Pécsi Közlöny, 1902. február (10. évfolyam, 10-17. szám)
1902-02-01 / 10. szám
PÉCSI KÖZLÖNY Politikai lap. Megjelenik minden kedden és pénteken este. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: Dr. HANY FERENCZ. Előfizetési árak: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyed évre 3 K Tanítóknak 8 K Egyes szám ára 12 fill. 1902. Február 1. Szombat X. évfolyam 10. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal, Szepesy utca 3. (Püspöki könyvtár-épület.) Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség. A kisbirtokok tagosítása. ii. Azok, kik az egy tagban való tagosítás hívei, azok azzal érvelnek tételek mellett, hogy a gyengébb minőségű talaj megjavítható ; akinek tehát ebből jut, javítsa meg. Erre csak az lehet a válasz hogy ez téves. Vagy megjavítható a talaj, vagy nem. Ha nem javítható, bármily oknál fogva is, akkor nem is kívánhatjuk azt senkitől. Ha megjavítható akkor is jogosulatlan a kívánság, mert ez a javítás, mely a talaj minőségét akarja megváltoztatni, oly ismereteket és oly költségeket kíván, melyeket kisbirtokososztályunknál hiába keresünk. Mikor tehát a tagosítás a gazdasági viszonyok javulását célozza, e javulásnak gyümölcseiben mindenkit kell részesítenünk, következőleg az a mód, mely ezt kizárja és tekintélyes számú gazdát nemcsak nem segít, de annak helyzetét még rosszabbítja, elvetendő ! Általános, egy-egy község egész határára kiterjedő tagosításról lévén szó, nagyon érthető, hogy lehetnek körülmények, melyek kivételeket igényelnek az általános alól, vagyis lehetnek határrészek, melyek valamely okból tagosítás alá nem eshetnek. Azért teszi fel egész helyesen a földmivelésügyi miniszter az uj tagosítási törvény előmunkálatai ügyében a törvényhatóságokhoz és gazdasági egyesületekhez intézett 1901. évi 51 763. számú körrendeletében a kérdést: „Mely területeket lehet a tagosításból kivonni vagy kizárni ?“ Kizárandó területként kell, hogy tekintessék a községi határnak azon része, melynek állandó a terménye és pedig olyan terménye, melynek léte évekig tart. Kizárandó pedig mindaddig, míg a terület egész nagyságában teménye megszüntetésével elveszti azt aendeltetését, melylyel addig birtos rendeltetést nyer. Ilyenek a szőlterületek. A gazdák ugyanis az utóbi években a szőllők reconstruálásával oly tőkét fektettek azokba, mely míg egyrészt a szőlőknek nemcsak relatív, hanem absolut értékében is erős különbséget okoz, másrészt a saját kamataival azon területen van hivatva megteremni, melybe fektették. Nem volna azért helyes és igazságos ezen területek bevonásával a tagosítás által oly birtokcserét rendezni, mely az egyik félt sehogy sem elégítheti ki. Úgy a talajminőség, mint az állandó termény befolyásolja tehát a tagosítás mikéntjét. Vannak azonban olyan tényezők is, melyek a tagosítás eredményét változtatják meg. Mert bármint rendezzük is jelen körülmények közt a tagosítást, az ezáltal létesített helyzet állandóságra nem számíthat. Jelen örökösödési viszonyaink, melyek értelmében a gyermekek nagyrészt nemcsak az ingóvagyonban, hanem magában az ingatlan földbirtokban is osztozkodnak, a birtoknak több tagra való szükségképi eloszlására vezetnek. A legközvetetlenebb teendő tehát, melyet a célszerű tagosítás maga után von, örökösödési viszonyainknak hasonlóképen célszerű rendezése, melyet úgy maga a földbirtok természete és a nemzet közös érdeke, mint a birtokos java kíván. Állandóságot kell biztosítani a birtoknak a család, kezében, ha a tagosítás eredményének némi álladóságot akarunk adni. Némi állandóságot mondok, mert az örökösödési viszonyok rendezése, a szabad rendelkezési jog megszorítása csak a birtoknak túlságos felaprózását akadályozhatja meg, de a teljes és állandó egységet még ez sem tarthatja fenn, mivel a birtokkezelés egyébb módjai és a szabad rendelkezési jognak nem teljes felfüggesztése lehetővé teszi a birtoknak részekre való bontását. Ha pedig ezen viszonyok rendezése nélkül akarjuk a tagosítást létesíteni, ennek egyáltalán állandósága nem lehet és nem kellenek évtizedek hozzá, hogy a tagosítás által egységesebbé lett bírtok ismét több tagra szakadjon és beállanak a tagosítás előtti, azaz jelen állapotok. A tagosításnak legalább némi állandóságot biztosító birtok állandóság elérésének érdekében szükséges lesz tehát a külföldnek (Északamerika, Westphalia, Szászország, Hanover stb.) ezt célzó otthontmentő törvényeinek hazánk viszonyaihoz alkalmazott utánzása. Rendeltetésük ezeknek egyrészt az örökösödés, másrészt az elidegenítés módozatait szabályozni. Az örökösödésben szükséges lesz határt szabni a végletekig menő osztozkodásnak és kimondani, hogy a birtok elosztása csak addig tarthasson, amig a részek egyenként egy egy természetes nagyságú birtokot képeznek, mely egy család létét biztosíthatja. (Erre pedig egyik tekintélyes gazdasági írónk szerint legalább 8 kát. hold szántóföld és 2 hold rét szükséges. *). Az elidegenítés megszorításának pedig természetesen nem lehet az a célja, hogy a birtoknak olyan lekötöttséget biztosítson, mely lehetetlenné teszi a szegény munkásnak, hogy becsüleletes munkával szerzett pénzén magának fekvő birtokot szerezhessen, mert ez nem jelentene mást, mint hogy örökös függésre kárhoztatjuk a munkást a birtokossal szemben, megvonjuk az egyetlen módot, melylyel magának biztos otthont szerezhetne, a takarékosságot kiöljük belőle és szaporítjuk a proletáriátus számát. Nem ez lehet tehát e megszorítás célja, hanem gátat vetni a túlságos eladósodásnak és az ennek nyomában járó derűre-borura való kényszereladásoknak vagyis megtiltani a család fentartására szükséges birtokrésznek betáblázás által való megterhelését és végrehajtás által való eladását. Úgy az örökösödés, mint az elidegenítés szabályozása tehát ha nem is szünteti meg teljesen a birtoknak több tagra való oszlását, de erősen akadályozza azt és ezáltal biztosít ha nem is teljes, de legalább tartósabb állandóságot a tagosításnak, ami kétségtelenül fontos. Csak néhány pont ez a sok közül, de fontosságra nézve mindenesetre az elsők közt foglalnak helyet és így az ügy elintézésénél különös figyelmet érdemelnek. Lapunk mai száma 10 oldaloa terjed Titkári jelentés. — Felolvastatott a Pécsi Szent-Vince-i, jan. 27. közgyűlésén. — Mélyen tisztelt Közgyűlés! Megvallom, bizonyos aggodalommal néztem ezen közgyűlés, illetőleg egyletünknek 1901. évi forgalmáról összeállítandó adatok elé, és pedig azért, mert egyletünknek alapítása óta megtartott eddig összesen 6 rendes évi közgyűlésében mindig fejlődésről, emelkedésről, haladásról szólhat ). Még ennél is sokkal célszerűbb volna a főörökösi rendszer meghonosítása, mely mellett az egész fekvő birtok egy kézben, egy család tulajdonban marad.