Pécsi Közlöny, 1906. június (14. évfolyam, 124-146. szám)
1906-06-01 / 124. szám
l jünk a néppel, legyünk tanácsadója, támogatója és védője, hogy azoknak a kuruzslóknak karjaiba ne essenek, akik nekik már itt ígérik meg e földön a paradicsomot. A magyar kormányzat központjává, alapelvévé kell tenni a magyar szociális programm részint meglevő, részint kiegészítendő munkájának minden irányban való keresztülvitelét. Történtek törekvések, jóakaratú munkálatok eddig is. De mintha bizonyos nyomás, félelem, tartózkodás zsibbasztotta volna meg az elhatározó és cselekvő kezeket. Szép a szabadság ! Szép az általános választói jog. Ki ne óhajtaná, hogy hazája mentői több polgára az alkotmány sáncai közé felvétessék ! De az általános választói jogot úgy kell behozni, hogy a magyar állam integritása, jellege csorbát ne szenvedjen. Azok, akik ellenséges indulattal vannak a magyar állam kiépítésével szemben, azok ne folyhassanak be az ügyek vezetésébe. Csak igy lesz a választói jog áldás, különben az a magyar államnak sírja leend. Igaz, kincse soha sem lesz a nemzetnek a szabadság, ha nincs talaj, melybe gyökerét mélyen beleereszthesse. Szegény, földhözragadt nép igazán szabad soha sem lehet. A gazdasági és szociálpolitikára kell tehát vetnünk egész erőnket. Talajt kell teremteni, melyből az igazi megelégedés, a csendes munkásság fája magasra nőhet és megizmosodhatik. Ezúttal csak vázlatosan mutatok néhány feladatra, melyeknek megoldását a sociális fejlődés elodázhatatla-nul követeli s melyeknek három irányt kell szolgálniok, ezek : 1. a közterhek könnyítése az alsó vonalon, 2. a foglalkozási terek kiszélesítése, 3. a produktiv munka oltalmazása. A közteherviselésben az igazságos és helyes arány helyreállítására kell törekednünk az adóreformmal, a ma méltán panaszolt aránytalanságok kiküszöbölésével, a másodosztályú kereseti adó törlésével és az adómentes létminimum törvénybe iktatásával. A fogyasztási adók leszállításával a hazai piac fogyasztási képességét jelentékenyen emelhetjük és megkönnyíthetjük az alsó néposztály egységes táplálkozásának feltételeit. A foglalkoztatási terek kiszélesítése egyedüli életrendi gyógymódja a kivándorlási bajoknak. Mert míg az év egyharmadában a munkáskezek milliója parlagon hever, addig a vágyott munkásjólétet semmiféle állami beavatkozás és semmiféle törvényes rendezés elő nem teremtheti. Mindazáltal rá kell mutatnom arra, hogy a kivándorlás mai törvényes szervezetének működése sem felel meg a várakozásunknak, mert túlságosan üzleti alapra van fektetve s a közvetítés feladatát magánügynöki intézmény körébe utaltuk, mely önkéntelenül is minél nagyobb tömegek mobilizálásának tendenciájával dolgozik. Okvetlenül foglalkoznunk kell a kérdésnek ezzel a részével is. A telepítési és parcellázási ügy rendezésének jelszava alatt két törekvés lebeg szemem előtt. Egyik az, hogy a földbe vágyakozó kis tőke előtt utat nyissuk és minél több munkaerőt kössünk le a tulajdonjogszálaival, de csak addig a határig, ameddig hasznos és életképes exisztenciák keletkezhetnek. A másik az, hogy a földéhség nyomán fölburjánzott nyerészkedő spekulációknak véget vessünk. Ezért a rendezésnél az állam ellenőrző és irányító jogának érvényesülnie kell. De ugyanakkor, amikor ezen a vonalon törpe birtokok keletkezését és a magyar földnek különben is nagy arányban haladó szétforgácsolódását mesterségesen is elősegítjük, más oldalról gondoskodnunk kell az életképes gazdasági alapok megőrzéséről a föloszthatlan földbirtokminimum megállapításával. Úgy a parlagon heverő erők kultúrába vonását, mint a produktív munka érvényre jutását és védelmét szolgálja a szövetkezeti mozgalom. Ez ma már elérte a fejlődés azt az állapotát, hogy okvetlen szükség van a szövetkezeti jognak külön törvényben való szabályozására, mellyel arra kell törekednünk, hogy a szövetkezeti élet tiszta alapokon, igazságos irányban fejlődjék és az ide tolakodott visszaélésektől purifikálva legyen. A védelem feladatához tartozik az uzsoratörvény revíziója minden káros kiaknázó művelet üldözésével, minden a közjólét ellen irányuló spekuláció visszaszorításával. Ide tartozik a végrehajtási törvény revíziója emberies szellemben és nehogy a létező törvény résein át a lelketlen spekuláció támadása továbbra is veszélyeztesse népünket. A védelmi intézkedések körébe tartozik, hogy az italmérési jogot ne hagyjuk meg az uzsoraszerű kihasználásnak mai kezelésében. Szabályozzuk a korcsmázást, mely ma terjesztője az alkoholizmusnak, támadó pontja a spekulációnak, szülője a könnyelmű adóságoknak és ezernyi exisztencia megrontója. Végére hagytam azt, ami jelentőségénél és aktualitásánál fogva elsősorban követel figyelmet és elintézést, ez a munkás- és cselédügy kerületenként való, de végleges ko. Utazás Lissabonba. — A XV. nemzetközi orvosi kongresszus alkalmával. — Irta : dr. Jellachich István tb. megyei főorvos, kir. törvényszéki orvos. Lissabon, vagy amint a portugálok nevezik Lisboa egyike Európa legszebb városainak, nemcsak fekvésénél fogva, mert ezen szempontból Konstantinápoly, Nápoly és Genua után mindjárt Lissabon következik, hanem a város maga végtelen bájos, kellemes benyomást gyakorol az idegenre, különösen tavasszal, midőn a délszaki növényzet, mely Lissabonban nagy mértékben van képviselve — teljes pompájában diszlik. Méltán lehetnek büszkék a portugálok városukra; szerintök, aki Lissabont nem látta, az valóban szépet nem is látott. A hosszú, fáradtságos és kényelmetlen utazást bőven kárpótolta e város nagyszerűsége. Valami csodálatos felvidító s üdítő hatást gyakorolt Portugália fővárosa reám, holott igen sok érdekes szép és kellemes helyen utaztam már, így Svájcban, Finnországban, Salzkamergutban, az Aldunán, a Rajnán, Feketetengeren stb. A központi pályaudvar közelében kaptam szállást a Pension hotelben a Rua Gloriában, közvetlenül az Avenida da Liberdade mellett, mely egy pompás, káprázatos út, az előkelő közönség sétahelye. Rendkívül hosszú s igen széles térség ez, melyet két oldalt hatalmas pálmafák szegélyeznek, azonkívül egész sorozata a rózsaszínű virágú júdásfáknak (cercis siliquastrum), melyek tavasszal teljes virágzásukban még inkább emelték ezen sétahely pompáját. Jobbrólbalról gyönyörű paloták emelkednek, előkelő szállodákkal és üzletekkel. Itt van a szabadság szobra a spanyol iga alól való felszabadulás (1640) emlékére. Különös érdekességet kölcsönöz ezen épületeknek az, hogy nincsenek befestve, hanem majolikával burkolva, ami Lissabonnak egyik specialitását képezi. Ezen téren, mint általában az egész városban végigszáguldanak a csinos, tiszta villamos kocsik, ezenkívül automobilok, magánfogatok és bérkocsik is láthatók nagy számmal A lissaboni bérkocsik egész Európában a legszebbek. Lissabont a phöniciaiak alapították, majd a rómaiak birtokába jutott, hosszú ideig az arabok uralma alatt állott. I. Alfonz hódította el az araboktól. Már 1290-ben Lissabonnak híres egyeteme volt. 1755-ben a várost borzasztó földrengés romhalmazzá változtatta át, midőn néhány másodperc alatt 40.000 ember pusztult el Egy részét a városnak a föld nyelte el, az emberek ezrei tűntek el ott, soha többé ezen városrész nyomára nem akadtak . Lissabonban eddig összesen 18 földrengés volt, elutazásom előtt többen igyelmeztettek is itthon, hogy nem félek-e ezen földrengéstől oly gyakran látogatott helyre utazni, de véletlenül azon időtájban San Franciskóban volt iszonyatos földrengés és amint egy portugál lapban olvastam Pécsett 41 másodpercig tartó földrengés volt. Lissabon hamvaiból újra feltámadt, azon városrész helyén, melyet a föld elnyelt szabályos, egyenes utcák emelkednek, melyek mindegyike más-más iparágnak képezi székhelyét, igy a Rual urca, az ékszerészeti utcája, mely különösen este káprázatos látványt nyújt. PÉCSI KÖZLÖNY 19®6. június 1.