitó, akarjuk hinni, hogy a dárdai közigazgatás a közbéke érde­kében a legerélyesebben fog intézkedni; mert ha Baranya van is utoljára a Kis Tükör szerint, még­se legyen. (a t. Akadé­mia ! bocsáss meg!) a dárdai járás a leg­utoljára. Borkóstolás és borvásár Vil­lányban. A bortermelők ébredni kezdenek és erélyes eljárásra készülnek a borkereskedők ellen, erre vall azon közlemény is, melyet tegnap küldöttek be Villányból lapunknak . A villányi k­i­s­­b­o­r­t­er­me­l­ő­k a borkereskedők kartelljával szemben a f. hó 4-én tartott értekezleten a következő határozatokat hozták : 1) F. hó 24, 25 és 26-án a villányi kis­bortermelők borkóstolással egybekötött borvásárt rendeznek, melyre 1000 meghívót küldenek szét. 2) A rendezendő borvásárt 50 részint hazai, részint külföldi lapokban hir­detni fogják. 3) Felkérik a f­ö­l­d­m­ű­velésügyi m. kir. minister­t, hogy a borvásáron magát, képviseltes­se és őket erkölcsileg támogassa. 4) Mind­azon borkereskedők neveit, kik villányi bort vásárolnak, az elterjedtebb la­pokban közé fogják tenni. 5) Irgalmat­lanul leleplezik mindazokat, kik idegen borokat „villányi“ név alatt forgalomba hoznak. 6) Tudtára adják a világnak, hogy Villányban a­ f. év­ben 12—15 ezer hl. jóminőségű bor termett. E cél keresztül vitelére a kistermelők eddig 300 koronát gyűjtöttek. Villány, 1901. nov. ,8. Kiss Vilmos gazd. ism. i.k. tanító. Az állategészségügy államosí­tása. A legközelebbi napokban lesz az el­ső évfordulója az állategészségügyi köz­szolgálat államosításának, mely intézkedés oly fényesen vált be közgazdasági érdeke­inkre nézve. Jelenleg közel kétszáz állami­lag alkalmazott állatorvos végzi a szolgála­tot és egy év leforgása alatt a járványos ál­lati betegségek csökkenést mutatnak, hogy ma már csak szórványos megbetegedésről lehet szó. Egyedül a sertésvész uralkodik még­ erő­­sebben, bár jellege ennek is erősen enyhült. Üres és tarthatatlan vád ma már a bécsi piac rágalma, hogy állategészségügyi intéz­ményeikben nem lehet megbízni. Ennek a vádnak alapja voltaképen az osztrák agrár­érdekekben rejlik. Áthelyezés- Az igazságügyminiszter Harsány József szigetvári kir. járás­­bírósági aljegyzőt a letenyei kir. járásbíró­sághoz helyezte át. Esküdtszéki tárgyalások. No­vember 5-ikén a pécsi esküdtszék Horváth István siklósi bérkocsis ügye fölött ítélke­zett ki a siklósi állomáson a fehér szobá­ból a már ittas Marocsayt szóváltás közben kihúzta és állítólag a földhöz verte. Másnap Marocsayt félholtan találták meg, egy árokban honnan Siklósra szállították a kórházba. Itt a sérült még ugyanaznap meghalt. A vád szerint Marocsay halálát az okozta volna, hogy a földredobásnál a koponyacsont sé­rülést szenvedet. Ügyész azonban elejtette a vádat, mert nem látta beigazolt­nak, hogy Marocsay halálát nem az ittas embernek az árokba hullása okozta-e ? Marocsayné azonban mint magánvádló fenntartotta vád­ját, ám az esküdszék fölmentette vádlottat.­­ November 6-ikán Ivicsin Pávó állott emberölés bűntettének vádja alatt a pécsi esküdtszék előtt, ki julius 29-ikén Jadlesics Vinkót, ki őt egy székkel korcsmár vere­kedés közben úgy fejbe vágta, hogy elesett, késével megölte. Az esküdtszék Ivicsin Pávot nem bűnösnek mondta ki, mire a törvény­szék felmentette. — November 7-ikén a pécsi esküdtszék emberölés kísérlete és gyújtogatással vádlott H­e­r­k­e Lajos csikóstöttősi laká­s felett itélkezet. A fiatal vádlott szeptember 29-ikén a korcsmában összeszólakozott Máthé Mihály cimborájával s mikor hazafelé tartott. — Máthé Mihály karóval indult feléje, mitől Herke úgy megi­jedt, hogy kétszer a levegőbe lőtt. A gyúj­togatás vádja pedig azért nehezült a fiatal­vádlottra, mert ugyanazon éjjel Ács Antal pajtája kigyult s őt látták tanuk a tűz mellől elfutni. Az emberölés kísérletének vádja alól esküdtszék Herkét felmentette, de bűnösnek találta a gyújtogatás bűntet­tében, miért is három évi fegyházra ítélte a törvényszék.­­ November 8-ikán a pécsi esküdtszék Jung Mihály bűnügyében ítél­kezett aki augusztus 26-án Alle Ádámmal ment a vásárra, de onnan maga jött haza. Alle Ádámné kérdőre vonta, hogy hol hagyta az urát a kérdőre vonásból veszekedés, majd verekedés lett, mely alatt Jung Mé­nét a földre verte, s össze­taposta annyira hogy az asszony öt nap múlva meghalt sebeiben. Az esküdtszék erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testi sértés­ben mondta ki Jungot vétkesnek, s ezért a törvényszék 3 évi és 3 havi börtönre ítélte. Fakios­ztás. A Pécs-Baranyai Ker­tészegylet nov. 7-én választmányi ülésében a következő határozatokat hozták : 1­­400 darab gyümölcsfa ingyen kisorsoltatott következő tagok között: Fekete Mihály, Vörös Mihály, Trempacher Ede, Károly Ig­nác, Eisner Doci, Keszler Sándor, Piribauer János, Krisztián István, Zelesny Károly, Dr. Krasznay Miklós, Hepp János, Kristóf József, Dr. Wurster József, Igalits Radivoj, Galamb Gyula, Joós József, Ch­okocy La­jos, Blauhorn Izidor, Graumann János, id. Rézbányay János, Gebhart István, Reisch János, Kovácsffy Kálmán, Horváth Sándor, Saághy Ferenc Kindt Ferenc, Szauter Gusz­táv, Girardi József, Pollák Soma, Koszér János, Dárdai uradalom, Spitzer Lajos, Be­­berics Imre, Dr. Toldi Béla, Dr. Erreth Lajos, Rock Gyula, Dobszay Antal, Dr. Kelemen Mihály, Zelms György, 2. 3000 korona államsegély kéretett. 3. 40 pécsi szegény szőllőtulajdo­­n­o­s részére 5—5 drb. nemes gyümölcsfa ingyen kiutalványoztatott. — Ajánljuk a közhasznú egyesületet a közönség pártfo­gásába. Legolcsóbb beszerzési forrás ne­mes gyümölcsfákra. Az Országos Magyar Cecilia­ Egyesület közgyűlése. Délelőt­t óra­kor volt az Országos Magyar Cecilia Egye­sület közgyűlése a központi papnevelő in­tézet dísztermében. A közgyűlést B­o­g­i­­s­­­c­h Mihály cimzetes püspök nyitotta meg tartalmas beszéddel, melyben utalt arra, hogy egyházi zenénk mily elhanyagolt állapotban van s hogy a Cecilia­ Egyesület feladata épp az egyházi zenét az egyház akarata és szelleme szerint nemcsak ápolni, hanem terjeszteni is. Különösen kiemelte, hogy a székesfővárosban mennyire, el­hanyagolt állapotban van s alig van Buda­pesten templom, melyben igazi egyházias szellemű, egyházi zenét lehet hallani. Utá­na Meiszner Imre az O. M. C. E. tit­kára számolt be az egyesület működéséről. Az egyesületnek van 8 alapító és 253 rendes tagja, Kersch Ferenc esztegomi kar­nagy megírta az új kántorkönyvet azon elvek alapján, melyeket Mayer Károly szé­­kesfejérvári apát-kanonok fejtett ki a pécsi kongresszuson. Az első kántor-póttanfolyamot is az idén tartotta meg az egyesület Selmecbányán. A jelen­tés után a tiszt­újítás követke­zett. Megválasztottak a volt tisztviselők azzal a különbséggel, hogy az egyik alel­­nök Pogatschnigg Guidó egri szé­kesegyházi karnagy lett. Ezenkívül válasz­tottak még 24 választmányi tagot. M­e­i­sz­­n­e­r Imre indítványára a közgyűlés elhatá­rozta, hogy a fővárosi botrányos egyházzenei állapotok ellen fellr a kultuszminiszterhez és a fővárosi tanács­hoz. A közgyűlést délután 3 órakor foly­tatták, amidőn B­u­n­d­a­­­a János dr. igaz­gató felolvasta értekezését az Egyházi zene társadalmi hatása címen. A felolvasás alatt lépett a terembe M­a­i­l­á­t­h Gusztáv Ká­roly gróf erdélyi püspök, kit a közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadott és B­o­g­­­s­i­c­h Mihály üdvözölt. Ezután Kersch Ferenc mutatta be kántorkönyvét példákkal illuszt­rálva. Nagy érdeklődéssel kisérte ezután a kongresszus egynéhány­­régi magyar egy­házi éneknek előadását, melyet B­o­g­i­s­i­c­h Mihály és Wolafka püspökök

Next