Pécsi Napló, 1912. november (21. évfolyam, 249-273. szám)
1912-11-01 / 249. szám
1912. november 1. „Pécsi Napló" non, nem fog annyi ember elesni, amennyi nálunk évente tüdővészben elpusztul. Nyolcvanezer ember megmentéséért kiáltják oda : Ha csak egy virágszálat! — ismert jeligét, óh értsd meg szives olvasó és küld el kegyeletednek halottaidért való megszentelt vámját! — ------------- A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk express-és telefon-jelentése. — Budapest, október 31. A karhatalmi zászlóaljak ma is teljes számban felvonultak a parlament elé és az épületet teljesen körülzárták. Erre az elővigyázatos intézkedésre azonban ma már semmi szükség sem volt, mert az ellenzék meg sem kísérelte, hogy a Házra bejusson. A képviselőház előtti úttesten minden feltűnés nélkül megjelentek Károlyi Mihály gróf, Batthyány Tivadar gróf és Zichy Aladár gróf. Konstatálták, hogy a Ház körülvan zárva katonasággal, oda bejutni lehetetlen, amire elvonultak. Tisza István gróf elnök fél 11 órakor nyitja meg az ülést. Irományok bemutatása és elnöki beterjesztések után Vermes Zoltán jegyző felolvassa a főrendiház elnökségében beállott változásokról szóló királyi kéziratokat. A Ház tudomásul veszi. Lukács László miniszterelnök: Beterjeszti a parlamenti őrség szervezéséről szóló javaslatot és kéri, hogy azt a közigazgatási és véderő bizottsághoz utasítsa a Ház. A Ház így határoz. Napirend szerint következett Kammerer Ernő a végleges házszabályrevízióra vonatkozó indítványának tárgyalása. Elnök : Szóllásra senki sincs felírva, a vitát bezárom és kérdem a t. Házat el méltóztatik fogadni-e Kammerer Ernő indítványát ? A Ház egyhangúlag elfogadta. Elnök : A 21 tagú bizottság kiküldésére nézve annak idején javaslatot fogok tenni. A Ház ehhez hozzájárul. Elnök: Tekintettel arra, hogy november 5-én összeül a delegáció, továbbá a bizottságok fontos javaslatokat tárgyalnak, javasolom, hogy a Ház ne tartson üléseket. A legközelebbi ülés összehívásával bizassék meg az elnök és annak napirendjére a további teendők iránt intézkedés tűzessék ki. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés véget ért. A balkán-háború. Konstantinápoly, október 31. (Ered. táv.) A szultán Nazim basa fővezérhez a következő táviratot intézte: Két távirata, melyben a drága hadsereg sikeréről szóló örömhírt közli, nagyon kielégített és örömmel töltött el. Melegen üdvözöljük önt épp úgy, mint a többi parancsnokot, a tiszteket és csapatokat és mindnyájuknak üdvözletünket küldjük. A távirat végül további győzelmet kíván a török fegyvereknek. Konstantinápoly, október 31. (Ered. táv.) A hadügyminisztériumhoz a törököknek drinápolyi kitöréséről este érkezett táviratok szerint a törökök a bolgárokat a határhoz közel lévő Leikéig és Üszküdárig üldözték. Hír szerint a Viza körül lefolyt harcban a bolgárokat pánik fogta el. Konstantinápoly, október 31. (Eredeti távirat.) A sztambuli lakosság feszült érdeklődéssel várja a harctérről érkező híreket. A lázas figyelem a Drinápolyból, valamint a Viza és Lüle-Burgas melletti harcokról szóló jelentése felé fordul. A többi harctérről szóló jelentések szinte semmiféle érdeklődést nem keltenek. Ma esti bizonyos információk szerint a vezérkarban a kedvező hírek nagy megelégedést keltettek. Konstantinápoly, október 31. (Ered. táv.) Hír szerint úgy a vezető török körökben, mint a balkáni államokban is bizonyos békehajlam vehető észre. Azt hiszik, hogy a jelen pillanat alkalmas volna annak megkísérlésére, hogy a béke számára az utat egyengessék, amennyiben rámutatnak arra, hogy a háború befejezése nem csupán a hadviselők, hanem Európa érdekében is álló volna. Konstantinápoly, október 31. (Ered táv.) A Vizában harcoló hadtest nagy póterősítést kapott. A Midiában partraszállított trapenzunti redif hadosztályon kívül a maratiai és Bajburti ázsziai hadosztályokat is partraszállították ott, amelyek a hegyen át Vizába jutottak, ahol most igen nagy haderő van összepontosítva. További ázsiai csapatok itt este valószínűleg ugyanazzal a rendeltetéssel partra fognak szállni. Konstantinápoly, október 31. (Ered. táv.) A Loreley állomáshajó Abdul Hamid exszultánnal a Csiragan rakparton fog kikötni, ahonnan az exszultánt egyenesen a part körében álló kis palotába vihetik. A sztambuli pályaudvar közelében esténként tett katonai intézkedéseknek nyilván az a céljuk, hogy a közönséget Abdul Hamid érkezésének helyét és idejét illetőleg félrevezessék. Hír szerint Abdul Hamidot később Angolába fogják szállítani. Konstantinápoly, október 31. (Ered. táv.) Diplomáciai körökben itt az a vélemény, hogy a háború még legfeljebb csak 2 hétig tarthat, bármiképp is alakuljon most már a helyzet, a nagyhatalmak közbelépése küszöbön van. Athén, október 31. (Eredeti távirat.) Az athéni távirati iroda jelenti. Kocámban a görög csapatok 400 ágyból álló teljesen felszerelt tábori kórházat találtak. Az udvari szolgálat parancsot kapott, hogy a királynak generalisszimuszi díszegyenruhát küldjön. A Mecovo epiruszi várost, mely a Pandusz hegység lábánál van, a törökök felgyújtották. E hír Görögországban nagy elkeseredést keltett. E virágzó városból kiváló görög emberek kerültek ki, köztük Averos ismert bőkezű adakozó, akinek Görögország sok alapítványt köszönhet. Athén, október 31. .(Eredeti távirat.) Az athéni táviroda jelenti. Ötszáz, a török hadseregbe beosztott görög a török hadseregből megszökött és ma, Trieszten át ideérkeztek. Mint tartalékosokat fogják őket a görög hadseregbe beosztani. Zászlók alatt végigvonultak a városon és harci dalokat énekeltek. Az utcákon összegyűlt embertömeg élénk ovációkban részesítette őket. Szófia, október 31. (Eredeti távirat.) Kétnapi harcok után a bolgárok teljes győzelmet arattak a török főhaderő fölött. A törökök vad menekülésben Lüle Burgasba vonultak vissza. Szófia, október 31. (Eredeti távirat.) Az orosz ápolómissziók ma ideérkeztek. A pályaudvaron Nekljudov orosz követ, az orosz követség személyzete, valamint a királyné és a Vörös Kereszt képviselői fogadták őket. A bolgár és az orosz himnuszt játszották és rendkívül szívélyes beszédeket mondtak. Az orosz missziókat Bulgáriában minden állomáson szívélyes ovációkban részesítette a lakosság. Szófia, október 31. (Eredeti távirat.) A félhivatalos Mir vezércikkben a következőket írja : Ha az európai diplomácia őszintén óhajtja, hogy a háború után a béke a Balkánon végleg helyreálljon, akkor meg kell feledkeznie a status quo formulájáról, mely a balkáni népek véres áldozatai és dicsőséges győzelmei után sértő a szövetséges nemzetek hadseregének vitézségére. A háború a helyzetet radikálisan megváltoztatta és ezért a politikai helyzetben csakis radikális változás állhat be. Mindent összhangba kell hozni a szövetséges hadseregek sikereivel az ezekre fordított áldozatokkal és a kiontott vérrel. Szófia, október 31. (Eredeti távirat.) Lüle-Burgasz bevétele egész nap és éjjel tartó szakadatlan harc után történt. Ma még Mórává Csorlu és Szidisa között várható nagy ütközet. Szófia, október 31. (Eredeti távirat.) A török vardar hadsereg, a vereség miatt teljes feloszlásban van. Szófia, október 31. (Eredeti távirat.) A bolgár csapatok győzelme Lüle Burgasznál teljes volt. Egyik verzió szerint a török hadsereg főparancsnokát Nazim hadügyminisztert elfogták, más hír szerint a pasa az elesettek között van. Kréta új kormányzója, nilt közöttük, amikor Jean megtudja Fanny múltját. Az első mámor extázisában nem kérdezett és nem akart tudni semmit, de amikor értésére jut a múlt, az irtózat és utálat érzése mindennél erősebben tör fel lelkében. De hiába rohan el, a szenvedély erősebb nála és legyűri a fellázadt indulatokat. Visszatér Fannyhoz. Egy vadászkastélyt bérel és abban él kedvesével, de saját jobb érzéseivel való összeütközése minden percét megmérgezi. Végül egy rettenetes jelenet után elszakadnak és Jean hazatér szülőfalujába. Volt kedvese hiába kísérli meg, hogy visszahódítsa, még leveleit sem olvassa el. Még egyszer látja és ezen a találkozáson emberfeletti lelki erővel áll ellent. Az élet végső reményét és lehetőségét vonagló erőfeszítéssel megragadó hervadó asszony oly megrázóan drámai erejű rajza ez a jelenet, farit még ha nem tudott felülmúlni. És m mikor az utolsó reménye is elvész, Fanny mgsemmisülten távozik. Már leszámolt mindennel, mikor hónapok után Jean mégegyszer visszatér hozzá. És mikor újból beszél neki szerelemről, boldogsgról, mámoros jövőről , már csak elsimít indulathullámok távolról jövő visszhangjt hallgatja. Vágy, szenvedély már nem él lelkien s mikor Jean fáradtan elszunnyad a pangon, utolsó búcsút mond neki egy meghat levélben és halkan távozik, hogy soha tölé vissza ne térjen. Aemzeti színház tegnapi előadásán újból beiazolódott, hogy regényt sohasem lehet jó drámává átalakítani. Ami a regényben szép és érdekes, a millien festése, a lelki küzdelmek rajza, ami a papíron megindít és megrázó igazságok érzetével hat, a színpadon bosszantóan banálissá válik, így voltunk Sapphóval is. Láttunk oly jeleneteket, amiket ma már harmadrangú drámaíró sem merne leírni, hallottunk elmondani jeleneteket, amiket megjeleníteni kellett volna s melyek úgy hangzottak, mintha regényt olvasna fel valaki előttünk s végül a befejezés, a búcsúlevél, mit Jean kedvese ir, mig ő fáradtan szunnyad a kereveten — mind oly kezdetleges színpadi technikára mutatnak, amire csak bosszús mosollyal válaszolhatunk. Ha ezt a darabot húsz év előtt tűzte volna ki premierül a nemzeti színház, mindenesetre nagyobb sikere lett volna. De volt Sapphónak néhány oly félelmesen hatalmas, mély és igaz jelenete, hogy ezért elnéztük minden gyengeségét. Márkus Emma asszony alakítása, melylyel a hervadni kezdő cocotte utolsó szerelmifellobbanását, az utolsó fáradt küzdés kétségbeesett erőfeszítését, majd a megsemmisülésbe vesző megnyugvását kreálta, oly magas, nemes és kikristályosodott művészet, melyhez nem ér fel a kritika Szava. Sokan Rejane asszony mellett említik nevét, de a tegnapi előadásról azzal az impresszióval távoztunk, hogy Márkus Emma Sapphója tökéletesebb és nagyobb alkotás volt, mint Rejane asszony Gautier Margitja, Király Richárd. 3