Pécsi Lapok, 1868. október-december (2. évfolyam, 79-104. szám)

1868-10-01 / 79. szám

friss fürdő lesz ez még 30 fokú nyári melegben is, ha­nem bezzeg az élénk, tűzről pattant friss unokák nem ismerik a betegséget, sőt magam, ki nem szeretek uttán útfélen tisztán vizet inni, azt czitromozva rende­sen, de itt a híres pécsi jó zamatú bort meg nem vetve, mint jeles diaetetikumot, mégis az említett Kelemen­féle kristály forrását (szép kora mellett is) páratlan­nak tapasztaltam, mert az, daczára a forróság utáni gyakori iddogálásnak, nem hogy alkalmatlan lett volna, sőt higítva és csillapítva a vért, élénkítve, fris­sítve a gyomrot, lankadt idegeket, tanúságot adni kötelességemnek tartom, hogy annál üdítőbb vizet még soha nem élveztem. Nagyon tisztelt mérnök úrnál még egy más kincsre is találtam, mi szintén páratlan a maga nemében, és mi példája, milyen kincsekkel bírunk saját magunk­nál, ha körültekintünk, és nem imádjuk örökké az idegent azért, mert mások annak dicsérgetését értik, hanem sóvárgunk mindig más után, midőn van itt­hon is kincsünk elég! T. Kelemen urnak t. i. azon kertében van szercsika almája, de azon ritka piros­­kás válfaja, mely páratlan a maga nemében, zamata emlékeztet a tyroli rozmarin almára és eltart, a mint Miczi néni állítja, az uj termésig. A jégkár felvéte­lek illendő és méltányos eljárás után bevégeztetvén, a tisztelt nagyasszony mint frissítőt egy tányér almát adatott elénk, melynek friss, szép volta mint téli al­máé meglepett a nyár közepén, de mely azután még finomságra nézve is vetélkedhetett a legszebb és legjobb szőlővel. Ez már igazán meglepő újság volt, képzelheti szerk. az azon majdnem illetlen kapzsiságot, railykép én ezen gyönyörű almákhoz nyúlni bátor valék. A tisztelt néni kegyességéből hoztam egy párt belőlük, ime küldök kettőt, egyet kegyednek, egyet Pólya t­ urnak, nézzék, kóstolják, és ha a messze itt és hány­­kolódás után törődtek is, a szépség és nemesség meg­látszik még rajtuk. A gyönyörű, szép nagy szőlő gazdaságokat és szebbnél szebb borházakat emlitve a hegyeken me­lyek mint annyi csinos nyári lakok tekintenek alá körvonalban a szép városkára, a nagy jövőt ígérő szőlészetéről szólva nem állhatom meg, hogy annak főfajai iránt legillőbb méltánylattal említést ne te­gyek. Főfaj lévén a kéknyelű t. i. (furmint változ­­vány), a tökössel, mely nem más, mint járdovány, nagyobb ültetvényekben leginkább s majdnem kizá­rólag használva, — ezen szőlészeti ipart elismerni kell, mert igy a mennyiség a minőséggel egyesítve, Pécsnek maholnap amolyan Somlyói zamatu bora leend, melynek kelendőségéről nem fogunk soha ké­telkedni. Ültetnek még némely szőlősökben Fábián szőlőt tisztán és vegyítve szagosokkal (Chasselas Gutscre, itt már elnevezve spanyol szőlőnek,a­mi meglehet, hogy megfelel a helybeli számításnak, de én őt csak asztali fajnak ismervén, ezen ültetvényeket épen nem helyeselhetem. Az uradalmi sz. miklósi 40 holdas szőlősben nagy­szerű tervek vétettek kísérlet alá, melyek ha megfe­lelnek a számításnak, azon szép, példás dűlőre hajló birtok majdan egy kis domíniummal felérend. Látszanak már nyomai a geniális intézkedések­nek, ez azon kéz, mely viszi a vezényletet és már előre biztosan néz a diadalmasan várandó hir és ha­szonnak elébe. Az ifjú és készültségében ismeretes kezelő tiszt úr örvendhet majd együtt az uradalom­mal sikerült munkái vívmányainak; csak egy faj iránt legyen szabad itt nyíltan véleményemet kimon­danom, és azon világos okoknál fogva, minthogy e páratlan szép és jó talajú szőlőtelepben csakis a leg­­nevvesbb és legmagasb értékű terményeiről lehet majdan szó. Egy nagy forgatott talajú táblában t. i. tisz­tán a champagnei gemais blancot találtam ültetve, mi­által meglepve, az intézkedő tiszt Greksa úr kér­désemre úgy felelt, hogy a mélt­ uradalomtól egy nagy tábla fehér burgundi ültetvény terveztetik. Íme a nagy tévedés, mely után már az egész vi­lág a „gamais blanc“-ot fehér burgundinak tartja, és ezen sajnos tévedés terjed sokak kárára, midőn főleg azon kell csudálkozni, hogy minekutána a tudatlan­ság és nyegle üzérség ezen fajt rádisputálta a ma­gyar szőlőszvilágra, még senkinek sem jutott eszébe, (főleg az orsz. tenyészdéknek, kiktől faj tisztaságot és helyes elnevezést követelünk) és senki szőlősztudo­­mányát nem használta a valódi fehér burgundit és a „gamais blancot“ természetrajzi jellemekben deter­minálni, a hibás elnevezéseket valahára regulázni. Legyen szabad tehát kijelentenem: a gamais blanc­e petit bon blanc en champagne nem a pineau blanc vagy fehér burgundi; vegyünk a kettőből egy­­egy levelet és őket, vagy a két faj tőkét küljellemére összehasonlítva, könnyen tisztában leszünk e két faj iránt. A pineau levelét a gamais levelétől könnyű megkülönböztetni, őket megismerni egymás mellett, és akárhol szanaszét máshol is semmi nehézség. A sz. miklósi gamais blanc tehát nem a fehér bur­gundi, habár őt a champagneban nagyra becsülik roppant termése végett, és főleg mivel a noiriennel (fekete kis burgundival) és a fromentauval leghasz­nosabb fő anyaga a pezsgőnek, ott tehát hir és köz­kedvességben áll és hozzánk is elterjedt. Nálunk is a hibás néven és az óvári tenyészdében Bronner által lett terjesztve, valahogy tévedés történt a két fajjal, ez okból már most a zavar, melyet helyre hozni ám lássák, kiknek mindez tisztükben áll. Távol legyen azonban, hogy a gamais blancot gyalázzam, mert e faj nekem, mint közép nemes fa­jom, bő termés és állandóságra nézve, mely szerint a sovány talajt, szárazságot, kemény telet is kiállja, mások mellett kedvenczem, hol lehet, ültetem ; de ha fehér burgundit szándékom szaporítani, mint a bur­gundi legnemesebb faját, a másikkal confundálni nem fogom. Ugyanis divat lévén most a valódi fehér bur­gundi, úgy mint a riesling átalában, czélszerűnek és hasznosnak találom én is annak nagybani ültetését, szaporítom, ha már másként nem lehet. Hondeletkép perczekre, és igyekszem mielőbb egy egész pászta ültetésének bevégzését magam készletéből, minek­utána a valódi cot d’ori fehér burgundi megszerzése hazájából és n. b. biztos megszerzése tiszta fajra nézve nagy nehézségekkel jár. A méltóságos püspök urnák hódolat és tisztelet jeléül, fogok küldeni őszre egy kis készlet sima vesz­­sző fehér burgundit, hogy ezeket összehasonlíthassa, és hogy a nagyérdekű tervezet csorbulást ne szenved­jen, megismerve a két faj közti különbséget, és hogy kedve támadjon biztos viszonyai után Mont Tracheti igazi fehér burgundi vesszőket hazájából hozatni. A cot d’ori fehér burgundi tenyészete élénk, egészséges, eléri a gamais blancét, termékeny évente, de nem oly dúsan, mint amaz; kora első rangú, ki­tűnő, finom zamat, nagy értékű kincse az inyenczek lakomájának. Chablis nélkül nincs Frankhonban vigalom, a Haut-Brion pedig keresett nektárja a fehér burgun­dinak. A pécsi szőlőszetről szólva, végjegyzékkép emlé­kezzünk meg a jeles szilvási szőlőszetről, melynek kedves faja a mi dicső sárfehérünk, mely itt is helyt áll, mint a nemes fajaink egyike, a miért e kis terje­delmű vidék Pécsett nagyra becsültetik. A szilvási bor zamata megközelíti a vásárhelyi, Somlyói termést, jó borévekben kitűnő lehet és keresett czikk terme­lőinél magasabb áron is. O. Dr. Kielberger György. — — Vegyesek. — Gróf Gyulai Ferencz táborszernagy hosz­­szabb beteges­kedés után Bécsben meghalt. A magen­­tai csata után bécsi palotájában visszavonult életet élt s csupán a színházaknak volt hűséges látogatója. Báró Edelsheimot, kire nevét a múlt évben átruházta, tette vagyonának örökösévé. A testvér-fővárosnak, mint már régebben közhírré volt téve, jótékony czé­­lokra 60,000 frtot hagyományozott. — Gr. M­i­k­ó Imre és Horvát Boldizsár minisz­tereink külföldi fürdőzésükből visszaérkeztek. Baranyai központi tudakozó intézet Fel­világositást adand nagyobb földbirtokok, házak, szőlők, földek, ré­tek, gabona, bor, gyapjú, mindennemű ipar és kereskedelmi tárgyak eladás-ve­­vési ügyekben; pénzt, kölcsönt eszközöl hitelintézeteknél és magánosoknál, vala­mint tőkéket biztos helyekre elhelyezend. Belrási-díj 10 kr. o. é. Az „Ország“ czimű biztositó intézet részvényeinek aláírása szerzésével megbizatván, ezen intézet tervrajza iránt bővebb felvilágositással irodámban szivesen szolgálok. Irodám Zsolnay-féle házban, a párisi utczában, reggeli 8-tól 12 óráig — délután 2-től 5-ig a közönség használatára nyitva álland. (5-10) (151) Polgár József: Hirdetmény. A baranyamegyei Maissi határban egy háromnegyed teleknyi földbirtok, rajta házzal és melléképületekkel, valamint egy körülbelül 13 kapásnyi szöllő présházzal, edényekkel és pinczével szabad kézből eladandó vagy egy Pécsett levő házért elcserélhető. Bővebben e lapok kiadó hivatalánál, vagy a marssi községi jegyzőségnél. ________(1­3) (166) Hirdetmény. A városi tanácsház alatti boltok, Spitzer-féle kalap kereskedő boltja kivételével 1869-ik évi aprilhó 24-től három évre, folyó évi october hó 9-én dél­előtti 9 órakor nyilvános árverés utján, a gazdasági hivatalban, bérbeadandók lesznek. — Pécsett, szept. hó 19-én 1868. (1—2) (164) Gazdasági választmány. Pécs vár­adon a nagy vendéglő hozzá való helységekkel és ini sessió rét- és szántófölddel 1868. évi november 1-től 1871. évi decz. hó 31-ig ibéribe adandó; szintúgy a többi korcsmák egyenkit a pálinka méréssel együtt ugyanazon időre bérbe adatnak. Erre a vállalkozók felkéretnek magukat mentül elébb a pécsi belvárosi Teréz-utczában 3-ik szám alatt bejelenteni. (2—2) (163) Leány­nevelő-intézet, Pécsett, Zrinyi-utcza 1. szám. Alulirt tisztelettel jelentem a t. ez. közönségnek, hogy a nmlgy m. k. vallás- és közoktatási Minisztérium engedélyezésével f. é. október hó 1-én magán­­leánytanodát fogok nyitni. A t. ez. Szülök és Gyámnokok szives figyelmét megnyitandó intézetemre bátorkodom fölhívni annál inkább, minthogy működésem a leánynevelés terén nem egészen ismeretlen. Czélom, melyet intézetemben szem elől téveszteni soha sem fogok, a val­lás-erkölcsös nevelés. E czél elérésére nem fogok kímélni semmi fáradságot, erre fog irányulni minden törekvésem. Taníttatnak pedig intézetemben mind­azon tantárgyak, melyek a rendes elemi főtanodák­ és leánynöveldékben előadatnak. Rendkívüli tantárgyként pedig csak zene és táncz adatik elő. Az előadási nyelv magyar és német. Bátorkodom egyúttal jelenteni, hogy a legelőnyösebb föltételek mel­lett lakásomba is veszek föl nevelendő leánykákat, azok tisztes ellátásáról gondoskodandó. Magamat a t. ez. közönség nagybecsű hajlamába ajánlom. Pécsett, szept. hó 6-án, 1868. WERNER MAGDOLNA, (3—3) (161) elemi fő tanodákra képesített tanítónő. Ház-eladás. Szigeti külváros, Árpád-utcza 15. sz. alatti szegletház, melyben van 4 szoba, 2 konyha, 1 pincze, udvar és kerttel együtt szabad kéz­ből eladó. Bővebb értesítést ad Johann Ferdinánd czipészmester, lakik Radonai­ utcza 3. szám alatt. (3—3) (160) Baranyamegyei Szt.-Lörincz községben, a­hol posta és vasúti állomás van, egy ház, melyben 4 nagy szoba, éléskamara és konyha; ezenkívül az udvarban egy kis ház 1 szoba s konyhával, istállóval, kút jó ivó­vízzel és kerttel, hozzávaló 3/8 külte­lekkel szabad kézből eladó; értekezhetni helyben Nagy Nándorné tulajdonosnál, s Pécsett Saághy Jakab urad. számvevőnél Zrinyi­ utcza 6. sz. (1-2) (165) Tulajdonos: Bánffay Simon. Felelős kiadó: ifj. Madarász Endre. Nyomatik ifj. Madarász E. nyomdájában. Mai számunkhoz az „Előfizetési felhivás“ van mellékelve. 334

Next