Pécsi Napló, 1910. szeptember (19. évfolyam, 197-221. szám)
1910-09-01 / 197. szám
ádió szeptember 1. — Előléptetések a honvédelmi minisztériumban. A király a honvédelmi miniszter előterjesztésére Payr Vilmos miniszteri tanácsosi cimmel és jelleggel fölruházott miniszteri osztálytanácsost miniszteri tanácsossá és Masirovits Miklós dr. miniszteri osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri titkárt miniszteri osztálytanácsossá kinevezte, Frank Béla miniszteri titkárnak pedig a miniszteri osztálytanácsosi címet és jelleget díjmentesen adományozta. A honvédelmi miniszter hajniki Schindler Árpád miniszteri segédtitkárt miniszteri titkárrá, Gulden Ferenc miniszteri fogalmazót miniszteri segédtitkárrá, Pólyák László miniszteri segédfogalmazót miniszteri fogalmazóvá és Pruzsinszky János dr. fizetésnélküli miniszteri segédfogalmazót valóságos miniszteri segédfogalmazóvá kinevezte. Örvendünk, hogy a kinevezettek között két névvel is találkozunk, mely neveknek viselői hozzánk közel állanak. Payr Vilmosét, a volt pécsi jogászt, aki néhai Koharics Károly dr. tiszti főorvosunk szép műveltségű leányát vette feleségül még mint ifjú miniszteri tisztviselő és Frank Bélára, a vármegye néhai nagynevű főjegyzőjének fiáét, aki mindig örömmel állt földjei szolgálatára, ha azok ügyes bajos dolgaikban fölkeresték. Mindkét minisztériumbeli előléptetés nyers előléptetést jelent. — Nyugdíjazás, kinevezés, kitün- tetés. Őfelsége a földmivelésügyi minister e terjesztésére megengedte, hogy Antos társ ministeri osztálytanácsos saját kérelmére , andó nyugalomba helyeztessék. — L Shmond Eleket, a József műegyetemen mezőgazdasági chémiai technológiai nyilvános rendkívüli tanárát ezen tanszak nyilvános rendes tanárává a szabályszerű illetményekkel kinevezte. Korce Jánosnak, a pozsonyi ipartestület elnökének, kereskedelmi és ipari téren szerzett érdemei elismeréséül a Ferencz József rend lovagkeresztjét, Török János főerdőőrnek, állandó nyugalomba helyezése alkalmával, sok éven át teljesített hű és hasznos szolgálata elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. — Nikolajevics Miklós nagyherceg Fiuméban. Mint fiumei tudósítónk jelenti, ma reggel 7 10 perckor Bécsből külön vonaton odaérkezett Nikolajevics Miklós nagyherceg, a cár nagybátyja. A külön vonat a szigorúan elzárt állomásra való beérkezése után a Szapszyrivára ment, ahol Nikolajeben látható a bivaly és kecskecsorda, több helen nagyszerű gránit bányák láthatók, már a régi Sebesvár romjai alatt haladult el. A Zichy cseppkőbarlangnál Réven 1 nap a megszakítottam utamat, megnéztem a gyönyörű szép környéket és Szabó Gyula nyugalmazott vasutas házánál pihentem ki az út fáradalmait, ki jövőre a Sebes Körös üditő habjai mellé egy szanatóriumot akar üdteni. Ritka nép látványosságot nyújt Réven egy cseppkőbarlang, melyet nagyon sok látogat meg. A barlangot 8 évvel eztandel pályafelvigyázó fedezte fel. A spkö'-ek gyönyörű ritka példányait lát Említésre érdemes a tündér fürdő, tűlevelek, paprikás szalonna rudak, amb, disznófül, oroszlánfej, szószék, zentek, 2 püspök, a tót asszony 1 gyes cipót tart, libacomb, Mohamed pi letichemia sztorok, a 3 napkeleti szent József szobra, az átlátszó eleji, remek és hű utánzatai a termés ritkaságnak. A bodony nagy tája maga kilométer hosszú, nagy vízesésekkel és akkal. Megszakítottam az utazást Kolozsvárt, meglátogattam rokonaimat, a szép Mátyás templomot, az újonnan restaurált gyönyörű barátok templomát, a kis és nagy Marosközé épült remek sétateret, a fellegvárat, mind páratlan ritka szép látványosság. A harmadik hete megnyílt szép és nagy ujvies Miklós a »Cezarevich« gőzcsónakra szállt és azon 11 tagból álló kíséretével a kikötőn kívül álló hasonló nevű csatahajóra ment. Alig helyezkedett el ezen a cárt képviselő nagyherceg, a vasárnap reggel óta Fiume kikötőben vesztegelő három orosz cikáló elindult Antwariba, honnét a nagyherceg már automobilon folytatja az útját Cettinjébe, hogy ott a cár nevében üdvözölje Miklós montenegrói királyt. Hivatalos fogadás Fiuméban, tekintettel a nagyherceg szigorú incognitójára, nem volt. Az orosz cirkálóhajók részére Triesztről a Niexe vízszállító hajó 1100 tonna ivóvizet hozott, amelyet azonnal a hajóra szállítottak. A csatahajók legénysége mindjárt a megérkezés napján, már akik a kiszállásra engedélyt kaptak, ellepték a várost is és mindenképen érdekes volt azon megfigyelés, hogy a matrózok rubeleikkel a magyar kikötővárosban nem igen eszközölhettek bevásárlást, mivel az eladók nem akarták elfogadni a rubeleket, a banküzletek pedig, első nap vasárnap lévén, zárva voltak. És történt ez olyan városban, melyben minden nemzetiségből hivatásszerűen is sokan fordulnak meg. Semmi se jellemezhetné inkább Fiume kikötői jelentéktelen voltát nemzetközi szempontból, mint ezen incidens. Különben hamarosan megbarátkoztak az orosz tengerészek a történetesen Fiuméban időző magyar és osztrák tengerészekkel, akiknek föltűnt, mily állandó az orosz tengerészek arcán a mélabi és szomorúság. Azt, hogy annyira iszákosak lennének, nem igen figyelték meg, de ha mégis megesett egyik másikkal a baj, azt társai a lehető leggyorsabban hónuk alá vették és visszavitték a hajókra, mielőtt bármilyen galibát csinálhattak volna. Az 1800 főnyi legénység és tisztikar néhány napra mégis lényegesen emelte Fiume helyi forgalmát és az üzlettulajdonosok kívánnák, vajha mindig néhány külföldi nagyhatalmasság hadihajója horgonyozna a fiumei vizeken. Akkor szívesen megtanulnák, hogy a rubelt, melyhez oly ritkán van szerencséjük, fölváltatlanul is elfogadhatják. — A polgármesterek tanácskozása. Szeptember 12 én tartják meg Temesváron a városok polgármestereiek értekezletét, amelyre most küldte meg a meghívót Temesvár város polgármestere. Az értekezleten tárgyalni fogják Debrecen város átiratát, amely arra vonatkozik, hogy az Osztrák- Magyar Bank a jelzálogkölcsönökre előirányzott összeget emelje fel háromszáz nyári színházat, a Pécsett — előnyösen ismert — volt jogászt Csernuts Csapó barátunkat, jelenleg jeles színész, aki nagy örömmel fogadott és kérdezősködött a kedves ismerősökről, öt év óta, mióta nem láttam Kolozsvárt, szépen fejlődött, épült. A várban és városban 4 ezred katonasága van. Egyáltalában a városban mindenütt látszik a gyarapodás és vagyonosodás. Meglátogattam Nagyenyed szép városát, ahol 48 ban az akkori fiatalság főszerepet vitt, a szabadságharc legszomorúb tragédiája itt játszódott le. Most is emlékszem édesapám elbeszélésére, mikor éjnek idején kegyetlen hidegben nyolcezer vérszomjas oláh felgyújtotta és elpusztította Nagyenyed városát Axentje oláh rablóvezér, ki elborult elmével 80 éves korában hosszú szenvedés után a brassói közkórházban lehelte ki gonosz lelkét. A vad állatok nem ismertek kegyelmet, nőt, férjet, gyermeket, lándzsákkal szúrtak, baltákkal ütöttek fejbe. Leányokat, asszonyokat, a szülők és férjek szeme láttára meggyaláztak és szintén sorba állítva, mint a verebeket lőtték agyon. Az akkori nők páratlan hőslelkűséget tanúsítottak a borzalom pillanatában. Ráborultak a férjeikre, gyermekeikre és saját testükkel védték, védelmezték őket, míg azután valamennyieket elnémították a lándzsák és balták. Nagyenyeden most is beszélik és mutogatják az egyes rémes helyeket. A borzasztó vérfürdő napokig tartott. Ennek a rémes millió koronáról ötszáz millió koronára. Tárgyalás elé kerül a katonaságok által használt laktanyák után a vízdíjak megtérítésére vonatkozó indítvány, Temesvár középítkezéseinek ismertetése, Zombor város polgármesterének indítványa a polgármesterek részére szabadjegy kiadása iránt, Sopron város meghívója a legközelebbi értekezletre, a városi erdőtisztek kérése az államsegélyben való részesedés biztosítása iránt, valamint az az indítvány, hogy a városok részére kilátásba helyezett államsegély összegét már most évi nyolc millió koronára emelje föl az állam. Az értekezlet után Temesvár város kétnapos kirándulást tervez, amelynek alkalmával bemutatják a resicai vasműveket és a temesvári ipari és gyári telepeket. A polgármesterek tanácskozásán Nendtvich Andor kir. tan. polgármester is részt vesz. A rendezett tanácsú városok polgármesterei idei tanácskozásukat Szombathelyen, kapcsolatban az ottani kultúrpalota fölavatásánál tartják meg. Dunántúli testvérvárosunk kultúrpalotája független a múzeumtól, melynek már évek óta igen szép, nagyarányú, szabad téren álló épülete van, míg nekünk a kultúrpalota és múzeum ügyét együttesen kell meggondolnunk, ami megnehezíti az építkezést. — Szentesített törvények. A hivatalos lap mai száma kihirdeti az 1910. évi VII., a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló törvénycikk hatályának újabb meghoszszabbitásáról és a VIII., az 1910. évi népszámlálásról szóló törvénycikket, melyeket augusztus havának 25-én látott el ő Felsége szentesítésével. — A belügyi államtitkár látogatása. Némethy Károly dr., aki Fejérvári Imre báró dr. volt főispánunk pécsi beigtatási ünnepén még mint fiatal miniszteri tisztviselő vett részt, nemrégiben a városi ügyek előadója lett, mely foglalkozás mellé megkapta az államtitkári címet és jellege is, a mai napot Nagyváradon töltötte , megtekintette a rohamosan fejlődő várost. Az államtitkár ezzel a látogatásával Rimler Károly nagyváradi polgármesternek tett ígéretét váltotta be. Némethy Károly ugyanis a minisztériumban már régebben a városi ügyosztály második embere volt és e minőségében a gyakran referáló, sürgető Rimler Károly polgármesterrel gyakori érintkezés folytán baráti viszonyba lépett. Az idén Marienbadban nyaralt az államtitkár és ugyanott töltötte a szabadság idejét öldöklésnek Axentya oláh vezér volt az értelmi szerzője. Olyan szomorú érzéssel néztem ezt a szépen fejlődő várost és elgondoltam mennyi fájdalmas emlék tapad hozzá. Meglátogattam még eltűnt gyermekkorom kedvenc helyét Gyulafehérvárt, hol mint tanuló boldog éveimet töltöttem. Eztr dán fejedelmi székhely szépen fejlődis és épül. A fejedelmi palota ma Majláth táv gróf püspök rezidenciája. A szép tár ma is ered, katonai jelleggel. Egyik főékessége a Hunyadiak által nagyobb volt régi székesegyház, melyben ma is láthatót: Hunyadi János, Hunyadi László, Izabella királyné sarkofágjai. A várban van a papság, katonaság, főgimnázium, theologia, a híres Batthyaneum nagy könyvtár, múzeum és remek csillagda. Egyáltalában az erdélyi városok, amelyeket meglátogattam, mind fejlődött és vagyonosodott. Mióta az emberek politikai szabadságot élvezik, fényes tanúságot tettek arról, hogy helyén van a szivek, kard vagy ekevas, könyv vagy lant, pöröly vagy villamos gép, egyaránt mesterére talált. Erdély szép vidékét a természet megáldotta kincsekkel, a népet őserő kitartásával és a felvilágosodás iránt érzékkel. Erdélyben a 48 iki sorscsapás alatt csak zord tél volt, mely után ragyogóbban született meg a tavaszi nap, életre keltve az eltemetett nemes magot: „Pécsi Napló" .