Pécsi Napló, 1903. július (12. évfolyam, 147-173. szám)
1903-07-01 / 147. szám
1903. julius 1. Mihályné, mágoesi, 5 éves tehene 30'/* liter tejet adott. III. dij 40 kor. — Krausz András, mágoesi, 9 éves tehene 38 litert adott. IV. dij 30 korona. — Kuiecz György bikali, 5 éves tehene 287* litert adott. V. dij 20 korona. A gazdasági egyesület e versenyeket, melyek egész állatállományunkat reformálni vannak hivatva, éves tejelő versenyek alakjában kívánja folytatni. A bíráló bizottság elnöke: Országh Lajos volt, tagjai: Daróczy Aladár dr., ifj. Driesz Lajos, Freytag Kamill, Jakabffy Imre, Mauthner Ödön, Mikes József, Stein Lajos dr., Szép László, Szita István, Villax József és Vörös Mihály. A társas ebéden 70-en vettek részt. Daróczy Aladár dr. országgyűlési képviselő Országh Lajost köszöntötte föl, Stein Lajos dr. Daróczy Aladárt, Máthé Ödön a hegyháti járás ékes szólású főszolgabirája Újhelyi Imre m.-óvári tanárt éltette. A fogadtatás, rendezés körül nagy elismerés illeti meg a község derék jegyzőjét s az elüljáróságot és mindazokat, a kik a község lakosai részéről a siker érdekében buzgólkodtak. Hírrovatunk. Pécs, junius 30. — Vilmos császár Baranyában. Amint már megírtuk, Vilmos német császár az őszszel néhány napra ellátogat Frigyes kir. herczeg bellyei uradalmára, ahol évekkel ezelőtt már töltött néhány napot. Vilmos császárnak rendkívül tetszett a remek vadászterület s már akkor megígérte, hogy alkalomadtán újból eljön vadászni. Most, hogy Frigyes kir. herczeg a császárt meghívta, ez rögtön késznek nyilatkozott és szeptember végével meg is érkezik Bellyére, ahol már is nagyban készülnek a császári vendég fogadására. Vilmos császár szeptember 28-án délelőtt érkezik Bécsbe, ahol három napig marad s aztán Frigyes főherczeggel leutazik Bellyére. Hire járt, hogy a császár ezúttal ismét ellátogat Budapestre is, de mint a „Berliner Tageblatt“ írja, ez a hir nem felel meg a valóságnak. A berlini udvarnál legalább semmiféle ilyen intézkedésről nem tudnak. — Fejérváry reaktiválása. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter hétfőn este — amint ezt budapesti levelezőnk írja — megjelent a szabadelvű pártkörben, hogy ott is elbúcsúzzék barátaitól és híveitől. A volt honvédelmi miniszter ugyanis újból átmegy a hadsereg kötelékébe és a hivatalos lap már holnapi számában közölni fogja báró Fejérváry táborszernagynak a tényleges állományba való visszahelyezését." Valószínű, hogy nemsokára valamely testőrség parancsnoka lesz, amiről már régebben volt szó. Alkalmasint a szervezendő magyar drabant-testőrség élére kerül . Reaktiválásával függ össze mandátumáról való lemondása is, miután tényleg szolgáló tábornokok nem lehetnek egyidejűleg képviselők is. Fejérváry legközelebb a szabadelvű pártkörből is ki fog lépni. — Uj csillagkeresztes hölgyek. Mária Jozefa kir. herczegnő trakostjáni Draskovich Dénes grófné, szül. Montenuovo Juliánna herczegnőnek, Gatterburg Eleonóra grófnőnek, a prágai, „Szent Angyalokhoz“ czímzett világi nemes hölgyek alapítványa első segédnőjének és Huyn Mária Henrietta grófnőnek, ugyanazon alapítvány második segédnőjének a csillagkereszt-rendet adományozta. — Személyi hír. Wosinszky Mór szegzárdi apátplébános, a múzeumok és könyvtárak országos felügyelője, tegnap Pécsre érkezett. — Péter és Pál-napi búcsú. Két napon át élénk, tarka, színes képet nyújtott Pécs város. Annyi idegen járt itt, mint talán, egész évben együttvéve nem. Vasárnapra már megjöttek a szülők gyermekeikért, hogy a tanév befejeztével haza vigyék őket. Mert az idén már 28-án osztották ki az értesítőket, kivéve a gimnáziumot és a zárdaiskolát, ahol híven betartották a Péter és Pál napját. Tegnapra meg bejöttek a vidékről a sokaczok czifra, tarka-barka nemzeti viseletükben. S ezek az idegenek a városiakkal együtt ünnepelték meg Péter és Pál napját. Reggel 9 órakor nagy zenés mise volt a vártemplomban, mit Troll Ferencz vár, püspök celebrált fényes segédlettel. A zenésmisén a pécsi egyházi ének- és zeneegyesület működött közre Scharf Károly katona-karmester vezetésével. A templom zsúfolásig megtelt hívőkkel. A sok selyem meg könnyű tüli és gaze-ruhás városi asszony és leány közé belevegyült a czifra ruhás, fényes hajú, kikent arczú sokacz-leány. Élénk, szép változatos kép volt ez igy együtt. Különösen a mise után, amikor az emberáradat a templomból a templom előtti sátrakhoz és a sétatérre vonult. Ott hullámzott a színes csoport, csak a déli harangszó oszlatta szét. Délután a siklósi utczában verődtek össze nagy csoportokba, amint ez már évtizedek óta szokás, hogy a tánczoló sokaczokat megbámulják. A táncz ebéd után kezdődött és eltartott egész estig. — Eljegyzések. Mindszenti Rákosi Lajos, Rákosi Jenő főrendiházi tag, a „Budapesti Hírlap“ felelős szerkesztőjének és nejének, jászberényi Kálmán Lenkének fia vasárnap tartotta kézfogóját nagyszigeti Szily Terkával, néhai Szily János és özvegye, Liebl Aranka leányával, Pécsett. Az eljegyzésen a vőlegény részéről megjelentek: Rákosi Jenő nejével, Rákosi Béla dr. rendőr-orvos nejével, özv. Csepreghy Ferenczné, Andreánszky Jenő dr. nejével, Rákosi Lenke és Rákosi Gyula. — Radnai Emil dr., pécsi ügyvéd, a pécsi ifjúság közkedvelt tagja, hétfőn tartotta eljegyzését Armuth Ellával, Armuth Mór magánzó leányával Mohácson. — Anschau Antal, pécs-váradi kereskedő eljegyezte Kotzmann Gussteit Brünnben, Stehle miséje a dómban. Amit múlt sumunkban előre megjósoltunk, beteljesedett: a „Pécsi Egyházi Zeneegyesület“ óriási diadalt aratott a Péter-Pál napi zenés miséjével. A templomot zsúfolásig megtöltő közönség között nem akadt egyetlen ember, ki a legteljesebb elismeréssel nem szólt volna úgy Stehle miséjének szépségeiről, mint az előadás mintaszerű korrektségéről. A mise maga a Salve Regina egyik koráldallamának motívumaiból van szőve; alapeszméje mindjárt a Kyrieben fut legvilágosabban és legérthetőbben kifejezésre, ismétlődik azután több helyen remek kontrapunktisztikus technikával és bámulatra méltó inventióval, főkép mégis a Gloria „Qui tollis“-ában, a Credo „Et incarnatus“-ában (de remekül énekelte a mi Schneidernénk) és az Agnus Deiben. Legjobban megragadott a Sanctus az ő áhitatos bekezdő imádságával s majesteticus, impozáns hosannájával. Remek volt a Benedictus; a fafuvók lágy kíséretével egy behízelgő trio (alt, soprán, tenor) vezeti be, majd hatalmas, szinte megrázó hosannával végződik. A legkiválóbb mégis a Credo, Maestro, fenséges nyugalommal indul meg, csak a „Genitum, non factum“-nál kezd szabadabb formában mozogni. A „Crucifixus“ az ő nyílt quintjeivel erősen drámai hatású. Epoly megkapó a mélységből feltörő hangáradat, mely az „Et resurrexit“ben a feltámadást festi. Az „Agnus Dei“ az alapmotívumon épül fel, annál megkapóbb az ellentét, melyet a „Dona“ nyújt az ő egyszerű, de rendkívül diskrét zenéjével. Az énekkar pompásan interpretált, a zenekar nagy ügyességgel támogatta az énekkart az értelmezésben, a kettő együttvéve pedig igazán a legnagyobb dicséretre méltó műélvezetet és áhitatos imaórát szerzett az áhitatos közönségnek. A sorokat Schneider Istvánné, Egry Béla drné, Hikker Irénke, Fektér Ferencz és Taky Gyula énekelték. A karokat Bitter Illés tanította be, a misét Scharf Károly karmester dirigálta. Mindnyájan hálára késztették a hallgatóságot eredményes munkásságukért és azért a lelkesedésért, a melylyel e szent ügyet szolgálják. — Értekezlet az üzleti záróráért. A kereskedők és azoknak alkalmazottjai valóságos rabszolgái a nagy közönségnek. Különösen a fűszerkereskedők. Egyetlen osztálya a kereskedőknek nem dolgozik oly sokat, mint épp ők. A fűszerkereskedők átlagos munkaideje naponta 16—17 óra. Előbb csak a kereskedelmi alkalmazottak mozdultak meg országszerte, hogy tűrhetetlen helyzetük megváltozzék. A mozgalomhoz most maguk a kereskedések főnökei is csatlakoznak, mert ők épp úgy részesei a tűrhetetlen helyzetnek, mint maguk az alkalmazottak. Az eddigi helyzet megváltozása elsősorban is maguktól a főnököktől függ, akiknek anyagi érdeke semmiféle csorbát nem szenved, ha a közmegegyezés elé a mohó vetélkedés, a konkurrencia akadályt nem gördít. Ezen akadály elhárítására a pécsi kereskedőknek és alkalmazottaknak hathatós segédkezet kíván nyújtani a pécsi kereskedelmi és iparkamara. A mohó vetélkedés, az esetleges harmónia megbontásának kísérlete a kamara támogatásán feltétlenül hajótörést szenved és reméljük, hogy rövid idő alatt megvalósul a pécsi kereskdők és alkalmazottak egybehangzó óhajtása, hogy az üzleteket nyáron este 8 órakor, télen pedig is 8 órakor bezárják. A záróra érdekében megkezdett mozgalom ép úgy, mint másutt, nálunk is a kereskedelmi alkalmazottaktól indult ki. Hogy ennek az óhajtásnak a megvalósulása nem kizárólagosan az alkalmazottak érdeke, mutatja az is, hogy a mozgalomhoz maguk a főnökök is csatlakoznak. Vasárnap délelőtt 11 órakor a város székházának közgyűlési termében Záray Károly dr. kereskedelmi kamarai titkár egybehívására a pécsi füszerkereskedők és szatócsok értekezletre jöttek össze. Az értekezlet czélja az esti 8 órai záróra behozatala volt. A gyűlés megnyitása után Záray Károly dr. hűséges képet festett a füszerkereskedők és azok alkalmazottjainak terhes helyzetéről, akik állandóan reggel 5 órától este esl0 óráig rabjai a munkának. Rámutatott arra, hogy ez állapot mennyire nem felel meg az általános emberi kívánalmaknak és hogy a helyzet megváltoztatásával egyetlen kereskedő érdeke sem szenved csorbát. A közönség érdeke sem, mert a közönséget rövid idő alatt hozzá lehet ahoz szoktatni, hogy bevásárlásait esti 8 óráig eszközölje. Egyes rendkívüli kivételes alkalommal, (a karácsonyi ünnepek és az országos vásárok előtti estéken) nyitva lehetne 8 órán túl is tartani az üzleteket, de általánosságban úgy a főnökök, mint az alkalmazottak érdeke egyaránt megkívánja, hogy este 8 órakor bezárják az üzleteket. A záróra életbe léptetésének módozatairól ezután elmondta ki-ki a maga véleményt a megjelent kereskedők és szatócsok sorából. Elsőnek Spitzer Lajos (Spitzer Sándor fia) szólalt fel. Három év előtt — úgymond — megindult már egyszer hasonló mozgalom, de nem vezetett teljes sikerekhez. A közönséget könnyen hozzá lehet szoktatni a 8 órai záráshoz. Pécsi Napló 3