Pécsi Napló, 1909. június (18. évfolyam, 123-145. szám)
1909-06-02 / 123. szám
2 gyermekotthon céljaira az úgynevezett Pálffykastélyt, mely eddig tüzérségi laktanyául szolgált. Ezt a kastélyt, mely a pozsonyi várhegyen van, nem messze a várromtól, Pálffy Miklósnak, a győri hősnek, Pál nevű fia építtette abból azalkalomból, hogy az 1630. évi pozsonyi országgyűlés őt bízta meg a rombadőlt pozsonyi királyi vár helyreállítási munkálatainak felügyeletével. 1870-ben a kastély a város tulajdonába került, mely most ingyen odaajándékozta a Szent Erzsébet Gyermekotthon- Egyesületnek. A kastélynak gyermekotthon céljaira való átalakítása Izabella főhercegnő eszméje volt. Egyelőre a következő helyiségek fognak az otthonban elhelyezendő hatvan gyermeknek rendelkezésére állani: két ebédlő, két iskolaterem, két belépő, két öltöző, fürdő és mosdóhelyiségek, továbbá a Paulai Szent Vincéről nevezett apácák lakosztálya, a cselédség helyiségei és végül egy kis kápolna sekrestyével. A gyermekotthon beszentelésére érkező királyt ünnepi díszben várta Pozsony városa. A pályaudvar feldíszítéséről a Máv. gondoskodott, a vámtól kezdve pedig egész a gyermekotthonig minden épület fel volt lobogózva, drapériákkal, virágokkal díszítve. A Stefánia út elején a város címerét ábrázoló diadalkapu volt felállítva. Ezenkívül az egész útvonalon fenyőgalyákkal körülfont zászlópóznák álltak nemzeti és városi lobogókkal. A pályaudvar udvari várótermét délszaki növények díszítették és ünnepi köntösben volt a nagy előcsarnok is, melyet szintén lezártak a közönség elől és a fogadás céljaira rendezték be. Ő Felsége 1897-ben volt utoljára Pozsonyban, mikor a koronázódomb emlékére létesített Mária Terézia szobrát leplezték le. Ő Felsége délelőtt 9 órakor utazott el Bécsből Pozsonyba, hogy az Erzsébet gyermekotthon felszentelési ünnepélyén résztvegyen. •de 1. A Szent Erzsébet gyermekotthonban levő kápolnát már délelőtt 9 órakor fölszentelte Kohl Medárd püspök nagy és fényes, papi segédlettel. A király délelőtt 10 óra 30 perckor érkezett a pozsonyi pályaudvarra. A vonatot Décsey Lajos üzletvezető, Steinskal József és Lendvay Márk főfelügyelő, valamint Bodó Rikárd forgalmi főnök vezették Marcheggtől kezdve. A pályaudvar perronján a 12. gy. ezred díszszázada volt felállítva Stiopka Kamilló százados vezényletével és zenekarral. Jelen volt ezenfelül a pozsonyi helyőrség teljes törzstisztikara. Midőn a vonat megállt, a zenekar a Gott erhaltet játszotta és Winter Antal báró lovassági tábornok, pozsonyi hadtestparancsnokn ő felsége elé járult és jelentést tett neki. Ő felsége ezután a szintén jelenlevő Frigyes főherceghez fordult, majd pedig a tábornoki kar egyes tagjaival beszélgetett. Ezután ő felsége az udvari váróterembe ment, ahova Bittó Dénes főispán vezette be. A váróteremben együtt voltak a kormány képviseletében Apponyi Albert gróf és Zichy Aladár gróf miniszterek, továbbá a városi, vármegyei és állami hivatalok, valamint a vármegyei és városi törvényhatósági bizottság kiküldöttei. A király kezet nyújtott Apponyi és Zichy minisztereknek. Ezután előlépett Brolly Tivadar polgármester és elmondotta az üdvözlő beszédet, amelyre ő felsége a következő szavakban válaszolt: »Pozsony város hódolatát s kipróbált hűségének a polgármester úr által meleg szavakban tolmácsolt kifejezését köszönettel fogadom. Különös örömmel jöttem ma ide egy árpádházi Szent Erzsébet emlékezetére alkotott emberbaráti intézet felavatására. Biztosítom kedvelt Pozsony városomat változatlan kegyelmemről és kérem önöket, vigyék a város lakosainak összesen és egyenként királyi üdvözletemet.» Az uralkodó szavait az egybegyűltek lelkesen megéljenezték, mire az uralkodó a polgármesterhez fordult és beszélgetésbe vonta és azt mondta neki, hogy már rég nem volt Pozsonyban és érdeklődött a város fejlődése iránt. Megszólította azután még ő felsége Komlóssy Ferenc pozsonyi nagyprépostot, Csandi Ödön városi plébánost, Dobrovics Mátyás ev. egyházi felügyelőt, Ebner Gusztáv ev. esperest, Balogh Elemér ref. lelkészt, Funk Sámuel izr. főrabbit, Horváth Géza pozsonyvármegye főjegyzőjét, a pozsonyi állami hivatalok főnökeit, Fésűs György dr. udvari tanácsos, jogakadémiai igazgatót. Ez utóbbi Pozsony város meleg óhajának adott kifejezést az iránt, hogy a harmadik egyetemet Pozsonyban állítsák fel. A király ezután Gestetner Lázár őrt, izr. hitközségi elnököt tüntette ki megszólításával, akire a király még abból az alkalomból emlékszik, hogy a hitközség által Márton-napkor ajándékba küldött ludakat ő vitte fel. A király ezután kocsira ült és Frigyes főherceg kíséretében a Szent Erzsébet gyermekotthonhoz hajtatott. Az egész útvonal zsúfolva volt közönséggel, amely lelkesedéssel üdvözölte ő felségét. A Szent Erzsébet Gyermekotthonban Izabella, Gabriella és Mária Aliz főhercegnők fogadták a királyt és bevezették a gyermekotthonba, ahol a felség részére díszsátor volt felállítva. A díszsátorban Pongrác Frigyes gróf fogadta a királyt és a felavatási ünnep megnyitására kérte föl. A király az üdvözlő szavakra a következőképen válaszolt: «Szívesen jöttem a pozsonyi Szent Erzsébet Gyermekotthonegyesület kérelmét teljesítve, a mai ünnepre. Élénk megelégedésemre szolgál, hogy Szent Erzsébet születésének hétszázados évfordulója tiszteletére rendezett kegyeletes ünnep ma adandó és méltó emlékéül egy a gyermekek szeretete és a jótékonyság gyakorlásának szentelt intézet létesíttetett. Örömmel fejezem ki mindazoknak, kik ezen magasztos célú mű megalkotását áldozatkészség és buzgó tevékenység által lehetővé tették, elsősorban Izabella főhercegnő ő császári és királyi fenségének legmelegebb elismerésemet. Óhajtva, hogy emberbaráti működésüket az ég áldása kisérje, megengedem, hogy a pozsonyi Szent Erzsébet Gyermekotthon felavattassék és rendeltetésének átadassák». Ezután ő Felsége Pongrácz Frigyes grófot, a Szent Erzsébet gyermekotthon elnökét szólította meg, aki bemutta a Gyermekotthon egyesület választmányának tagjait, kiknek az uralkodó egyenként köszönte meg a közreműködést. Szapáry Ilona grófnő, a hölgybizottság elnöke mutatta be ezután ő Felségének a hölgybizottság tagjait. Mialatt a cercle folyt, Kohl Medárd püspök, Jeszenák Gábor báró és Markovics István pozsonyi kanonokok, továbbá Csajkovszky Everist lovag pápai kamarás, Kalocsai Árpád plébános és Gsárszky István dr. érseki titkár segédletével beszentelte a gyermekotthont. Beszentelés után ő Felsége Izabella sirályi hercegnővel és az elnökség tagjaival megtekintette a gyermekotthon összes helyiségeit. A kapuban az uralkodó ismételten köszönetet mondott Pongrác Frigyes grófnak és Szapáry Ilona grófnőnek, majd kocsiba ült és a közönség zajos éljenzése közben elhajtatott. Az ortodox izraelita imaház bejáratánál megállott a kocsi egy pillanatra. Schreiber Akiba pozsonyi ortodox főrabbi áldást mondott őfelségére, aki innen Frigyes főherceg palotájába hajtatott, ahol délben tiszteletére dejeuner volt. A király Frigyes főherceg palotájából egyenesen a pályaudvarra hajtatott. Az udvari vonat szalonkocsijába való beszállása előtt ismételten köszönetet mondott Brolly polgármesternek a fogadtatásért. Az udvari vonat 2 órakor indult Bécs felé. Közigazgatási konferencia. A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete pünkösd vasárnapján tartotta első közigazgatási konferenciáját Herkulesfürdőn. A konferencián körülbelül hatszázan vettek részt és képviselve volt az ország valamennyi vármegyéjének közigazgatási tisztviselői kara. A konferencia vendégeit Krassószörény vármegye tisztikara élén Issekutz Aurél alispán üdvözölte. Vasárnap reggel 9 órakor az egyes szakosztályok üléseztek. A konferencia fél 10 órakor kezdődött a színházépületben. A megnyitón Fazekas Ágoston Pest vármegye alispánja elnökölt. Hangoztatta, hogy ez az egyesület az ország leghazafiasabb testülete. Kell, hogy ennek a közszellemnek, a vármegyei tisztikarnak «szava» a közügyekben úgy felfelé, mint lefelé súllyal bírjon. Az elnöki megnyitó után felolvasták Andrássy Gyula gróf táviratát, melyet a konferenciához intézett s amelyben kijelenti, hogy azért nem jelent meg, mert mint lemondott miniszter nem érzi magát följogosítva, hogy nyilatkozatokat tegyen, de biztosítja a tisztviselőket, hogy minden jogos és alkotmányos óhajaikat támogatni fogja. Hosszabb táviratot küldött Hadik János gróf államtitkár is. A táviratokat éljenzéssel vették tudomásul. Ezután a tárgysorozatot vitatták meg. Majzik Viktor Heves vármegye alispánja a közigazgatás legszükségesebb reformintézkedéseiről tartott felolvasást, Benkő Albert a közigazgatás gyakorlati szellemét tette vita tárgyává. Horváth József a vármegyei tisztviselők múltját, jelenét és jövőjét ismertette. Perényi Kálmán alispán határozati javaslatot terjeszt elő, hogy írjanak fel a kormányhoz a népesség csökkenésének megakadályozása érdekében, továbbá tétessék intézkedés a vadházasság meggátlása, valamint az egygyermekrendszer megakadályozása és a szegényügy rendezése érdekében. Szabó Géza Pest vármegye 1. főjegyzőjének indítványára a konferencia kimondta, hogy a vármegyei számvevőségek visszaállítását szükségesnek tartja. Balaton Gyula főszolgabíró indítványára a konferencia elhatározta, hogy feliratot intéz a kormányhoz, amelyben felhívja, hogy a nép és a munkások érdekét védő központok szereztessenek. Ezután Fazekas Ágoston köszönetet mondott a résztvevőknek a tanácskozáson való megjelenésükért, a konferenciát bezárja. „Pécsi Napló“ 1909 junius 2. A baranyai tejszövetkezetek. Pécs, junius 1. Most jelent meg a földmivelésügyi minisztérium kiadásában a falusi tejszövetkezetek 1908. évi működéséről szóló kimutatás, amelynek ismertetése nekünk mindig különös örömünkre szolgált. Baranya megye legalább ez egy téren, a tejszövetkezetek terén vezet, a tavalyi (1907) évi eredménynyel pláne messze mögötte maradtak a többi vármegyék mind. Az idén, sajna, nagy hátramaradást kell tapasztalnunk az eredményben. Hogy csak egy tételben tegyünk összehasonlítást: 1907-ben Baranya megyének 1.494.881 kor. bevétele volt tejtermékekből, 1908-ban pedig ez a bevétel leszállott 886.596 koronára. Vagyis ebben az évben csekély 608.285 koronával csökkent a baranyai tejszövetkezetek bevétele. Hogy mi lehet ennek a rohamos, hirtelen nagy csökkenésnek az oka, azt a kimutatás száraz statisztikai adataiból lehetetlen volna kiböngészni. De hogy nem tisztán Baranyában volt ez így, hanem az ország minden részében, mutatja az, hogy az összes megyék e címen elért bevételei csökkentek. Vagyis, hogy az okok, áraik a csökkenést előidézték, nem helyiek, nem speciálisak, hanem országosak, általánosak. A tejtermelés és így a jövedelem csökkenésének fő oka mindenesetre a tavalyi nagy takarmányhiány, amely maga után vonta, hogy a szarvasmarhaállományt mindenütt apasztania kellett.