Pécsi Közlöny, 1911. május (18. évfolyam, 83-105. szám)
1911-05-03 / 83. szám
Szerkesztőség és kiadómvatal. Főszerkesztő: JÓKAI-TÉR 2. SZÁM. I. EMELET. Városi és interurban telefonsz. 576. Dr. EGRY BÉLA orszgg. képviselő. AAAAAAAAAAAA Telefon 576. Felelős szerkesztő: DÖMEL ANZELM kiadó laptulajdonos. Előfizetési ár. Egész évre 24 kor., félévre 12 kor., negyedévre 6 korona, egy hónapra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. SÜRGÖNYÖK. Országgyűlés, Budapest, május 2. A képviselőház mai ülését Berzeviczy Albert képviselőházi elnök délelőtt fél 11 órakor nyitotta meg s az elnöki előterjesztések után a Ház mindjárt áttért a napirendre, a földmivelésügyi tárca költségvetésének a tárgyalására. Első szónok gróf Teleky Árpád volt, aki Magyarországon az amerikai rendszerű öntözés meghonosítását követeli, mert ez legalább részben emancipálná Magyarországot az időjárás szeszélyei alól. Herczeg Sándor felszólalásában a kötött birtok ellen kel ki mint olyan ellen, amely Magyarország népét — mivel földet szerezni nem tud — a kivándorlásra kényszeríti. Latinovics Pál nem látja ilyen szomorúnak a helyzetet, főkép most nem, amikor az a tendencia, hogy a birtoktesteket kisebb részekre osztva kisgazdáknak adják bérbe. Nem fog ötven esztendeig tartani, hogy az egész ország ilyen kisbérletekre lesz osztva. Szünet után felszólalt Baross János, aki Herceg Sándorral szemben a hitbizományok védelmére kér. Szerinte nem az a hiba, hogy Magyarországon sok a hitbizomány, hanem az a baj, hogy azoknak az ország területén való eloszlása nem felel meg a geográfiai követelményeknek, nagyon egy helyre vannak tömörítve! Az aradi nagygyűlés. (Arad, május 2.) Justh Gyula és tizenhárom képviselőtársa a déli gyorsvonattal érkezett Budapestről Aradra. A szocialisták és a függetlenségi pártiak zajos éljenzéssel s zenével fogadták a pályaudvaron s úgy kisérték be a népgyülés helyére. A gyűlést dr. Müller Lajos nyitotta meg, ki után Batthyány Tivadar gróf beszélt, majd Justh Gyula vette át a szót, hogy az általános, egyenlő, titkos választói jogért vívandó küzdelemre rámutasson s azt hangoztatta, hogy a reakció ellen való sikeres küzdelemnek elengedhetetlen alapfeltétele az általános, egyenlő, titkos választói jog. A szociáldemokraták részéről dr. Ormos Ede, a szociáldemokrata párt kiküldötte, majd ismét a függetlenségi párt részéről Bakonyi Samu és Baracs Marcel beszéltek. A függetlenségi-párti képviselők között általános megütközést és meglepetést okozott Papp Cs. István, aki a román nemzetiségiek részéről szintén felszólalt. Just Gyula kijelentette, hogy nem volt tudomása arról a tervről, hogy a román nemzetiségi képviselők is felszólalnak a gyűlésen. Meghalt Hieronymi Blanka. (Budapest, május 2.) Báró Harkányiné sz. Hieronymy Blanka, a kereskedelemügyi miniszter leánya szombaton Berlinben, hova operálás miatt vitték, meghalt vakbél gyulladásban. A hírt azonban a beteg kereskedelemügyi miniszterrel, betegségére való tekintettel nem közölték, csak ma adták tudtára. Hieronymy Blanka temetése szerdán lesz Budapesten. Írta: Egry Béla dr. Ismeretes az a határozat, melyet a szociáldemokrata párt hozott múlt vasárnap, a fővárosban tartott népgyűlésen. Ezen határozatuk szerint a szocialisták támogatásukat helyezték kilátásba a függetlenségi és 48-as párt részére az általános, egyenlő és titkos választói jogért felveendő nagy küzdelemre. A felajánlott „támogatást“ a függetlenségi és 48-as párt értekezletén el is fogadta, ami miatt most a fővárosi napilapok egy része szörnyen dühöng, kígyót-békát kiáltanak a függetlenségi pártra, „szövetkezésnek“ tüntetik fel a kilátásba helyezett támogatást, mely szerintük erkölcstelen és a „közéleti morálba“ ütköző. Nem bélyegzik azonban erkölcstelennek és a közéleti morálba ütközőnek a kormány eljárását, melynek pedig főprogrammját képezte — persze a választások előtt — a választói reform beterjesztése és keresztülvitele, melyet pedig elsőrendű fontosságúnak és sürgősen megvalósítandónak ígért. Erkölcsösnek és a közéleti morállal megegyezőnek tartják azonban azt, hogy a jelenlegi kormány, mely másfél év óta van uralmon s a magát munkapártinak nevező munkátlan párt, mely pár nap hiányával egy év óta intézi az ország sorsát, hallani sem akar a reform beterjesztéséről, holott a volt belügyminiszter által eszközölt adatgyűjtés folytán minden adat rendelkezésre áll a jelenlegi kormánynak. A beígért választói reform helyett megterhelték a nemzetet újabb száz és száz millióval, s mi több, előállanak még ebben a hónapban az újabb nagy pénz- és véráldozatot követelő véderőreform javaslattal, holott nemzet és király megegyeztek abban, hogy a véderőreform javaslatokat fenntartják, annak beterjesztését és tárgyalását függőben hagyják a választói reform alapján egybeülő új országgyűlés részére, ígéret és szószegéssel találkozunk lépten-nyomon s mégis a függetlenségi párt az erkölcstelen, mégis annak ténykedése ütközik a közéleti morálba. A kormány ezen kvalifikálhatatlan eljárása idézte elő az általános, egyenlő és titkos választói jogért országszerte megindult mozgalmat. A tegnapi nappal indult meg e mozgalom, kiindult az Aradról, a vértanú halált szenvedett hősök Golgotája mellől, honnan annyi sóhaj és átok szállt a magasba. Az ország független érzelmű polgársága át van hatva e mozgalom nagy fontosságától, meg fogja mutatni azt, hogy hű maradt a 48-as traditiókhoz, hogy hű maradt a jog, az igazság és szabadságért halált szenvedett mártyrok emlékéhez. Negyven és néhány esztendeje uralkodik a 67-es politika ebben az országban, és jót semmit, de rosszat annál többet hozott a nemzetre. Elgyengítette, koldussá, erkölcstelenné, tette a nemzetet, melynek jogos követelései gimykacajjal találkoztak lépten-nyomon, nem csoda tehát, ha béketűrése elfogyván, nem tudja bevárni a végtelenségbe húzódó ígéret beváltását s neki szegzi ágyúját, — az általános, egyenlő és titkos választói jog reformját — a véderő molochjának.