Pécsi Napló, 1912. január (21. évfolyam, 7-25. szám)
1912-01-27 / 21. szám
van szó, hanem a címerkérdésről, s azt csak minden magyar embernek helyeselni kell, hogy ebben a tekintetben a kormány a megegyezésre törekszik. Nem hiszi, hogy a trializmusra gondolna valaki, s így közjogi téren is meg van a mód a megegyezésre. Apponyi minden érvelését helyesnek tartja, de nem lát okot arra, hogy ezen érvek miatt, melyet mindenki helyesnek tart, a helyzet felborítassék. Katonai büntetőjogi téren nem történtek kóros intézkedések Magyarország rovására, s így ezen a téren sem forog fenn ok a parlamenti helyzet elmérgesítésére. A választói jogról szólva kéri a kormányt, hogy törekedjen az ellenzékkel megegyezésre jutni, s ha ez nem sikerülne, tegyen a kormány katonai téren engedményeket a béke érdekében. Kéri az ellenzéket, hogy mielőtt folytatnák az obstrukciót, gondolják meg, váljon érdemes-e a nemzetre káros obstrukciót felidézni a választói jog miatt. Andrássy után Lukács László pénzügyminiszter szólalt fel. Előbb szakszerűen válaszolt egyes szónokok fejtegetéseire, majd erélyes nyilatkozatot tett az ellenzékkel szemben. A kormány általános vezetése a miniszterelnök tiszte, tehát ha ő tett is politikai kijelentést, azt semmi esetre sem a kormány nevében cselekedte. Válaszol Apponyinak és Justnak. A választói jogot néhány nap alatt megcsinálni nem lehet és semmi esetre sem jogosult azt a véderővel junkuimba hozni. Mert ez csak arra jó, hogy az egyik reform a másikat akadályozza. Az obstrukciót a legélesebben kárhoztatja. A kormány becsületes békére hajlandó, de ha az nem sikerül, kész elmenni a legvégső határig, a legélesebb fegyver, a házfeloszlatás alkalmazásáig is. Felszólítja az ellenzéket, hogy ne tegye kockára könnyelmű machinációkkal a nemzet sorsát. (Óriási tetszés jobbfelől.) Szünet közben a folyosón Lukács beszédét élénken tárgyalják és a kormánypártiak a Jüssthpártra nézve leleplezésnek tekintik, hogy Lukács nem tart velük, mert erélyesen bejelenti az erélyes kormányakciót. A Justhpárt maga ijesztésnek tekinti a beszéddel nem hajlandó semmit sem engedni álláspontjából. Serényi Béla gróf válaszol ezután Simonyi-Semadam Sándor intrepellációjára. Miután a holnapi ülés napirendjét megállapították, Szmrecsányi György interpellált még a privigyei állítólagos választási terror miatt, mire az ülés végetért. Zurna Károly altábornagy, Pécs, január 26. Városunknak magasrangu katona halottja van, zalavári Zurna Károly cs. és kir. nyugalmazott altábornagy, aki 1896-ben jött hozzánk Pécsre s mint tábornok a pécsi 82. honvéd gyalog dandár parancsnoka volt. Úgy a katonai, mint a polgári körökben szeretve tisztelt és nagyrabecsült jeles katona általános népszerűségben élt s halála bizonyára őszinte és mély részvétet kelt mindenfelé, amerre csak a Hrób-hir elszállt. Néhány évvel ezelőtt kezdett már betegeskedni a daliás, erős termetű és délceg altábornagy s az utóbbi időben tüdővéredényelmeszesedést állapítottak meg nála az orvosok s különös óvatosságra figyelmeztették, mert a betegségből folyólag erős orrvérzései támadtak. A múlt év szeptember havában érkezett Tirolból, Kitzbüchelben lévő kedvenc nyaralójából Pécsre s itt sógoránál, Igalics Radival vármegyei nyugalmazott főpénztárosnál lakott. A szüretre jött s Igalics szőlejében akarta élvezni a szép őszi napokat; orvosa tanácsára azonban a városban kellett laknia, hogy ha esetleg újra orrvérzése támad, közelebb legyen az orvosi segély. A betegség napról-napra nagyobb erővel lépett föl . Zuma Károly altábornagy ma délelőtt fél 12 órakor életének 71-ik évében örök álomra szenderült. Az elhunyt altábornagy igazi vérbeli katona volt. Édes atyja, Zurna Panteleon határőrvidéki százados volt s mint jó katona futotta be élete pályáját s a fiából is katonát nevelt, aki a hadsereg díszére vált. Zurna Károly 1856-ban hadapródiskolába lépett s 1859-ben már mint hadnagy vett részt az olaszok elleni hadjáratban. Mindig hősiesen, vitézül viselkedett s kitüntette magát. A második hadjárat, amelyben küzdött, szintén az olaszok ellen 66-ban viselt háború volt. A béke helyreálltával a nagykanizsai 48-as ,cs és kir. gyalogezredhez került, melynek parancsnokává lett. Rendkívül megszerette a ezredet s a tisztikar is rajongással vette körül. Hosszabb ideig állott az ezred élén, melyhez kedves emlékek fűzték. Nagykanizsán polgári jogot is szerzett. 1879-ben a boszniai okkupációban vett részt. Innen visszatérve, őfelsége szárnysegéde lett s e minőségben több külföldi rendjelet nyert. Három évvel később, mint alezredes Győrben a 11-ik vadászzászlóalj parancsnoka lett. Győrből Eszékre ment s ezredesi rangban a 13. gyalogdandár paancsnokságát vette át, honnét 1896-ban Pécsre helyezték át a honvédséghez s itt mint tábornok állott a dandár élén. A következő évben megnősült ; feleségül vette Lukács Hermann Mária Teréziát, Igalics Radivoj vármegyei főpénztáros nejének, Hermann Jolánnak nővérét. Boldog házasságát követő három év után Székesfehérvárra helyezték, mint az V. honvéd kerület parancsnoka, s 1902-ben, május 15-én betegsége következtében nyugalomba vonult. Mint nyugdíjas altábornagy az év téli időszakát Bécsben töltötte, tavasszal és ősszel Pécsett tartózkodott s a nyári időszakot Tirolban, Kitzbüchelben élvezte, hol gyönyörű nyaralója volt. Őfelsége igen kedvelte, szerette a derék katonát. Amikor két év előtt Insbruckba utazott, hogy a tiroli hős Hoffer szobra leleplezések jelei legyen, a kitzbücheli vasúti állomáson megpillantva Zura Károlyt, szívélyes megszólításával tüntette ki s az arcáról le lehetett olvasni, hogy őfelsége őszintén örvendett régi kiváló és kedves kaonája viszontlátásán. A pécsi társadalom igaz részvéttel veszi hírül a gyászesetet, mert a mi társadalmunkban élénk részt vett magas rangú katonát mindenki ismerte, tisztelte, szerzete, becsülte. Rajongó szeretettel csüngött el maga a 48. gyál.ezreden, melynek huzamos időn át parancsnoka volt és úgy vélte, ez a legkülönb ezred valamennyi között! Az elhunytról a gyászoló özvegy az alábbi gyászjelentést adta ki: Özv. Zalavári Zurna Károlyné szül. Lukrits- Hermann Mária Terézia úgy a saját, valamint az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy a nemes lelkű felejthetetlen legjobb férj, testvér, sógor illetve rokon zalavári Zura Károly nyugállománybeli cs. és kir. altábornagy, őfelsége volt szárnysegéde, m. kir. V-ik honvédkerületi parancsnok, a Lipót-rend és a III-ad osztályú vaskorona-rend lovagja, a katonai érdemkereszt hadi díszítménnyel tulajdonosa stb. stb. folyó hó 26-án délelőtt 1412 órakor példás béketűréssel viselt hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után életének 71-ik és boldog házasságának 15-ik évében az Urban csendesen elhunyt. A boldogultnak földi maradványai f. évi január hó 28-án délután 144 órakor fognak a gyászházban Pécs, Teréz utca 1. sz. a. a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és onnan Kitzbübelbe (Tirol) vitetni, ahol is ismételt beszentelés után folyó hó 30-án délelőtt 8 órakor az ottani családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat drága halottunk lelki üdvéért i. é. január hó 27-én d. e. 1210 órakor fog a székesegyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Haláláról az özvegy még az est folyamán értesítette a kabinetirodát, tudatná őfelségével, férje, három éven át volt kedvelt szárnysegéde halálát, Frigyes főherceget, aki különös rokonszenvével tisztelte meg mindig az elhunytat, Klobucsár báró lovassági tábornokot, a honvédség főparancsnokát, „Pécsi Napló“ 1912. január 27. az elhunyt jó barátját és a most Sopronban állomásozó 48. nagykanizsai ezred parancsnokságát. Temetése az elhunytat megillető nagy katonai pompával fog végbemenni. Káposzta, bab, borsó és zöldség. Pécs, január 26. Baranya vármegye alispánjának kezdeményezésére csütörtökön a vármegyeház közgyűlési termében megtartott értekezletről, melynek célja a pécsvidéki zöldségtermelés és ezzel párhuzamosan a pécsi piac élelmicikkekkel való ellátásának szabályozása volt, már beszámoltunk. Az öszszes tényezők, melyek ezen közös cél elérésére kell, hogy egybefogjanak, ezen értekezleten képviselve voltak és a pécsi kereskedelmi és iparkamara helyettes titkára,Günther Mihály dr. is részt vett azon a ma megnevezetteken kívül, mivel a kamara közreműködése a fölmerült tervek megvalósulásánál és oly kevéssé nélkülözhető, mint Baranya vármegye gazdasági egyesületének hathatós közreműködése. Az értekezletre meghívott Guttenberg Pál igazgató ugyanazon témát variálta, mint minap a városházán, t. i., hogy a Pécshez közel eső falvak űzzék a zöldség termelést, és ezzel párhuzamosan annak a Pécsre való elszállítását és a Pécsett el nem adott termékeknek kivitelre alkalmas földolgozását is, mely nálunk ma még csak szórványosan található, holott ebből lényeges jövedelemhez juthatnának a szövetkezett kisgazdák. Ilyen földolgozandó termék elsősorban a káposzta, mely nálunk kiváló minőségben terem meg és mégis a savanyított káposztát — mi hozzuk be külföldről, hova jórészt tőlünk viszik ki a nyers káposztát, de már annak savanyításával nem foglalkozunk, vagy csakis elvétve. A hüvelyes veteményekkel nagy üzletet lehetne csinálni, mert a magyar babot és borsót keresik, de soha se lehet abból eleget kapni, mert keveset termelünk, bár azoknak termelése kevés gondot adna. Ezen termelés rentabilitásáról beszélt behatóan Guttenberg igazgató, akit azonban előkészületlenül talált a pécsi polgármester azon kérdése, miként lenne ezen termelési szövetkezetek életrekeltésével a pécsi piac szükséglete és a termelt áru mérsékelt ára biztosítva, mert a kérdésben tájékozott előadó csakis a termelés fokozásáról beszélt, holott Pécs első érdeke, hogy a pécsi lakosság jusson olcsó áron zöldség termékekhez. A baranya megyei gazdasági egyesület szívesen bocsát az alakulandó szövetkezetek redelkezésére anyagot, a községi jegyzők és tanítók is minden bizonnyal megteszik a magukét, hogy a termelési szövetkezetek magalakuljanak Pécs környékén, de arrók miként értékesítsék ezen termékeket elsősorban Pécsett, nagy befogadó képességével, erre nézve az értekezlet nem foglalhatott állást és ez képezendő a februári utolsó és remélhetőleg most már a cselekvés terére lépő megbeszélés tárgyát. Baranya vármegye főispánjáról, alispánjáról, a gazdasági egyesület illetékes tényezőinél örömmel látjuk, meg van bennök a jó szándék, hogy Pécs lakosságának segítségére siessenek, de még most se ismerjük az ezen cél megvalósítására vezető módozatokat. Mit ér nekünk, ha megalakul a termelők szövetkezete és produktumaikat, miként a tojást és csirkét és libát elviszik külföldre. Erre való tekintettel abban történt megállapodás, hogy a város most egybeállítja a pécsi piac szükségletét és a termékek után kért árakat és ha ismerni fogjuk a fogyasztás mérvét és mit érnek el a piacon átlagban, akkor kalkulálni lehet majd, a környékbeli termelésből milyen fogyasztásra lehet számítani Pécsett és menynyit lehet a fokozott termékekből kivinni, nyers, vagy földolgozott állapotban. Mert fontos ága lenne a termelésnek annak földolgozása is, amihez gépeket kell beszerezni, szóval modern alapra kell az egész termelést berendezni. A február havában Pécsett a városnál megtartandó értekezlet már tisz