Pécsi Napló, 1913. június (22. évfolyam, 123-146. szám)
1913-06-03 / 123. szám
ü letet se tettünk, hogy ahoz közel jussunk, amint laptársaink nagyon jól tudják, hogy a mi tollunkat egyrészt mindenkor csakis az önzetlenség és igazi meggyőződés, másrészt az ország és városunk java vezette. Ami pedig a most kifogásolt közleményt illeti, mely lapunkban megjelent, a Dunántúl vezércikkírója (er), mint volt fővárosi újságíró különbséget tud tenni újságközlemény és kommüniké között is. Amit mint a Pécsi Napló véleményét reánk olvas, azt mi írtuk, az lapunk nézetét és véleményét tükrözteti vissza, amit pedig „a kormány megingott politikáját szolgáló Pécsi Naplóhoz és múltjához méltatlannak , tehát kifogásolt közleményt illeti, arról jól tudja, hogy az félhivatalos kommüniké, mely a hivatalos központi körök hangulatát tükrözteti vissza, mely félhivatalos közlemény épen újságíró emberek szemében azonnal mint ilyen fölismerhető, és melyről időközben könnyen meggyőződhetett, hogy az ijjjkcsak a mi lapunkban, hanem csaknen^^Eszes, még több ellenzéki lapban is megjelöni^és melyre maga Zichy János gróf is megfehdt.1^Hogy mi estünk következetlenségbe, amikor ezen távirati kommünikének helyet adtunk, azt már tagadjuk, mert bármennyire fájlaljuk is, hogy Zichy János grófot is most épen azok társaságában találjuk, mely a világ legkíméletlenebb, eszközökben nem válogató, Magyarország tekintélyének a külföldön helyre nem hozható kárt okozott hadjáratot indította azon kormány ellen, melynek még igen rövid idővel ezelőtt Zichy János gróf is tagja volt — bármennyire fájlaljuk azt, mert az ő idealismusa, alig egyeztethető össze azon realismussal mely a vadra éhes vadásztársaságot vezérli, mégis lapunk egy betűvel sem lett hitelen önmagához, mert Zichy János grófról egy szót se irt, mely ellentétbe hozná előző közleményeivel. De mint a gouvernementalis párt politikáját híven követő újság, amelyik elég bátorsággal bir, hogy ne vegyen részt a fülsiketülő sajtó-campagneban, mely Magyarországot mint a korrupció és belső erkölcsi rothadás fészkét állítja a nemzet és külföld elé, a félhivatalos kommünikék leadása előtt el nem zárkózhatik, és amint ezek nem mindenkor fedezik a lap nézetét, ugyanúgy nem felelünk azon táviratokért sem, melyeket pl. London, Szófia és Konstantinápolyból nap nap mellett közlünk. Épen, mivel Zichy János gróf egyénisége iránt való mélységes tiszteletünk változatlan, mivel benne látjuk ma is Magyarország egyik reménységét, akinek mostani állásfoglalása azortnak lehetett csak kellemes, akok a legádázabb harcot folytatják a Lukácskormány és munkapárt ellen, azért kívántuk tisztázni helyzetünket a bennünket indokolatlanul ért támadással szemben, melynek intenciói előttünk kétségesek nem lehetnek. De a következetlenség vádját vissza kellett utasítanunk, annál is inkább, mert ehez múltúnk, jelenünk s párthűségtenk, melyet még viharok se ingathatnak meg, jogot és erőt ad ! Egy kőnyomatos újság nyomán hire terjedt, hogy Zichy János gróf volt kultuszminiszter lilépett a munkapártból. Ez a híradás valótlannak bizonyult. Zichy János gróf kijelentette, hogy a munkapárttól semmiféle elvi differencia el nem választja, a párt küzdelmével és elveivel egyetért és ennélfogva nem lép ki a munkapártból. Programbeszéd a bonyhádi kerületben, Bonyhádról jelentik. Ma délelőtt 11 órakor tartotta Simontsits Elemér munkapárti jelölt programmbeszédét. A jelölt, akit Foszter Zoltán alispán üdvözölt, gazdag tartalmú beszédet intézett választóihoz, akik a beszédet nagy tetszéssel fogadták. Simontsits beszédét ezután Perczel Béla német nyelven tolmácsolta. Délután a Bauernbund akart gyűlést tartani, melyet azonban betiltottak. Dunaszekcseiek küldöttsége. Ma délelőtt küldöttség tisztelgett Szily Tamás Baranyavármegye főispánjánál és Szenge Ferenc alispánnál Dunaszekcsőről. E népes nagyközség, mely igen szépen fejlett állattenyésztéssel bír, azt kívánja, hogy közállatorvost kapjon, illetve, hogy a vármegye törvényhatóságának a közállatorvosok beosztására vonatkozó szabályrendelete akként módosítassék, hogy Dunaszekcső körállatorvosi „Pécsi Napló ” székhely legyen.A küldöttséget úgy a főispán, mint az alispán szívélyesen fogadta s a főispán megígérte támogatását, az alispán pedig azzal bocsátotta el a dunaszekcsőieket, hogy megfontolás tárgyává teszi az ügyet s a lehetőséghez képest igyekszik kívánságukat kielégíteni. A küldöttség nagy megnyugvással hagyta el a vármegye székházát. Lukács bécsi útja. Lukács nyilatkozata, Budapest, június 2. Lukács László miniszterelnök már kora délelőtt megjelent a képviselőházban és hoszszasan beszélgetett minisztertársaival. Az Esti Újság egyik munkatársa kérdést intézet Lukács László miniszterelnökhöz a bécsi útjáról s a király audienciáról. A miniszterelnök a következőkben válaszolt: — Részletes jelentést tettem ő felségének a kormányzati ügyekről és valamennyi aktuális kérdésről. Azokon kívül, amiket a félhivatalos útján közöltem, nem sokat mondhatok. Ő felsége valamennyi előterjesztésemet tudomásul vette. Egyébként semmi rendkívüli dolog nem történt. — Tett jelentést kegyelmes uram a horvátországi ügyekről is? — kérdezte az Esti Újság munkatársa. — Igen, ismertettem a horvátországi politikai helyzetet is, de erről még korai dolog volna nyilatkozni. Más, szintén avatott forrásból arról értesülünk, hogy Lukács László miniszterelnök a lehető legkedvezőbb benyomást szerezte a királyi kihallgatás során. A bécsi hírek gyorsan elterjedtek a folyosón és nyomukban erősen bizakodó kedv töltötte el a munkapártiakat. A párt egyik előkelő tagja ezt mondotta: — A király kegye Lukács iránt változatlan. Félhivatalos jelentés: Bécs, jun. 2. (Ered. távirat.) Lukács László miniszterelnök régebbi intézkedésnek megfelelően vasárnap reggel Bécsbe érkezett. A miniszterelnökkel együtt megérkezett neje és leánya is; vele volt Latinovics Endre dr. titkár is. A miniszterelnök a bankgassei magyar házban szállott meg. A délelőtt folyamán a miniszterelnök meghallgatta Vértessy Gézának, a király személye körüli minisztérium államtitkárának jelentését, azután Daruváry Géza titkos tanácsosnak, a kabinetiroda osztályfőnökének látogatását fogadta, amely félóra hosszat tartott. Délben a miniszterelnök kihallgatáson jelent meg a királynál. A kihallgatás után, fél kettőkor, visszatért a magyar házba és fogadta Wickenburg Márk gróf külügyi osztályfőnököt, akivel félóra hosszat tanácskozott. Délután 4 óra 50 perckor Lukács miniszterelnök Latinovics titkárral visszautazott Budapestre. A miniszterelnök családja Bécsben maradt. A miniszterelnök kihallgatásáról illetékes helyen a következő közlést adták: A miniszterelnök legfelsőbb kihallgatása egy óra hosszat tartott. A miniszterelnök előterjesztette jelentést a politikai helyzeről és ezzel összefüggően számos folyó ügyről előterjesztést tett, amelyeket a király a legkegyesebben jóváhagyott. Más hírekkel szemben a Bud. Tud. megállapíthatja, hogy ez a kihallgatás nem a Désy-per következtében történt s azzal nincs összefüggésben. Bécsi értesülés: Bécs, jun. 2. (Ered. távirat.) A N. Fr. Presse jelenti: Hivatalos körökből azt jelentik ugyan, hogy Lukács tegnapi kihallgatása folyó ügyekkel s különösen az országgyűlésnek holnap megkezdődő tárgyalásával függ össze, mégis jól értesült forrásból jelentik, hogy a kihallgatáson szóba került a horvát válság megoldása is. A tegnapi kihallgatás már régebben volt tervezve s ennélfogva nincs összefüggésben a Lukács-Désy-pörrel. Ennek ellenére teljesen kétségtelen, hogy Lukács jelentése kiterjeszkedett erre a pörre is s a kihallgatásnak ha nem is egyetlen, de mindenesetre főtárgya volt. Ez a pör nem rendítette meg a királynak Lukácshoz való bizalmát. Másrészt azonban az sem tagadható, hogy Lukácsnál a legutóbbi hónapok izgalmai következtében bizonyos fáradtság állott be és most, amikor a per tárgyalása a miniszterelnök integritását teljesen helyreállította, ennek a kormányzási fáradtságnak szimptómái fokozottabb mértékben mutatkoznak nála. Vájjon ez a pillanatnyi kedv konkrét elhatározást érlelt-e meg a miniszterelnöknél, az még nem bizonyos s mindenesetre huzamosabb ideig fog eltartani, amig Lukácsnak ez az elhatározása tetté fog átváltozni. Bécs, jun. 2. (Ered. távirat.) A N. W. Tagblatt jelenti. Sokan azt hitték ugyan, hogy Lukács tegnapi kihallgatása szorosan összefügg a Lukács-Désy-pörrel és hogy ennek a pörnek bizonyos következményei már most kifejezésre fognak jutni. Azonban a kihallgatás lefolyása más volt, mint amilyent bizonyos körök föltettek. A meglepetés elmaradt és Magyarországon a politikai helyzetben nem állott be változás. Az értesülések mind megegyeznek abban, hogy a magyar miniszterelnöknek a király előtt való megjelenése nem függ össze a pörrel. Egy igen nagyállású ember ezt mondta : — A pörnek még nincs vége és az igazságszolgáltatásnak oly aktusa előtt állunk, amely még nincs befejezve. Amíg a bíróság ítéletét meg nem hozza, addig a király tartózkodó viselkedéséből nem fog kilépni. Nemcsak lehetséges, de sőt valószínű, hogy a tegnapi egy órai kihallgatáson ez a tárgy is szóba került, de mindenki tudja, hogy a király bírósági ítéletnek soha és semmi körülmények között sem szokott eléje vágni. A király alapos értesülést nyert a per lefolyásáról s mindaz, ami ezen túlmegy, a fantázia birodalmába tartozik. 1913 junius 3 HÍRROVATUNK. — A Baranyamegyei általános tanítóegylet ma délelőtt 10 órakor tartotta meg a város közgyűlési termében rendes évi közgyűlését, melyre a vármegyei tanítóegylet tagjai rendkívül nagy számban jelentek meg, mivel ezen közgyűlés keretében alkalom adódott a tanítóságnak, hogy egyik régi kiválóságát, Beberics Imrét ünnepelte, aki 40 évet meghaladó időn át díszt kölcsönzött a vármegye tanítói testületének, melynek az utóbbi években egyesületi elnöke is volt és ezen eredményes működésének elismeréséül részesült mostanában a legfelső kitüntetésben, a néptanító részére elérhető legmagasabb kitüntetésben, amikor a király a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki. Ezen rendjel ünnepélyes átadása volt a mai közgyűlés kimagasló eseménye, mivel a tanítóság a saját népnevelési törekvéseinek méltó elismerését láthatta ezen legfelső kitüntetésben. A közgyűlést Vizer Endre egyesületi alelnök nyitotta meg, rövid visszapillantást vetve az elmúlt év nevezetesebb eseményeire, majd üdvözölte a megjelent vendégeket, ezeknek élén Visy László dr. főispánt, Nendtvich Andor kir. tan. polgármestert, Majorossy Imre kir. tanácsost és a tanügybarátokat, akik megjelenésükkel a tanügy iránt való érdeklődésüket juttatták kifejezésre. Az elnöki megnyitó után szólásra emelkedett Visy László dr. pécsi főispán, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter megbízásából átnyújtsa Rebericsnek a részére adományozott rendjelet. Beszédében nagyjában vázolta Reberics kimagasló érdemeit a pécsi közoktatás és ezzel kapcsolatosan a tanügy körül általánosságban, rámutatott arra, hogy kiváló elődök nyomdokaiba lépve, azok méltó utódjának bizonyult. A kitüntetés, mely őt érte, az össztanítóságnak szól, majd föltűzte Beberics mellére a rendjelet, melyet az iskolafelügyelő hálás szavakkal köszönt meg. Ismert ékesszólásával, elmélyedésével méltányolta ezen ünnepélyes aktus után Ember János kir. tanfelügyelő Eötvös József báró szerepét, a magyar népoktatás terén. A közgyűlést a Gambrinus udvari helyiségeiben társas ebéd követte, melyen mindazok részt vettek, akik a közgyűlésen is megjelentek. Az ünnepi lakoma az belső felköszöntőt Visy László dr. főispán mondotta az ünnepeltre. A főispán felköszöntőjét e felköszöntők egész sora követte még.