Pécsi Lapok, 1922. március-június (1. évfolyam, 1-97. szám)
1922-05-14 / 61. szám
2. oldal ájával.Bécs konkurenciája ellen jelenleg Szlovenszkó nem tud küzdeni, épen az említett valutáris okok miatt s ez a kapcsolat Bécs és Szlovenszkó között egyre nyer jelentőségében, mert Bécs és Szlovenszkó lakossága is jól jár ezekkel a bevásárlásokkal. A császárváros közelsége azonban nemcsak kereskedelmi, hanem társadalmi vonatkozásban is kihasználja a kínálkozó kapcsolatokat. Osztrák színészek, énekesnők és muzsikusok gyakran szerepelnek Szlovenszkó művészi életében, ami a nagyszámú németajkú lakosság körében talált kedvező talajra. Különösen a sportélet teremtett szoros és állandó érintkezést Béccsel olyannyira, hogy a császárváros elitcsapatai hétről-hétre mérkőznek Pozsonyban az ottani egyesületekkel, amit a kedvező és olcsó összeköttetés tesz lehetővé. A munkaviszonyok a gazdasági visszaesésig elsőrangúak voltak. A virágzó gyáripar a munkások nagy tömegét tudta foglalkoztatni, az ősz óta azonban a pangás fokozott munkanélküliségre vezetett.Legkevésbé érezhető ez Pozsonyban, azonban távolabb, ahol a mezővárosok lüktető életét egyedül az ipar jelentette, igen kilátástalan a helyzet. Rózsahegyen például több munkáskéz áll, mint amennyi dolgozik s az üzemek is, melyek a jobb jövőben bízva kitartanak, kénytelenek voltak a munkabéreket lényegesen redukálni — a munkások hozzájárulásával. A munkások létminimuma föltétlenül biztosította — legalább eddig, az életstandardot. A munkás havi keresete átlag 1600—2000 szokol között ingadozik, ami olyan jövedelem, hogy ruházkodásra is jut belőle, mert a családos munkás 1000—1200 szokolból tisztességesen megélhet. Ennek illusztrálására ideírom, hogy a fehér kenyér kilója a szabad forgalomban 3 korona, de a hatósági barna liszt nemkerül többe 40 fillérnél, a hús kilója pedig 14 koronába kerül. A megélhetés majdnem békenívóját a termelő munka éltető ereje hozta létre, de a gazdasági defektusok rohamosan a többi középeurópai államok ziláltsága felé mutatnak. A tisztviselőkérdés egyes vonatkozásairól a bürokrata rendszer ismertetésével már beszámoltam, itt tisztán gazdasági helyzetükről kívánok szólni. A tisztviselők helyzetét — a magyar tisztviselőkét legalább— ugyanaz a gazdasági alsóbbrendűség jellemzi. A tisztviselőkérdés tehát ott is megvan a maga fájdalmas problémáival és életük a nélkülözések kuszáti térképét jelenti. A kezdő hivatalnok fizetése 400 korona, a közepesé 800—1000, s az előkelő banktisztviselőnek 1500— 1600 korona a havi jövedelme. A cseh állam azonban a maga jövevényeit lényegesen kedvezőbb helyzetbe juttatta. A cseh hivatalnok a rendes fizetésén kívül napi 40—60 korona úgynevezett diétát, ellátási pénzt kap, ami fölér, sőt meghaladja sokszor rendes fizetését. Bekznek a tisztviselőknek a beözönlése idézte elő a lakásínséget, ami annál súlyosabb, mert a lakások szabadforgalma, akár nálunk, teljesen megszűnt. A társadalmi élet mozgató elemei, a színház, irodalom és művészet egész Szlovenszkót illetőleg Pozsonyban centralizálódik. A pozsonyi színház homlokzatán cseh felirat ékeskedik — de ezzel aztán el is van intézve Pozsonyban a cseh színművészet. Mert a színház estéről-estére üres házak mellett játszik. Bármennyire hihetetlennek látszik is, a csehek az elmúlt évben húsz millió cseh korona deficittel zárták a színiidényt az elsőrangú cseh színészerők ellenére. Ahol a magyar kulturközönség ellenállását 20 millió koronával sem lehet megtörni, ott a magyar ügy jó kezekbe van letéve. Ezzel szemben a magyar közönség kulturigényeit a magyar és külföldi művészek kitűnőségei elégítik ki. Polgár Károly színigazgató mint csendes magánzó ma is Pozsonyban él és nagyszerű művészesték rendezésével van hasznára a magyar ügynek. Legutóbb Molnár Ferenc ,,Színház”-át adták elő nagy sikerrel a budapesti szereplőkkel. Ezeket az előadásokat csak este 10 óra után, a cseh színtársulat előadásainak végeztével kezdhetik meg, de a magyar önérzetnek ez alig árt valamit. Annál többet a csehekének az akörülmény, hogy ezeket az előadásokat zsúfolt néző- tér előtt tartják, amely közönség elővételben kapkodja szét a jegyeket. Legutóbb Tors Jenő, Kosáry Emmy, Vándory Gusztáv, Varsányi Irén, Beregi Oszkár, Báthory Gizi és Sarkady Aladár Vendégszerepeltek Pozsonyban, a magyarság tüntető lelkesedése mellett. Az irodalmi élet az adott viszonyok között kielégítően lüktet. A Werbőczy kör, Toldy kör ma is működnek s társadalmi téren igen nagy jelentőségre tett szert a magyar ügyvédek Egyesülete. Ezeket az egyesületeket a magyar sportegyesületekkel együtt az októberi mozgósítás idején feloszlatták, vagyonukat elkobozták, de a kultuszminiszter intézkedésére a helyi hatóságok túlbuzgóságát keresztülhúzta s visszaállította az eredeti helyzetet. Hírlapírás tekintetében is Pozsony a centrum. És itt rá kell mutatnom arra, hogy a város lélekszámához viszonyítva aránytalanul nagy a hírlapok száma. Ennek egyik magyarázata, hogy a lapindítás egyrészt alig ütközik különösebb akadályokba, másrészt a cseh államrendszer a sajtóval szemben minden nacionalista túltengése ellenére is demokratikus. Cenzúra nincs, a lapok szabadon írhatnak, ami a magyar hírlapírás túlsúlyra jutására vezet. És a sajtó fölbecsülhetetlen szolgálatokat tesz a magyar ügynek. A cseh rendszer kritikája meg van engedve. Kifelé természetesen a magyar kisebbségek jogainak védelmében nyilvánul meg a magyar sajtó hivatása, de ezzel kifogástalanul szolgálják a célt, mely a magyar egységet vigyázza a jövő számára. Mikor a Magyar Újságot kezembe vettem, csodálkozva láttam homlokzatán a felírást: ,,A Magyar Újság nemcsak nyelvében, de szellemében is magyar !” Ez a fölírás mutatja, hogy az üldözések és elnyomatás ideje óta lényegesen enyhültek a viszonyok s a sajtó, mely kezdetben ugyancsak nem képezett kivételt , ma már normális lehetőségek között teljesíti hivatását. Ezt az enyhülést a hírlapírók azzal magyarázzák, hogy a nacionalistákat a magyarság passzív rezisztenciája meggyőzte arról, hogy az asszimilálást semmiféle erőszakkal sem tudják keresztülvinni. A legtekintélyesebb napilapok a polgári Híradó Arkaner István és apolgári Magyar Újság Angelmayer Károly szerkesztésében. Ma is megjelenik Pozsony legrégibb napilapja, a Grenitzbote Engyeli Jenő szerkesztésében, ezenkívül a Pressburger Zeitung és Pressburger Tageblatt Angelmayer Károly,illetve Stampfel Hugó szerkesztésében. Mindhárom német nyelvű lap azonban a magyar ügy leglelkesebb szószólója. Ezenkívül megjelennek a Népakarat (keresztényszocialista), Tűz (az emigránsok lapja), Revü (irodalmi) hetilapok és a színházi, sport és egyéb szaklapok egész özöne.. A kávéházakban mindenütt föltalálható a borzas újságírók lármás asztala, ahol minden órában új lapok születnek és múlnak ki. A hírszolgálatot a Cs. T. I. (Cseh Távirati Iroda) látja el gyorsan, precízen és jó összeköttetésekkel. Ez a távirati iroda nem politizál, a legellentétesebb politikai anyagot minden kommentár nélkül adja le s az egyedüli nehézség, mellyel a hírlapírás küzd, a lapok postai szállítása. Az alsóbbrendű vasúti hivatalnokok ugyanis nehézségeket támasztanak a szállításnál, nagy késedelemmel továbbítják a magyar lapokat, ami a kiadóknak súlyos károkat jelent. Ismételt tiltakozásra történt már intézkedés, de ezeket az anomáliákat teljesen máig sem sikerült megszüntetni. Epilógus: Ezzel befejeztem elszámolómat, mely tükre akart lenni a szlovenszkói magyarok életének, amely tükörbe Szlovenszkó magyar metropolitában, Pozsonyban pillantottam legmélyebben, mert ott a legintenzívebb ennek a tükörnek a csillogása. S ha a csillogásba itt-ott a magyar könnyek fénye verődött, ez onnan ered, mert ilyennek láttam, ilyennek éreztem a magyar felvidék szordinós életet, amely szordínó leple alatt Nagy-Magyarország álmát virrasztják a föltámadásig. A magyar térkép roncsolt teste csak a térképen végződik Párkánynánánál. . . Pozsony tükrében megint egynek láttam Nagymagyarországot!... DériGyula. „Pécsi Lapok“ A politika hírei. Tilosak a jövő héttől a politikai ülések. Budapest, május 13. A legutóbbi nemzetgyűlés megszűnte óta meg volt minden lehetőség arra, hogy a jelöltek elveiket alaposan és részletesen megismertessék a választóközönséggel és így a választók már most is abban a helyzetben vannak, hogy a közeli választásokkal való politikai állásfoglalások tekintetében határozott véleményt alkothassanak, figyelemmel arra a körülményre, hogy a legközelebb megtartandó nemzetgyűlési választások közrendje a legkisebb rendzavarás nélkül méltóságteljesen folyjanak le és a választópolgárok választójogukat izgalomtól mentesen az ország jelenlegi helyzetéhez illő komolysággal gyakorolhassák, a m. kir. minisztérium az ország nyugalmának és közrendjének biztosítása érdekében a kivételes hatalomról szóló törvényes felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1922. május huszonkettedikétől kezdve 1922. június tizenharmadikéig bezárólag semmiféle politikai gyűlés nem tartható és nyilvános helyen tartani kívánt egyébb népgyűlések, vagy felvonulások sem engedélyezhetők. Aki a rendeletben foglalt tilalmat megszegi vagy kijátsza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1912. évi XIII. tc. 10. paragrafusa alapján büntetendő. E rendelet azonnal hatályba lép és ezt a m. kir. belügyminiszter hajtja végre. Budapest, május 13. A Nép Írja : Bethlen ma este 10 órakor elutazik és csak hétfőn éjjel tér vissza. A Dunántúl több városába és községébe látogat el, köztük Szombathelyre is, ahol az ország jelenlegi belpolitikai viszonyairól ,gazdasági helyzetéről és a kormány programmjáról fog beszélni. Útjára több politikus kíséri el. Ma délelőtt a miniszterelnöknél fontos tárgyalás volt Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi miniszter, Szomjas Gusztáv, Valkó Lajos államtitkár és Teleszky János bevonásával. A konferenciáról Valkó és Teleszky referáltak, ismertették agazdasági és pénzügyi bizottság munkálatait. Azok a hírek, amelyek szerint a Friedrich-párt dunántúli üléseit a kormány betiltaná, nem felelnek meg a valóságnak. A belügyminiszter a választásokról. Budapest, május 13. A Magyar Hírlap írja : A választások ideje alatt a rend fentartására életbeléptetendő rendelkezésekről a belügyminiszter a következőket mondotta: Minden rendbontó kísérletet a legteljesebb szigorral fogok elfojtani. Minden rendelkezésemre álló eszközt felhasználok, hogy a rendet az egész vonalon fenntartsam. Azok az elemek,amelyek arra számítanak, hogy a választások idején turbulenciát csináljanak, próuljárnak. A legkisebb rendbontó kísérlet a kormányhatalom teljes súlyával találja magát szembe. Betiltott ellenzéki lap, Budapest, május 13. (MTI.) A Belügyminiszter 73585-1922. számú rendeletével Budapesten Drózdy Győző felelős szerkesztésében és Magyar Ugar Kiadóhivatal R. T. kiadásában megjelenő Magyar Ugar című időszaki lap további megjelenését és terjesztését az ország belső rendjét és közbiztonságát, valamint az ország külső politikájának érdekeit veszélyeztető tartalma miatt további rendelkezésig betiltotta. A miniszterelnök Baján. Mint Bajáról jelentik, az ottani választókerület egységes párti jelöltje, Lors Vilmos báró volt államtitkár megválasztása érdekében való felszólalás céljából Bethlen István gróf miniszterelnök nagyobb kísérettel május hó 21-én Bajára érkezik. Választási mozgalom Baranyában. A siklósi választókerületben Fejes János dr. egységespárti képviselőjelöltet mindenütt figyelmesen fogadják. Legutóbb a Sellye vidéki községeket látogatta meg, holnap, vasárnap pedig Vajszlón és a környékbeli községekben mond programbeszédet. Simon nagyharsányi földmives pártját meggyengítik Fejes hívei. Erős választási küzdelemre van e kerületben kilátás. Fejes dr. pártja erősen bízik a győzelemben. — A pécsváradi választókerületben Perlaky György volt nemzetgyűlési képviselő ismét az egyedüli jelölt, mivel Ludvig Ernő, volt newyorki konzulunk nem látván fenforogni annak lehetőségét, hogy a hátralévő néhány napon a választókerület valamennyi községét felkeresse, hogy ott elmondhassa programbeszédét, a jelöltségtől visszalépett. A gyermekvédő liga gyűjtése, Budapest, május 13. (MTI.) A belügyminiszter megengedte, hogy az Országos Gyermekvédő Liga gyermekvédő alapjának gyarapítása céljából gyűjtőívekkel, urnákkal, perselyekkel és hírlapi felhívások útján május 15-től számított egy évi időtartamra az egész országban pénzbeli adományokat gyűjthessen, illetőleg a Budapest székesfőváros területén két napon, vidéki városokban pedig a törvényhatóság első tisztviselőjének előzetesen bejelentendő egy napon nyilvános helyen urnákkal és perselyekkel gyermeknapot tarthassanak. ■—---- 1922. május 14 Békeállapot — Kubával. Budapest, május 13. (MTI.) Kuba március 21-én a trianoni szerződést megerősítő okiratát Párisban letette, ennélfogva a trianoni békeszerződés egyrészről Magyarország, másrészről Kuba részéről életbe lépett. --------Ami fáj a kisantantnak. Paris, május 13. (MTI.) Az Echo de Paris azt a génuai értesítést közli, hogy a kisantant távozik a konferenciáról, ha a politikai albizottság a magyar kisebbségek ügyét tárgyalni akarná. Vér késik, ha nem a Magyar Házban étkezik. Elsőrangú konyha, legfigyelmesebb kifdolgás, a városban legolcsóbb órak. Villásreggeli, Zóna 2 /10 —31, jó süte GROSZ MIHÁLY, mény 22 K. Ebédek 50 K-tól Fajborok 60—70 K. Gyönyörű kerthelyiség. An. é. közönség szives pártfogását kéri a „Nádor" volt tulajdonosa.