Pécsi Napló, 1915. augusztus (24. évfolyam, 174-196. szám)

1915-08-20 / 188. szám

2 London bombázása. Rotterdam, aug. 19. (Eredeti távirat.) A legutóbbi német Zeppelin-támadás irtózatos pánikot keltett Londonban. A bombák okozta pusztulás részleteinek minden hírét a cenzúra elfojtja, de annyi máris kiszivárgott, hogy az anyagi kár jóval nagyobb, mint amilyent eddig bármelyik légi támadás okozott. A Zeppelinek gyújtó és robbanó bombákat vetettek le. Érthetetlennek tartják, hogy sem a parti őrségek, sem a londoni helyőrség sem hiúsította meg idejekorán a több irányból egyszerre érkezett léghajók támadását. E kudarcot félhivatalosan azzal mentegetik, hogy a támadó léghajók új típusúak, fénytelen, szürke burok van rajtuk s teljesen nesztelenül működő a motorjuk. Rotterdami szállókban londoni táviratokkal igen sok szobát foglaltak le, ami a jobbmódi lakosság pánikszerű menekülésére vall. Mi várható a nyugati fronton ? Stockholm, aug. 19. (Eredeti távirat.) Az ,,Aftenposten“ katonai munkatársa írja : Mialatt az orosz hadszíntéren az egész világ visszafojtott lélegzettel figyeli a napról-napra érdekfeszítőbb eseményeket, a nyugati harctéren az entente seregei semmiféle eredményt feltüntetni nem tudnak. A „Times“ szerint ennek oka az, hogy a „németek itt ma ugyanoly fölényben vannak, mint azelőtt... Ezzel a kijelentésével a Times bevallja a négyesentente vereségét. Mert ha a németek már oly erősek a nyugati fronton, hogy a szövetségesek minden támadását vissza tudják verni, milyen lesz a helyzet, ha húsz-harminc hadtestet keletről átvisznek a nyugati harctérre ? A nyárra ígért angol milliós hadsereg még mindig csak álom, a franciák csapatai pedig legénységüknek legjavát már rég elvesztették. Hindenburg és Mackensen hadserege azonban nem álom, hanem valóság. Ezekkel nyugaton is csakhamar sikerülni fog a döntést kierőszakolni, noha a francia frontot valóságos várakká változtatták át. A németek a maguk és az osztrák-magyar nehéz tüzérséggel az oroszoknak rendkívül megerősített várait és hadállásait tönkretőtték, tehát szintoly könnyen fogják elérni ezt a nyugati fronton is. A németek fölényességével szemben a franciák sem lesznek képesek sokáig helytállani. A kiváncsi dumatagok. Zürich, aug. 19. (Ered. távirat.) Szentpétervárról érkezett jelentés szerint a duma 150 tagja interpellációban követeli a kormánytól, nyilatkozzék a háború céljáról, mely előttük ismeretlen, és mily föltételek mellett hajlandó Oroszország a békekötésre ? A költözködő orosz hatóságok. Kopenhága, aug. 19. (Ered. távirat.) Az Ultra Russij cenzúrázott vezércikkben kifejti, hogy katonai szakírók nézete szerint megvan a lehetőség az ellenség további előnyomulására Pétervárhoz és Moszkvához. Hivatalosan számolnak is ezen eshetőségekkel. Pétervári távirat jelenti, hogy a civil hatóságokat Rigából Szentpétervárra, Brest- Litovskból Minskbe, Vilnából pedig Obolskba helyezték át. A dorpáti egyetemet egyesítették a moszkvaival. Venizelosz tervei, Athén, augusztus 19. (Eredeti távirat.) A Nea Himaera jelenti, hogy Venizelosz a képviselőházban kijelentette párthívei előtt, hogy ha a király megbízza kormányalakítással és terveit elfogadja, a hatalmakkal eszmecserét fog kezdeni, hogy a Gunarisz által elrontott görög helyzetet tisztázza. Francia kormányválság. Briand - a jövő emberei? Genf, augusztus 19. (Eredeti távirat.) Az antant vezető köreiben beszélik, hogy a francia kormány mielőbb véget akar vetni a Millerand kérdésnek. Egy Briand-kabinet alakítását vették tervbe, melyben Joffre, mint hadügyminiszter foglalna helyet, hogy ezen minőségben oldhassa meg a muníció „Pécsi Napló" 1915. augusztus 20 kérdést. A hadsereg főparancsnoki helyébe három tábornok nevét emlegetik, akik mint haditanács intéznék a hadműveleteket. Berlin, augusztus 19. (Eredeti távirat.) A Kölnicshe Zeitung írja : Tény, hogy Briand már kibékült a szocialistákkal. A minisztertanácson megvitatták, hogy olyan egyént kell előtérbe helyezni, aki a békepártiakat is kielégítené. Briandot a béke emberének tekintik. Kétséget nem szenved az általános elkedvetlenedés. Az most a kérdés, kik maradnak a parlamentben fölül, a béke hívei, vagy a végsőig való küzdés hívei ? Görögország fegyvert fog az entente ellen ? Szófia, augusztus 19. (Eredeti távirat.) A Narodna Prava munkatársa beszédet folytatott Rhallys volt görög miniszterelnökkel, aki az ententenak Görögországhoz intézett demarschera a következőket mondotta: — Nem marad részünkre más hátra, minthogy kövessük Belgium példáját és önvédelmünkre fogjunk fegyvert azok ellen, akik azt állítják, hogy azért mentek háborúba mert Belgium semlegessége meg lett sértve, és a kis nemzetek érdekeit akarják megvédeni. Nincs megegyezés Bulgária és az entente között. Bécs, augusztus 19. (Eredeti távirat.) Bulgária nem válaszolt az entente csábítgatására. Nem csak azért, mert Görögország és Szerbia felelete még nem ismeretes, hanem azért is, mert Bulgária még nem fejezte be tárgyalását Törökországgal és mert egész Macedóniát követeli, nem pedig azt a részt, amelytől Szerbia hajlandó elállani. Alig is várható, hogy Szerbia lemondjon egész Macedóniáról. — Görögország megvédi területeit. Szaloniki, aug. 19. (Eredeti távirat.) Moschpolus tábornok elmondotta, hogy a királlyal egyetértésben a hadsereg fölkészült, hogy a véren szerzett területeket mindenféle támadástól megvédelmezi. Búvárhajók harca. Krisztiánia, aug. 19. (Eredeti távirat.) Az Aftenpostennak jelentik Bergenből, hogy tegnapelőtt Uiske közelében egy angol és egy német tengeralattjáró megütközött egymással. A „Bergens Aftonbladed“ egy olvasója közli a lappal, hogy az ütközet megkezdése előtt, Utskre felé elvitorlázva látta, amint egy német búvárhajó egy svéd gőzöst megállított. Közvetlenül ezután azonban a hajó másik oldalán egy angol tengeralattjáró bukkant fel, mire a svéd gőzös elmenekült, a két búvárhajó között pedig megkezdődött az ütközet. Ennek kimeneteléről eddig biztos tudomást a norvég lapok nem szerezhettek. Kovno ostroma, Köln, augusztus 19. (Eredeti távirat.) A „Kölnische Zeitung“ jelenti a svájci határról : Svájci tanjelentések szerint a német csapatok által Kovnó vára ellen intézett támadások és erélyesség tekintetében meghaladják még a tütrichi és antwerpeni híres rohamokat is. Pétervári jelentések szerint a nehéz tüzérség ütegei, köztük a negyvenkettes mozsarak is, a várat a vas és tűz valóságos záporával öntötték el, mely hosszabb időn át tartott és a külső árkokat teljesen elpusztította. Hivatalos angol jelentés a dardanellai harcokró London, augusztus 19. (Eredeti távirat.) A sajtóiroda jelenti a Dardanellákról: A déli harctéren a törökök folytatták a tüzérségi tüzelést, anélkül, hogy különösebb eredményt értek volna el. A helyzet augusztus 14- én és 15-én változatlan maradt. Augusztus 15- ére virradó éjjel az északi harctéren az ausztráliai hadtest jobbszárnyát a törökök hevesen megtámadták, de támadásaikat viszszavertük. A Suvla Burnu mellett lévő új partraszállási helyen a balszárnyon lévő csapataink heves tüzelés ellenére, ötszáz méterrel előrenyomultak és megszálltak egy török lövészárkot. Huszonkét embert elfogtunk. Széll Kálmán temetése. Szombathely, aug. 19. (Ered. távirat.) A magyar képviselőház küldöttsége külön vonaton ma reggel ideérkezett, majd Rátótra ment a küldöttség, melyhez csatlakozott a király és az osztrák kormány képviselője. A képviselőház küldöttségét Szász Károly alelnök vezette. A beszentelést Rátóton Mikes gróf szombathelyi püspök végezte, mire a holttestet Táplánfára szállították, ahol azt újabb beszentelés után elhelyezték a családi sírboltba, Széll Kálmánné Vörösmarthy Ilona mellé. Szent István, Pécs, 1915. augusztus 19. —g. Honfoglaló Árpád dicső hadai megvetve lábukat az új hazában, miután az országot fölosztották s Bojta és Ete vezérek népeikkel elhelyezkedtek Baranyában, Tolnában, Somogyban, nemsokára következett a magyar királyi trón megalapozása. Vajk megkereszteltetése Istvánná s István fejedelemnek Magyarország első királlyá való megkoronáztatása. Kilencszáz évvel ezelőtt szent István ült a magyar királyi trónon ; a mi első, a mi nagy, a mi szent királyunk, aki alatt Európa államai sorába lépett Magyarország s a világ megkezdte ismerni, tisztelni, becsülni a hős nemzetet, melynek fiai nemcsak a harctéren voltak bátrak, erősek és leküzdhetetlenek, de a kultúra munkájára is alkalmasaknak bizonyultak, melyet a kereszténység fölvételével s a tanítás és földművelés terén kifejtett tevékenységükkel juttattak kifejezésre. Szent István politikai működése a keresztény vallás meghonosítása s megszilárdítására irányulván, uralkodásának első része bizonyos vallásos és misztikus jelleggel bir ; a második része már a magyar alkotmány alapvető munkáját tárja elénk. Egymásután alapította meg a várispánságokat s ezzel az országot vármegyékre osztotta be. Szent István a bölcs, a hatalmas, nagy uralkodó rakta le azokat a szilárd és rendületlenül álló alapköveket, a melyen államiságunk erős vára fölépült s kilencszáz éven át viharral ,vészszel szembe szállva diadalmasan megállotta helyét. Az egykor nomád életet élt nép, mely Ázsia erdeiben vadászott, vizein halászott s mezein legeltette barmait s örökös harcban telett kedve, az uj haza földjének varázsától megittasulva nem űzte tovább ősi foglalkozását; egy helyhez kötve megmaradt földművelő kulturnépnek, mely lassanként fölvéve a világ műveltség zománcát, az őstermelés mellett elsajátította az ipar, kereskedelem és tudomány, művészet ágainak ismereteit; de a fegyverforgatást se felejtette el s hősi erényei nemcsak hogy soha el nem homályosultak, sőt mindinkább tündöklők lettek, oly annyira, hogy vitézi erényei most a világ legborzalmasabb háborújában is bámulatba ejtik a föld öszszes népeit. A sajói ütközet, a mohácsi vész s az elmúlt kilencszáz esztendő sok ezer véres csatája után is teljes épségben áll az ország s él a nemzet ősi dicsőségében s állani és élni is fog, mert szent István országát az emberi erőt felülmúló isteni gondviselés óvja, védi a végromlástól s maga a nemzet annyira viharedzett és acélerős, hogy a pokol minden hatal-