Pécsi Közlöny, 1905. április (13. évfolyam, 55-79. szám)

1905-04-01 / 55. szám

1005. április 1. PÉCSI KÖZLÖNY. A közérdek vezette és fogja vezetni tollunkat akkor is, amikor a városi, vagy vármegyei ügyeket tárgyaljuk, mindenkor tárgyilagosan. Hírrovatunk a városi és vármegyei érdekesebb eseményeket mind felöleli, de itt is arra vigyázunk, hogy a közérdek megvédelmezése közben jogosulatlanul senkit ne sértsünk, de viszont akkor, amikor a közérdek oly megsértését látjuk, melyet a nyilvánosság orgánumának kötelessége ostorozni, ott kötelességünk teljesítésétől semmiféle terrorizmus vissza nem riasztott bennünket a múltban s nem riaszt vissza bennünket a jövőben sem. Sürgönyrovatunk terjedelmes és pontos. Nagy előnye, hogy este hat órakor már bő és ha tudósításban közli a politikai és egyéb, az egész világot érdeklő eseményeket, így minden más lapot tizenkét órával és minden fővárosi lapot huszonnégy órával megelőz. A Pécsi Közlöny független politikai napilap előfizetési ára ! Egy évre 24 korona. Fél évre 12 korona Negyedévre 6 korona. Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefonszám 111. A gyorsírásról s alkalmazásáról. Tanuljuk az Írás művészetét a tudomány érdekében! Bancsó. A modern gyorsírás tudományos alapon, a logika a nyelv törvényeiből folyó következetesség s a graphika alapján igyekszik ideális célját megvalósítani. Nem kriptogén jellegű írás a stenographia, vagy tachygraphia, hanem oly szerves egészet alkotó láncolatra a logikai következetességen épített jelölési elveknek, melynek utolsó láncszeméig is bárki eljuthat a sikerek egyedüli kulcsával, a munkával. Archeológiai leletek bizonyítják, hogy már a görögök igyekeztek az élő szót röptében térhez igázni. Marcus Tullius Titonak, Ciceró szabadosának, már sikerült oly betű alakot (Notae Tironianae, compendariae) képezni, melyekkel, többek közreműködése utján, eredményt ért el a stenographálás terén. A ma használatos, modern stenographiának csiráját magyar föld termette s magyar föld éltető eleme táplálta először azt a hajtását, mely törzzsé izmosodva, a kultúra erős támaszául szolgál. A 18. század második felében élt tudós Gáti Istvánné az érdem, kiről feljegyezték, hogy több könyvet irt, mint más olvasott. Tőle függetlenül, jóval későbben, Gabelsberger Xavér Ferenc találta fel s dolgozta ki, azt a szerves egészet alkotó írásrendszert, melyet joggal nevezünk az írás művészetének. A stenographia célja az élő szót, elhangzó beszédet, rögzíteni. Legkifejezettebb praktikus haszna a szónokok körében, tanácskozó termekben van. A parlamentben szervezett gyorsiroda van, hogy az elhangzó beszédek megörökíttessenek. A bíróság gyakran alkalmaz gyorsírókat, hogy a tárgyalás felhalmozódó anyagát, a pro és kontra felhozott érveket jobban uralja, mérlegelhesse. Tárgyaló ügyvédek, szakemberek, hasonló célból, szintén alkalmaznak stenographust. Politikusok, írók, tudósok, többnyire stenographusnak diktálják beszédjüket, vagy értekezésüket. Nagy városokban a telephonon nyert hírlapi értesítéseket, gyorsírással veszik fel. A közélet tehát, nemcsak számos teret nyújt a stenographia alkalmazására, hanem sok esetben mégis követeli annak tudását. Ismerek előkelő állású férfiakat, kik a stenographia tudásának köszönhetik, jórészben, pozíciójukat. Mégis azt látjuk, hogy úgy az iskola falain belül, mint azon kívül, kevesen ismerik, de még kevesebben tudják s használják a stenographiát, minek oka jelenleg nem a rendszer nehéz elsajátíthatóságában, hanem másban keresendő. Hogy a stenographia lassú terjedésének, melyek a specialis okai — localiter — erről más alkalommal. Kovács foalandór dr. Uj királyi tanácsosok. A király magyar pénzügyminiszter előterjesztésére Glad József pénzügyi tanácsos, eszéki pénzügyigazgatónak, Merzich Lajos pénzügyi tanácsos, budapestvidéki pénzügyigazgatóhelyettesnek és Trautwein Sándor pénzügyi tanácsos, adófelügyelő-helyettesnek a királyi tanácsosi cimet díjmentesen adományozta. Elnöki kinevetén. A király Horvát- Szlavon- és Dalmátország bánjának magyar ministerium által előterjesztett javaslata folytán dr. Burgstaller Ferenc, a horvátszlavon-dalmát hét személyes tábla alelnökét, az 1881. évben Horvát- és Szlavonországokkal egyesített katonai határőrvidék beruházási bizottságának elnökévé kinevezte. Előléptetős a honvédönkénteseknél. A pécsi honvédönkéntes iskola növendékei között tegnapelőtt történt a félév végével az egységenkénti előléptetés.Az önkéntes iskolának 34 növendéke volt, akik kettő kivételével, mind tizedesekké léptek elő. Az önkéntes iskolának a 19. honvédgyalogezred állományába tartozó önkéntesek közül tizedesek lettek: Vázsony Sándor, Rigó József, FukszAntaldr., Németh Ferenc, Dukász Jenő, Méhes Géza, Pollák Frigyes, Palásty Ferenc, Bergel Károly, Sipos Ernő, Szakács Lajos, Probszt Ferenc, Gallik Kálmán, Király Pál, Böröttffy Jenő ; őrvezető lett: Agulár Ernő. A 20. honvéd gyalogezred önkénteseiközü is tizedesek lettek : Kühár Iván, Bricht Jenő, Németh György, Szegmeiszter János, Obal Rezső, Wutschach Dezső, Fundák Lajos, Pongrác Jenő, Miltényi József, Fodor Károly, Abonyi Lajos, Csorba Sándor, Bernard Emil, Fejes Géza, Mandel Oszkár, Bayer Milán, Bayer Izsó; őrvezető lett Basich Jakab a fiumei századtól. új főbíró. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága tegnap tartott közgyűlőnét, emlékekből éldegélő epigon nemzedék nyüzsög, anekdotákban őrzi csak az elmúlt idők szép emlékeit, a letűntdiákvilág humoros mendemondáit. Mi még őriztük a legutolsó beszélő emléket egy hatalmas, boldogvégű gerundiumot. Áron kivirágzott vesszejét nem tarthatta nagyobb becsülésben a bibliai zsidónép, mint mi ezt a nyomós fahusángot. Legendákat beszélt nekünk róla a „kasztra” háziasszonya, a jó öreg Kovács néni. Kasztrának hívták ugyanis az olyan diáktanyát, ahol összeverődött, lakást tartott egy sereg fiú, ki a tanyákból, ki Bácskából, ki meg túl a dunai provinciából. Valahány fiú volt a kasztrában, ugyanannyi gerundium-Rendesen szombat estéken játszották el kicsiny szerepeiket, hol a Tyúklábutcában, hol a Ürgésben. Mert hát a „gányó“nak meg kellett mutatni, hogy ki a litterátus ember, meg ki a filiszter. Ahány meglékelt koponyát kötöztek be másnap, annyi horpadással ékeskedének azok a jó vendégmarasztó gerundiumok. Meglehetősen pogány kedvtelés volt, de híresek voltak róla a kasztrák diákjai. No meg csak az kellett aztán, hogy ebbe a kipöndörítési műveletbe beleavatkozzék valamelyik alabárdos ?[.Lévén akkor a város éjszakai vigyázása ezekre az emberekre bízva. Dehogy avatkoztak, dehogy avatkoztak, talán még ha disznót loptak volna is a „diákurak”, azt sem látták volna. Tudták ők nagyon, hogy miért nem látták ! Először persze meg kellett mutatni a hivatalos hatalmat, de amikor látták, hogy az alabárd eltörik a gerundiumon és végre is nem valami megvetendő lőre egy pár messzelg jó homoki, szépen odabékéltek a tóga mellé. A nemes tanácsnak pedig mi kára esik abban, ha az „Alig csöpögből” kiszórják a parasztlegényeket, vagy macskazenét csapnak valaki ablaka alatt ? Semmi, épen semmi! Egyszerű és világos logika, amilyen egyszerű és világos csak megszülethetik egy alabárdos kucsmája alatt. Hanem most már nincsen alabárd, nincsen gerundium és nincsen messzely az „Alig csöpög*-ben.* A történelemnek volt nagyérdemű professzora az öreg M . . . . tanár úr, a „nagyságos ur*. Heidelbergában tanulta a históriát. Egy évben rábízták a német nyelv tanítását is. Sem azelőtt, sem azután nem volt jobb dolga a diáknépségnek. A tanfelügyelő általános botránkozással látta, hogy a fiúk még olvasni is alig tudnak németül. Természetesen nem volt megelégedve az eredménnyel. — No nagyságos uram — duplikázott M . . . . . tanár úr, — amíg én tanítom a német nyelvet, nem is tanul ám meg egy magyar fiú sem németül beszélni. Valódi példányképe volt a nyakas kurucoknak, a régi iskolából. Vele történt meg a következő mulatságos kis eset is, egyszer igazgató korában. Egy vidéki gentry-sarju, amikor már kibukott néhány kollégimból, fölkocogott szépen K ...... re, mert úgy hallotta, hogy a tanár urak szíve ott nem olyan engesztelhetetlen Vonatkozott ugyanis ez az engesztelhetetlenség arra az ezres bankóra, amellyel a nemes csemetét a papa otthon felruházta. Mert a papák kifogyhatatlanok az ő áldozatkészségükben. Hogy mint történt, bizony Isten nem tudom, de a fiúnak csakhamar érettségi bizonyítvány ütötte a markát. No természetesen, erre már meg kellett inni a halotti túrát az ezres bankónak. A kollégium előtt a gentry négyes fogata várta a tanár urakat ► .