Pécsi Napló, 1900. július (9. évfolyam, 147-172. szám)
1900-07-15 / 159. szám
1906. július 15. Pécsi Napló selstbe öltözött leányok és legények bemutatták a nemzeti tánczot, s a szabadban, óriási bográcsokban halászlét és gulyáshúst főztek a magas uraságoknak. Mikor 1817 ben, Ferencz császár és negyedik felesége Karolina Auguszta hoszszabb időt töltöttek egy ízben a magyar fővárosban, akkor is nagy szüretet csapott József nádor. A rákosi táborlatokra sok főherczeg, angol és franczia főtisztek megjelentek itt s fölszalagozott és lobogózott gályák vitték a magas uraségokat a szigetre. Később az 1848/49 -i szabadságharcz után nagyon elhagyott állapotba jutott a sziget. A szőlőtők kivesztek, valóságos ősvadonná lett a soha nem irtot bozót. Akkori gazdájától, a külföldön élő István főherczegtől az 50-es esztendőben azután a pesti társaságnak egy akkor igen szép, frapáns öltözeteiről híres asszonya, Tahy Károlyné vette bérbe. Tahyné valóságos tündérpalotává varázsolta azt a sárga kastélyt s az abban lefolyt estélyek nyári bálok az ezeregy éjszaka mesés pompájától ragyogtak. Saját ladikjai, gazdag egyenruhás evezősei voltak, ezek hordták a meghívott vendégeket a szigetre. Patikárus Ferkó, a hires czigány, muzsikált ott s Tahyné hozta divatba először nálunk a garden partykát. Arról is nevezetes volt akkoriban a sárga kastély, hogy minden valamire való párbaj ott folyt le. Nem volt a magyar fő városnak előkelő gavallérja, a ki Tahyné tündér szigetén meg ne fordult volna, s ha külföldi előkelőségek érkeztek, mindent elkövettek, hogy meghívót kapjanak. A hatvanas években már megint puszta jön a tündérpalota. Újra vadonná lett a sziget. Holmi óriások, meg birkózók próbálkoztak ott mulatságok rendezésével meg egy-két népünnepet rendeztek, de nem ment a publikum s megbukott a kantinos, a ki sört, bort szállított. A koronázás után, mikor már József főherczeg örökölte a »«igetet, akkor kezdte meg átalakittatását. Fejedelmi bőkezűséggel nemsokára valóságos paradicsom támadt a vadon sziget helyén s a jobb közlekedési eszközök által nemsokára közönsége is lett Margit-szigetnek. Egymásután épültek a szebbnél kezebb villák, a remek fürdőház, alsó és felső vendéglő és készült a gyönyörű park, a melynek utain a főváros elegáns világa sürög forog ma. Európai hirű hatalmas gyógyerejü fürdője is a hol a világ minden részészéből van ma már vendég. Arany János halhatatlan költőnk élete utolsó szakában rendesen a Margit szigeten tölötte a nyarat és Arany János tölgyei, melyeket táblával jelölt a fenséges tulajdonos, minden magyar ember előtt kegyeletes emlékfák. Ábrányi Kornél, a hazai zeneélet kiváló nesztora szintén számtalan nyarat töltött a Margitszigeten, úgy, hogy évek hosszú során át, szokás volt a vendégek névsorát az ő nevével megkezdeni. Fiatalabb írók is szívesen tartózkodtak a Margit-szigeten és számtalan vers, novella, tárczaczikkely örököli a szűz király-leány bájos otthonát. Most már könnyebb lesz az átjutás — s ha veszít is elegancziájából a sziget — emelkedni fog a jövedelem s a misera plebs is boldogan fürdik majd az ózondús levegőben, a melyért végre is nem kell pénzt adni. Micsoda kelete lesz majd a képes levelezőlapoknak — és még Kukulyinba is elmennek a vízesést ábrázoló Ansieh's-ok , mert dehogy mulasztaná el a Marcsa, hogy ne küldjön egyet az édes szülőnek, nagy ákombák betűkkel írva a sima kártyára, hogy : Tisztelem, csókolom és jó egészséget kívánok. Hát a hadfiak? Azok is csak megemlékeznek hajd a hazabéli leányokról és elküldik a vndersziget latkipót. Uj, friss élet indul meg az uj híd megnyitása után. Kevésbé előkelő, de vigabb, elevenebb. Mert hát a szegény ember, aki keserves munkával keresi meg a mindennapit, az vasárnap akar is, meg tud is mulatni. Hírrovatunk, Pécs, julius 14. — Új egyetemi tanárok, ő Felsége dr. Korányi Sándort, a budapesti tudományegyetemen a kísérleti és gyakorlati idegkór és gyógytannak rendkívüli tanári czímmel és jelleggel felruházott magántanárát és adjunktust ugyanezen tanszék — és dr. Grotz Emilt, a nevezett egyetemen az elméleti és gyakorlati szemtükrözés magántanárát és adjunktust a szemészeti kórtan és módszertan nyilvános rendkívüli tanáraivá, a szabályszerű illetményekkel kinevezte. — Gyászistentisztelet. Mejorvasy Imre polgármester julius 16 ának délelőtti 10 órájára gyászistentiszteletre hívta meg a bizottsági tagokat, melyet a belvárosi plébánia templomban néhai báró Szepessy Ignácz volt pécsi püspök emlékezetére fognak bemutatni. — Kanonok! stallumok betöltése. Ő Felsége a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a rozsnyói székeskáptalanban dr. Podraczky István olvasó kanonoknak a nagyprépostságra, Schellengh Emil éneklő kanonoknak az olvasó kanonokságra, Fábián Ferencz őrkanonoknak az éneklő kanonokságra és Marsó Géza idősb mesterkanonoknak az őrkanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ekként megüresedő utolsó mesterkanonoki széket Horváth József püspöki titkárnak és szentszéki ülnöknek, a nyitrai székeskáptalanban megüresedett mesterkanonokságot gróf Batthyányi Vilmos püspöki titkárnak adományozta. — Főispánból közjegyző. Fiait Viktor dr. újvidéki főispánt a zombori közjegyzői állásra, mely nemrég megüresedett, már kijelölte a szegedi közjegyzői kamara. Valószínűleg egy időben fogja a Budapesti Közlöny hírül adni Kéry Gyulának, újvidéki főispánná és Fiait Viktornak zombori kir. közjegyzővé való kinevezését. Kéry Gyula, aki a földművelésügyi minisztériumban osztálytanácsos, annak idején Pancsován kormánybiztos volt. Meghitt barátja volt Grünwald Bélának, kit több külföldi útjára elkísért. — Az államvasuti alkalmazottak fizetési pótléka. A budapesti lépők a napokban hírt adtak arról, hogy a kereskedelemügyi miniszter az államvasuti alkalmazottaknak fizetésük rendezéséig 1óvő pótlékot fog kiutalványoztatni. A „Bud. lud.“ — mint tudósink telegrafálja — illetékes helytől vett fölhatalmazással megcáfolja ezen hirt. — Politikai hírek. Az őszi ülésszak egybeüléséig változás fog történni a főrendiház elnökségében. Károlyi Tibor gróf beteg, már egy éve nem vett részt a főrendiház ülésein és ragaszkodik lemondásához. Utódja Csáky Albin gróf, vagy Vey Béla báró, a jelenlegi alelnök lesz. — Gyors segély. A király a napokban nagy tűzkárt szenvedett Tahi- Tótfalu község tűzkárosult lakosai részére magánpénztáréból négyezer (4000) korona segélyt engedélyezett. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli ág. hitv. egyházkerület ez évi rendes közgyűlése idejéül augusztus hó 8. él következő napjai, helyéül pedig Gyönkőt tűzik ki Gyuntz Ferencz a kerület püspöke és halhatna Inácz Lajos a kerület felügyelője. A meghívókat a napokban bocsátják szét. A közgyűlés megnyitását előzőleg, augusztus 7 én délután 3 és fél órakor az egyházkerületi lelkészi egylet gyülekezik , 5 órakor pedig a kerületi gyűlés előértekezletét tartják meg. — A „Pécsi Naplós””nak imputált kacsa. Nem mondjuk mi ezt, hogy csalhatatlanok vagyunk és soha oly hirt nem hoznánk, melyre később reá ne lehetne borítani a cáfolat vizes lepedőjét. Dehogy mondjuk ezt. Nem látunk mi mindent saját szemünkkel, amiről írunk, sem nem szerezhetünk mindenről személyes meggyőződést, amiről értesüléseink alapján írnunk kell ! Ezért nem mondjuk és nem mondhatjuk azt, hogy csalhatatlanok vagyunk. De amikor mi csáfoljuk meg a fővárosi lapok értesüléseit és akkor az általunk megczáfolt hk forrásaként bennünket jelölnek meg, ez több, mint amennyit a mi czáfolatokkal szemben évek hosszú során át eléggé edzett lelkületünk elbír. Mi csúfoltuk meg a fővárosi lapok azon hírét, hogy a pécsi 52 gyalezred van kiszemelve, hogy a boxerek és kinézetek megfékezésére Kínába induljanak ! És mikor az érdekeltek a kevés dicsőséggel kecsegtető expedíció elmaradásáról lapunkból örömmel értesültek, jön a félhivatalos czéfoló gép és adja tudtára mindazoknak, akiket illet, tehát az egész országnak, hogy a „Pécsi Naplónak azon értesülése hogy a Frigyes főherczeg nevét viselő 52. pécsi gyalogezredet mozgósították azon czélból, hogy a kínai lázadók elé indíttassák útnak, ebből a hitesztelésből egy szó sem igazi Erre a cáfolatra csak egy válasz lehet és ez a következő : „A félhivatalos kinyomatos azon közlését, mintha a Pécsi Napló értesült és adott volna hírt az 52 pécsi gyal.ezrednek Kínába való kivonulásáról, nem egyéb, mint koholmány, mely minden komoly alapot nélkülöz. A Pécsi Naplónak esze igában sem volt ezt a hirt megkomponálni és mihelyt arról a fővárosi lapokból értesült, azonnal leszállította azt igazi értékére.“ Most azután ismét rendben vagyunk ! ” A pécsi háziezred őszi gyakorlatai. Miként már említettük, a pécsi 52. gyal.ezred ezen évben is Budapest környékén tartja meg gyakorlatait. Az ezred Kaposvárott állomásozó zászlóaljával együtt augusztus 7 én indul el gyalog Budapestre Az első éjszakát Nádasdon, a másodikat N.Kajdace, a következőt Vajda és Bikács majd Sárbogárdon tölti, ahol 12-es pihenő napot tart. Aug. 13-án N.Perkata, 14 én pedig Ercsin hal meg, ahol 15 én ismét pihenő apja lesz. 16 án Tétény községben hal meg, 17 én pedig Budapestre ér, ahol a következő napon részt vesz a király születésnapja alkalmából a vérmezőn megtartandó dissfelvonuláson. 19. és 20. ezredgyakorlatokat tart, 21—25 ig részt vesz a dandárgyakorlatokon, 16 ától szeptember 3 ig a hadosztály és 7-ig a hadtő gyakorlaton vesz részt, melyet Budapest környékén, Kecskemét irányában tartanak meg. Szeptember 8-án éjjel a hajóval Mohácsra megy az ezred, honnét 9. és 10-én amai gyalogszerrel jönnek vissza Pécsre, illetőleg az 1. zászlóalj Kapócvárra. — Délmagyaroszági tanítók Pécsett. A dal magyarországi tanítók egyesülete tudvalevőleg Fiaimba nndezett kirándulást, ahol rokonszenves fogadtatásban volt részük. Tanulmányútuk holnap ott véget ér s alig egy részük tovább ránduloszország egyes pontjaira, a zöl hazafelé viszi ujját. Nebend aradi tanitó azonban Dombovárott kitér s Pécset