Pécsi Napló, 1900. július (9. évfolyam, 147-172. szám)

1900-07-15 / 159. szám

1906. július 15. Pécsi Napló selstbe öltözött leányok és legények be­mutatták a nemzeti tánczot, s a szabad­ban, óriási bográcsokban halászlét és gu­­lyáshúst főztek a magas uraságoknak. Mikor 1817 ben, Ferencz császár és ne­gyedik felesége Karolina Auguszta hosz­­szabb időt töltöttek egy ízben a ma­gyar fővárosban, akkor is nagy szü­retet csapott József nádor. A rákosi táborlatokra sok főherczeg, angol és franczia főtisztek megjelentek itt s fölszalagozott és lobogózott gályák vitték a magas uraségokat a szigetre. Később az 1848/49 -i szabadságharcz után nagyon elhagyott állapotba jutott a sziget. A szőlőtők kivesztek, valóságos ősvadonná lett a soha nem irtot bozót. Akkori gaz­dájától, a külföldön élő István főherczeg­­től az 50-es esztendőben azután a pesti társaságnak egy akkor igen szép, frapáns öltözeteiről híres asszonya, Tahy Károlyné vette bérbe. Tahyné valóságos tündér­palotává varázsolta azt a sárga kastélyt s az abban lefolyt estélyek nyári bálok az ezeregy éjszaka mesés pompájától ra­gyogtak. Saját ladikjai, gazdag egyenru­hás evezősei voltak, ezek hordták a meghí­vott vendégeket a szigetre. Patikárus Ferkó, a hires czigány, muzsikált ott s Tahyné hozta divatba először nálunk a garden party­kát. Arról is nevezetes volt akkori­ban a sárga kastély, hogy minden vala­mire való párbaj ott folyt le. Nem volt a magyar fő városnak előkelő gavallérja, a ki Tahyné tündér szigetén meg ne for­dult volna, s ha külföldi előkelőségek ér­keztek, mindent elkövettek, hogy meghí­vót kapjanak. A hatvanas években már megint puszta jön a tündérpalota. Újra vadonná lett a sziget. Holmi óriások, meg birkózók próbálkoztak ott mulatságok ren­dezésével meg egy-két népünnepet ren­deztek, de nem ment a publikum s meg­bukott a kantinos, a ki sört, bort szállí­tott. A koronázás után, mikor már József főherczeg örökölte a »«igetet, akkor kezdte meg átalakittatását. Fejedelmi bőkezűség­gel nemsokára valóságos paradicsom tá­madt a vadon sziget helyén s a jobb köz­lekedési eszközök által nemsokára közön­sége is lett Margit-szigetnek. Egymásután épültek a szebbnél kezebb villák, a remek fürdőház, alsó és felső vendéglő és készült a gyönyörű park, a melynek utain a fő­város elegáns világa sürög forog ma. Eu­rópai hirű hatalmas gyógyerejü fürdője is a hol a világ minden részészéből van ma már vendég. Arany János halhatatlan költőnk élete utolsó szakában rendesen a Margit szigeten töl­ötte a nyarat és Arany János tölgyei, melyeket táblával jelölt a fenséges tulajdonos, minden magyar em­ber előtt kegyeletes emlékfák. Ábrányi Kornél, a hazai zeneélet kiváló nesztora szintén számtalan nyarat töltött a Margit­szigeten, úgy, hogy évek hosszú során át, szokás volt a vendégek névsorát az ő nevé­vel megkezdeni. Fiatalabb írók is szíve­sen tartózkodtak a Ma­rgit-szigeten és számtalan vers, novella, tárczaczikkely örököli a szűz király-leány bájos otthonát. Most már könnyebb lesz az átjutás — s ha veszít is elegancziájából a sziget — emelkedni fog a jövedelem s a misera plebs is boldogan fürdik majd az ózondús levegőben, a melyért végre is nem kell pénzt adni. Micsoda kelete lesz majd a képes levelezőlapoknak — és még Kuku­­lyinba is elmennek a vízesést ábrázoló Ansieh's-ok , mert dehogy mulasztaná el a M­arcsa, hogy ne küldjön egyet az édes szülőnek, nagy ákombák betűkkel írva a sima kártyára, hogy : Tisztelem, csóko­lom és jó egészséget kívánok. Hát a hadfiak? Azok is csak megemlékeznek h­ajd a hazabéli leányokról és elküldik a vndersziget latkipót. Uj, friss élet indul meg az uj híd megnyitása után. Kevésbé előkelő, de vi­­gabb, elevenebb. Mert hát a szegény em­ber, a­ki keserves munkával keresi meg a mindennapit, az vasárnap akar is, meg tud is mulatni. Hírrovatunk, Pécs, julius 14. — Új egyetemi tanárok, ő Felsége dr. Korányi Sándort, a budapesti tudomány­egyetemen a kísérleti és gya­korlati idegkór és gyógytannak rendkívüli tanári czímmel és jelleggel felruházott magántanárát és adjunktust ugyanezen tanszék — és dr. Grotz Emilt, a nevezett egyetemen az elméleti és gyakorlati szem­tükrözés magántanárát és adjunktust a szemészeti kórtan és módszertan nyilvános rendkívüli tanáraivá, a szabályszerű illet­ményekkel kinevezte. — Gyászistentisztelet. Mejo­­rvasy Imre polgármester julius 16 ának délelőtti 10 órájára gyászistentiszteletre hívta meg a bizottsági tagokat, melyet a belvárosi plébánia templomban néhai báró Szepessy Ignácz volt pécsi püspök emlékezetére fognak bemutatni. — Kanonok! stallumok betöl­tése. Ő Felsége a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter előterjesztésére a rozsnyói székeskáptalanban dr. Podraczky István olvasó kanonoknak a nagyprépostságra, Schellengh Emil éneklő kanonoknak az olvasó kanonokságra, Fábián Ferencz őr­kanonoknak az éneklő kanonokságra és Marsó Géza idősb mesterkanonoknak az őr­­kanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ekként megüresedő utolsó mesterkanonoki széket Horváth József püspöki titkárnak és szentszéki ülnöknek, a nyitrai székeskáptalanban megüresedett mesterkanonokságot gróf Batthyányi Vil­mos püspöki titkárnak adományozta. — Főispánból közjegyző. Fiait Viktor dr. újvidéki főispánt a zombori közjegyzői állásra, mely nemrég megüre­sedett, már kijelölte a szegedi közjegyzői kamara. Valószínűleg egy időben fogja a Budapesti Közlöny hírül adni Kéry Gyu­lának, újvidéki főispánná és Fiait Viktor­nak zombori kir. közjegyzővé való kineve­zését. Kéry Gyula, aki a földművelésügyi minisztériumban osztálytanácsos, annak idején Pancsován kormánybiztos volt. Meghitt barátja volt Grünwald Bélának, kit több külföldi útjára elkísért. — Az államvasuti alkalma­zottak fizetési pótléka. A buda­pe­sti lépők a napokban hírt adtak arról, hogy a keresk­edelem­ügyi miniszter az állam­­vasuti alkalmazottaknak fizetésük rende­zéséig 1ó­vő pótlékot fog kiutalványoztatni. A „Bud. lud.“ — mint tudósi­­nk tele­­graf­álja — illetékes helytől vett fölhatal­mazással megc­áfolja ezen hirt. — Politikai hírek. Az őszi ülés­szak egybeüléséig változás fog történni a főrendiház elnökségében. Károlyi Tibor gróf beteg, már egy éve nem vett részt a főrendiház ülésein és ragaszkodik lemon­dásához. Utódja Csáky Albin gróf, vagy Vey Béla báró, a jelenlegi alelnök lesz. — Gyors segély. A király a napokban nagy tűzkárt szenve­dett Tahi- Tótfalu község tűzkáro­sult lakosai részére magánpénztáréból négyezer (4000) korona segélyt engedélyezett. — Egyházkerületi közgyűlés. A dunántúli ág. hitv. egyházkerület ez évi rendes közgyűlése idejéül augusztus hó 8. él következő napjai­, helyéül pedig Gyönkőt tűz­ik ki Gyun­tz Ferencz a kerület püspöke és halhatna Inácz Lajos a kerület felügyelője. A meghívókat a napokban bocsátják szét. A közgyűlés megnyitását előzőleg, augusztus 7 én dél­után 3 és fél órakor az egyházkerületi lelkészi egylet gyülekezik , 5 órakor pe­dig a kerületi gyűlés előértekezletét tart­ják meg. — A „Pécsi Naplós””nak im­­putált kacsa. Nem mondjuk mi ezt, hogy csalhatatlanok vagyunk és soha oly hirt nem hoznánk, melyre később reá ne lehetne borítani a c­áfolat vizes lepedőjét. Dehogy mondjuk ezt. Nem látunk mi mindent saját szemünkkel, amiről írunk, sem nem szerezhetünk mindenről sze­mélyes meggyőződést, amiről értesüléseink alapján írnunk kell ! Ezért nem mondjuk és nem mondhatjuk azt, hogy csalhatat­lanok vagyunk. De a­mikor mi csá­­foljuk meg a fővárosi lapok értesüléseit és akkor az általunk megczáfolt hk­ forrá­saként bennünket jelölnek meg, ez több, mint a­mennyit a mi czáfolatokkal szem­ben évek hosszú során át eléggé edzett lelkületünk elbír. Mi csúfoltuk meg a fővárosi lapok azon hírét, hogy a pécsi 52 gyal­­ezred van kiszemelve, hogy a boxerek és kinézetek megfékezésére Kí­nába induljanak ! És mikor az érdekeltek a kevés dicsőséggel kecsegtető expedíc­ió elmaradásáról lapunkból örömmel értesül­tek, jön a félhivatalos czéfoló gép és adja tudtára mindazoknak, akiket illet, tehát az egész országnak, hogy a „Pécsi Naplónak azon értesülése hogy a Frigyes főher­czeg nevét viselő 52. pécsi gyalogezredet mozgósították azon czélból, hogy a kínai lázadók elé indíttassák útnak, ebből a hitesztelésből egy szó sem igazi Erre a c­áfolatra csak egy válasz lehet és ez a következő : „A félhivatalos kinyomatos azon közlését, mintha a Pécsi Napló értesült és adott volna hírt az 52 pécsi gyal.­ez­rednek Kínába való kivonulásáról, nem egyéb, mint koholmány, mely minden komoly alapot nélkülöz. A Pécsi Napló­nak esze igában sem volt ezt a hirt megkomponálni és mihelyt arról a fő­városi lapokból értesült, azonnal leszállí­totta azt igazi értékére.“ Most azután ismét rendbe­n vagyunk ! ” A pécsi háziezred őszi gyakorlatai. Miként már említettük, a pécsi 52. gyal.­ezred ezen évben is Buda­pest környékén tartja meg gyakorlatait. Az ezred Kaposvárott állomásozó zászló­­aljával együtt augusztus 7 én indul el gyalog Budapestre Az első éjszakát Ná­­dasdon, a másodikat N.­Kajdace, a követ­kezőt Vajda és Bikács majd Sárbogár­­don tölti, ahol 12-es pihenő napot tart. Aug. 13-án N.­Perkata, 14 én pedig Ercsin hal meg, ahol 15 én ismét pihenő apja lesz. 16 án Tétény községben hal meg, 17 én pedig Budapestre ér, ahol a követ­kező napon részt vesz a király születés­napja alkalmából a vérmezőn megtartandó dissfelvonuláson. 19. és 20. ezredgyakor­­­latokat tart, 21—25 ig részt vesz a dan­­dárgyakorlatokon, 1­6 ától szeptember 3 ig a hadosztály és 7-ig a hadtő gyakorlaton vesz részt, melyet Budapest környékén, Kecskemét irányában tartanak meg. Szep­tember 8-án éjjel a hajóval Mohácsra megy az ezred, honnét 9. és 10-én amai gyalogszerrel jönnek vissza Pécsre, illető­leg az 1. zászlóalj Kapócvár­ra. — Délmagyaroszági tanítók Pécsett. A dal magyarországi tanítók egyesülete tudvalevőleg Fiaimba nnde­­zett kirándulást, ahol rokonszenves fogad­tatásban volt részük. Tanulmányútuk holnap ott véget ér s alig egy részük to­vább rándul­o­szország egyes pontjaira, a zö­l hazafelé viszi ujját. Nebend aradi tanitó azonban Dombovárott kitér s Pécset

Next