Pécsi Lapok, 1922. március-június (1. évfolyam, 1-97. szám)

1922-05-14 / 61. szám

2. oldal ájával.Bécs konkurenciája ellen jelenleg Szlovenszkó nem tud küzdeni,­­ épen az említett valutáris okok miatt s ez a kapcsolat Bécs és Szlovenszkó között egyre nyer jelentőségében, mert Bécs és Szlovenszkó lakossága is jól jár ezekkel a bevásárlásokkal. A császárváros közelsége azonban nemcsak ke­reskedelmi, hanem társadalmi vonatkozásban is kihasználja a kínálkozó kapcsolatokat. Osztrák szí­nészek, énekesnők és muzsikusok gyakran szerepel­nek Szlovenszkó művészi életében, ami a nagyszámú németajkú lakosság körében talált kedvező talajra. Különösen a sportélet teremtett szoros és állandó érintkezést Béccsel olyannyira, hogy a császárváros elitcsapatai hétről-hétre mérkőznek Pozsonyban az ottani egyesületekkel, amit a kedvező és olcsó össze­köttetés tesz lehetővé. A munkaviszonyok a gazdasági visszaesésig elsőrangúak voltak. A vi­rágzó gyáripar a munkások nagy tömegét tudta foglalkoztatni, az ősz óta azonban a pangás fokozott munkanélküliségre vezetett.Legkevésbé érezhető ez Pozsonyban, azonban távolabb, ahol a mezővárosok lüktető életét egyedül az ipar jelentette, igen kilátás­talan a helyzet. Rózsahegyen például több munkás­kéz áll, mint amennyi dolgozik s az üzemek is, melyek a jobb jövőben bízva kitartanak, kénytelenek vol­tak a munkabéreket lényegesen redukálni — a mun­kások hozzájárulásával. A munkások létminimuma föltétlenül biztosí­totta — legalább eddig, az életstandardot. A mun­kás havi keresete átlag 1600—2000 szokol között ingadozik, ami olyan jövedelem, hogy ruházkodásra is jut belőle, mert a családos munkás 1000—1200 szokolból tisztességesen megélhet. Ennek illusztrálá­sára ideírom, hogy a fehér kenyér kilója a szabad forgalomban 3 korona, de a hatósági barna liszt nem­kerül többe 40 fillérnél, a hús kilója pedig­ 14 koro­nába kerül. A megélhetés majdnem békenívóját a termelő munka éltető ereje hozta létre, de a gazda­sági defektusok rohamosan a többi középeurópai államok ziláltsága felé mutatnak. A tisztviselőkérdés egyes vonatkozásairól a bürokrata rendszer ismerte­tésével már beszámoltam, itt tisztán gazdasági hely­zetükről kívánok szól­ni. A tisztviselők helyzetét — a magyar tisztviselőkét legalább­­— ugyanaz a gaz­dasági alsóbbrendűség jellemzi. A tisztviselőkérdés tehát ott is megvan a maga fájdalmas problémáival és életük a nélkülözések kuszáti térképét jelenti. A kezdő hivatalnok fizetése 400 korona, a­ közepesé 800—1000, s az előkelő banktisztviselőnek 1500— 1600 korona a havi jövedelme. A cseh állam azonban a maga jövevényeit lénye­gesen kedvezőbb helyzetbe juttatta. A cseh hiva­talnok a rendes fizetésén kívül napi 40—60 korona úgynevezett diétát, ellátási pénzt kap, ami fölér, sőt meghaladja sokszor rendes fizetését. Bekznek a tisztviselőknek a beözönlése idézte elő a lakásínséget, ami annál súlyosabb, mert a lakások szabadforgalma, akár nálunk, teljesen megszűnt. A társadalmi élet mozgató elemei, a színház, irodalom és művészet egész Szlovenszkót illetőleg Pozsonyban centralizá­­lódik. A pozsonyi színház homlokzatán cseh felirat ékeskedik — de ezzel aztán el is van intézve Po­zsonyban a cseh színművészet. Mert a színház estéről-estére üres házak mellett játszik. Bármennyi­re hihetetlennek látszik is, a csehek az elmúlt évben húsz millió cseh korona deficittel zárták a színiidényt az elsőrangú cseh színészerők ellenére. Ahol a magyar kulturközönség ellenállását 20 millió koronával sem lehet megtörni, ott a magyar ügy jó kezekbe van letéve. Ezzel szemben a magyar közönség kulturigényeit a magyar és külföldi művészek kitűnőségei elégítik ki. Polgár Károly színigazgató mint csendes magánzó ma is Pozsonyban él és nagyszerű művészesték ren­dezésével van hasznára a magyar ügynek. Legutóbb Molnár Ferenc ,,Színház”-át adták elő nagy sikerrel a budapesti szereplőkkel. Ezeket az előadásokat csak este 10 óra után, a cseh színtársulat előadásainak végeztével kezdhetik meg, de a magyar önérzetnek ez alig árt valamit. Annál többet a csehekének az a­­körülmény, hogy ezeket az előadásokat zsúfolt néző-­ tér előtt tartják, amely közönség elővételben kap­kodja szét a jegyeket. Legutóbb Tors Jenő, Kosáry Emmy, Vándory Gusztáv, Varsányi Irén, Beregi Oszkár, Báthory Gizi és Sarkady Aladár Vendég­szerepeltek Pozsonyban, a magyarság tüntető lelke­sedése mellett. Az irodalmi élet az adott viszonyok között ki­elégítően lüktet. A Werbőczy kör, Toldy kör ma is működnek s társadalmi téren igen nagy jelentőségre tett szert a magyar ügyvédek Egyes­­ülete. Ezeket az egyesületeket a magyar sportegyesületekkel együtt az októberi mozgósítás idején feloszlatták, vagyonu­kat elkobozták, de a kultuszminiszter intézkedésére a helyi hatóságok túlbuzgóságát keresztülhúzta s visszaállította az eredeti helyzetet. Hírlapírás tekintetében is Pozsony a centrum. És itt rá kell mutatnom arra, hogy a város lélekszámához viszo­nyítva aránytalanul nagy a hírlapok száma. Ennek egyik magyarázata, hogy a lapindítás egyrészt alig ütközik különösebb akadályokba, másrészt a cseh államrendszer a sajtóval szemben minden naciona­lista túltengése ellenére is demokratikus. Cenzúra nincs, a lapok szabadon írhatnak, ami a magyar hírlapírás túlsúlyra jutására vezet. És a sajtó föl­­becsülhetetlen szolgálatokat tesz a magyar ügynek. A cseh rendszer kritikája meg van engedve. Kifelé természetesen a magyar kisebbségek jogainak védel­mében nyilvánul meg a magyar sajtó hivatása, de ezzel kifogástalanul szolgálják a célt, mely a magyar egységet vigyázza a jövő számára. Mikor a Magyar Újságot kezembe vettem, csodálkozva láttam hom­lokzatán a felírást: ,,A Magyar Újság nemcsak nyel­vében, de szellemében is magyar !” Ez a fölírás mu­tatja, hogy az üldözések és elnyomatás ideje óta lényegesen enyhültek a viszonyok s a sajtó, mely kezdetben ugyancsak nem képezett kivételt , ma már normális lehetőségek között teljesíti hivatását. Ezt az enyhülést a hírlapírók azzal magyarázzák, hogy a nacionalistákat a magyarság passzív rezisztenciája meggyőzte arról, hogy az asszimilálást semmiféle erőszakkal sem tudják keresztülvinni. A legtekintélyesebb napilapok a polgári Híradó Arkaner István és a­­polgári Magyar Újság Angel­­mayer Károly szerkesztésében. Ma is megjelenik Po­zsony legrégibb napilapja, a Grenitzbote Engyeli Jenő szerkesztésében, ezenkívül a Pressburger Zeitung és Pressburger Tageblatt Angelmayer Károly,illetve Stam­­pfel Hugó szerkesztésében. Mindhárom német nyelvű lap azonban a magyar ügy leglelkesebb szószólója. Ezenkívül megjelennek a Népakarat (keresztény­­szocialista), Tűz (az emigránsok lapja), Revü (iro­dalmi) hetilapok és a színházi, sport és egyéb szak­lapok egész özöne.. A kávéházakban mindenütt föltalálható a borzas újságírók lármás asztala, ahol minden órában új lapok születnek és múlnak ki. A hírszolgálatot a Cs. T. I. (Cseh Távirati Iroda) látja el gyorsan, precízen és jó összeköttetésekkel. Ez a távirati iroda nem politizál, a legellentétesebb politikai anyagot minden kommentár nélkül adja le s az egyedüli nehézség, mellyel a hírlapírás küzd, a lapok postai szállítása. Az alsóbbrendű vasúti hiva­talnokok ugyanis nehézségeket támasztanak a szál­lításnál, nagy késedelemmel továbbítják a magyar lapokat, ami a kiadóknak súlyos károkat jelent. Ismételt tiltakozásra történt már intézkedés, de ezeket az anomáliákat teljesen máig sem sikerült megszüntetni. Epilógus: Ezzel befejeztem elszámolómat, mely tükre akart lenni a szlovenszkói magyarok életének, amely tükörbe Szlovenszkó magyar metropolitában, Po­zsonyban pillantottam legmélyebben, mert ott a legintenzívebb ennek a tükörnek a csillogása. S ha a csillogásba itt-ott a magyar könnyek fénye verő­dött, ez onnan ered, mert ilyennek láttam, ilyennek éreztem a magyar felvidék szordinós életet, amely szordínó leple alatt Nagy-Magyarország álmát vir­­rasztják a föltámadásig. A magyar térkép roncsolt teste csak a térképen végződik Párkánynánánál. . . Pozsony tükrében megint egynek láttam Nagymagyar­­országot!... Déri­­Gyula. „Pécsi Lapok“ A politika hírei. Tilosak a jövő héttől a politikai ülések. Budapest, május 13. A legutóbbi nemzetgyűlés megszűnte óta meg volt minden lehetőség arra, hogy a jelöltek elveiket alaposan és részletesen megismer­tessék a választó­közönséggel és így a választók már most is abban a helyzetben vannak, hogy a közeli vá­lasztásokkal való politikai állásfoglalások tekinte­tében határozott véleményt alkothassanak, figyelem­mel arra a körülményre, hogy a legközelebb meg­tartandó nemzetgyűlési választások közrendje a leg­kisebb rendzavarás nélkül méltóságteljesen folyjanak le és a választópolgárok választójogukat izgalomtól mentesen az ország jelenlegi helyzetéhez illő komoly­sággal gyakorolhassák, a m. kir. minisztérium az or­szág nyugalmának és közrendjének biztosítása ér­dekében a kivételes hatalomról szóló törvényes fel­hatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1922. május huszonkettedikétől kezdve 1922. június tizen­harmadikéig bezárólag semmiféle politikai gyűlés nem tartható és nyilvános helyen tartani kívánt egyébb népgyűlések, vagy felvonulások sem engedélyezhetők. Aki a rendeletben foglalt tilalmat megszegi vagy kijátsza, amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1912. évi XIII. tc. 10. paragrafusa alapján büntetendő. E rendelet azonnal hatályba lép és ezt a m­. kir. belügy­miniszter hajtja végre. Budapest, május 13. A Nép Írja : Bethlen ma este 10 órakor elutazik és csak hétfőn éjjel tér vissza. A Dunántúl több városába és községébe látogat el, köztük Szombathelyre is, ahol az ország jelenlegi belpolitikai viszonyairól ,gazdasági helyzetéről és a kormány programmjáról fog beszélni. Útjára több politikus kíséri el. Ma délelőtt a miniszterelnöknél fontos tárgya­lás volt Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter, Szomjas Gusztáv, Valkó Lajos államtitkár és Teleszky János bevonásával. A konferenciáról Valkó és Te­leszky referáltak, ismertették a­­gazdasági és pénzügyi bizottság munkálatait. Azok a hírek, amelyek szerint a Friedrich-párt dunántúli üléseit a kormány betiltaná, nem felelnek meg a valóságnak. A belügyminiszter a választásokról. Budapest, május 13. A Magyar Hírlap írja : A választások ideje alatt a rend fentartására életbelép­tetendő rendelkezésekről a belügyminiszter a követ­kezőket mondotta: Minden rendbontó kísérletet a legteljesebb szigorral fogok elfojtani. Minden ren­delkezésemre álló eszközt felhasználok, hogy a rendet az egész vonalon fenntartsam. Azok az elemek,a­me­lyek arra számítanak, hogy a választások idején tur­bulenciát csináljanak, próuljárnak. A legkisebb rend­bontó kísérlet a kormányhatalom teljes súlyával találja magát szembe. Betiltott ellenzéki lap, Budapest, május 13. (MTI.) A Belügyminiszter 73585-1922. számú rendeletével Budapesten Drózdy Győző felelős szerkesztésében és Magyar Ugar Kiadó­­hivatal R. T. kiadásában megjelenő Magyar Ugar című időszaki lap további megjelenését és terjeszté­sét az ország belső rendjét és közbiztonságát, vala­mint az ország külső politikájának érdekeit veszélyez­tető tartalma miatt további rendelkezésig betiltotta.­­ A miniszterelnök Baján. Mint Bajáról jelentik, az ottani választókerület egységes párti jelölt­je, Lors Vilmos báró volt államtitkár megválasztása érdekében való felszólalás céljából Bethlen István gróf miniszter­­elnök nagyobb kísérettel május hó 21-én Bajára érkezik.­­ Választási mozgalom Baranyában. A siklósi választókerületben Fejes János dr. egységespárti kép­viselőjelöltet mindenütt figyelmesen fogadják. Leg­utóbb a Sellye vidéki községeket látogatta meg, hol­nap, vasárnap pedig Vajszlón és a környékbeli köz­ségekben mond programbeszédet. Simon nagyharsányi földmives pártját meggyengítik Fejes hívei. Erős választási küzdelemre van e kerületben kilátás. Fejes dr. pártja erősen bízik a győzelemben. — A pécsváradi választókerületben Perlaky György volt nemzetgyűlési képviselő ismét az egyedüli jelölt, mivel Ludvig Ernő, volt newyorki konzulunk nem látván fenforogni annak lehetőségét, hogy a hátralévő néhány napon a vá­lasztókerület valamennyi községét felkeresse, hogy ott elmondhassa program­beszédét, a jelöltségtől visszalépett. A gyermekvédő liga gyűjtése, Budapest, május 13. (MTI.) A belügyminiszter megengedte, hogy az Országos Gyermekvédő Liga gyermekvédő alapjának gyarapítása céljából gyűjtő­­ívekkel, urnákkal, perselyekkel és hírlapi felhívások útján május 15-től számított egy évi időtartamra az egész országban pénzbeli adományokat gyűjthessen, illetőleg a Budapest székesfőváros területén két napon, vidéki városokban pedig a törvényhatóság első tiszt­viselőjének előzetesen bejelentendő egy napon nyil­vános helyen urnákkal és perselyekkel gyermeknapot tarthassanak. ■—----­ 1922. május 14 Békeállapot — Kubával. Budapest, május 13. (MTI.) Kuba március 21-én a trianoni szerződést megerősítő okiratát Párisban letette, ennélfogva a trianoni békeszerződés egy­részről Magyarország, másrészről Kuba részéről életbe lépett. --------­Ami fáj a kisantantnak. Paris, május 13. (MTI.) Az Echo de Paris azt a génuai értesítést közli, hogy a kisantant távozik a konferenciáról, ha a politikai albizottság a magyar kisebbségek ügyét tárgyalni akarná. ­ Vér késik, ha nem a Magyar­ Házban étkezik.­ Elsőrangú konyha, legfigyelmesebb kifdolgá­s, a városban legolcsóbb órak. Villásreggeli, Zóna 2 /10 —31, jó süte GROSZ MIHÁLY, mény 22 K. Ebédek 50 K-tól Fajborok 60—70 K. Gyönyörű kerthelyiség. An. é. közönség szives pártfogását kéri a „Nádor" volt tulajdonosa.

Next