Pécsi Napló, 1915. augusztus (24. évfolyam, 174-196. szám)

1915-08-20 / 188. szám

2 London bombázása. Rotterdam, aug. 19. (Eredeti távirat.) A legutóbbi német Zeppelin-támadás irtózatos pánikot keltett Londonban. A bombák okozta pusztulás részleteinek minden hírét a cenzúra elfojtja, de annyi máris kiszivárgott, hogy az anyagi kár jóval nagyobb, mint amilyent eddig bármelyik légi támadás okozott. A Zeppelinek gyújtó és robbanó bombákat ve­tettek le. Érthetetlennek tartják, hogy sem a parti őrségek, sem a londoni helyőrség sem hiúsította meg idejekorán a több irány­ból egyszerre érkezett léghajók támadását. E kudarcot félhivatalosan azzal mentegetik, hogy a támadó léghajók új típusúak, fénytelen, szürke burok van rajtuk s teljesen nesztelenül működő a motorjuk. Rotterdami szállókban londoni táviratokkal igen sok szobát fog­laltak le, ami a jobbmódi lakosság pánik­szerű menekülésére vall. Mi várható a nyugati fronton ? Stockholm, aug. 19. (Eredeti távirat.) Az ,,Aftenposten“ katonai munkatársa írja : Mialatt az orosz hadszíntéren az egész világ visszafojtott lélegzettel figyeli a napról-napra érdekfeszítőbb eseményeket, a nyugati harc­téren az entente seregei semmiféle eredményt feltüntetni nem tudnak. A „Times“ szerint ennek oka az, hogy a „németek itt ma ugyan­oly fölényben vannak, mint azelőtt... Ezzel a kijelentésével a Times bevallja a négyes­­entente vereségét. Mert ha a németek már oly erősek a nyugati fronton, hogy a szövet­ségesek minden támadását vissza tudják verni, milyen lesz a helyzet, ha húsz-harminc hadtestet keletről át­visznek a nyugati harc­térre ? A nyárra ígért angol milliós hadsereg még mindig csak álom, a franciák csapatai pedig legénységüknek legjavát már rég el­vesztették. Hindenburg és Mackensen had­serege azonban nem álom, hanem valóság. Ezekkel nyugaton is csakhamar sikerülni fog a döntést kierőszakolni, noha a francia frontot valóságos várakká változtatták át. A németek a maguk és az osztrák-magyar nehéz tüzér­séggel az oroszoknak rendkívül megerősített várait és hadállásait tönkretőtték, tehát szintoly könnyen fogják elérni ezt a nyugati fronton is. A németek fölényességével szem­ben a franciák sem lesznek képesek sokáig helytállani.­­ A kiváncsi dumatagok. Zürich, aug. 19. (Ered. távirat.) Szent­pétervárról érkezett jelentés szerint a duma 150 tagja interpellációban követeli a kormány­tól, nyilatkozzék a háború céljáról, mely előttük ismeretlen, és mily föltételek mellett hajlandó Oroszország a békekötésre ? A költözködő orosz hatóságok. Kopenhága, aug. 19. (Ered. távirat.) Az Ultra Russij cenzúrázott vezércikkben kifejti, hogy katonai szakírók nézete szerint meg­van a lehetőség az ellenség további előnyomu­lására Pétervárhoz és Moszkvához. Hivatalo­san számolnak is ezen eshetőségekkel. Pétervári távirat jelenti, hogy a civil hatóságokat Rigából Szentpétervárra, Brest- Litovskból Minskbe, Vilnából pedig Obolskba helyezték át. A dorpáti egyetemet egyesítet­ték a moszkvaival. Venizelosz tervei, Athén, augusztus 19. (Eredeti távirat.) A Nea Himaera jelenti, hogy Venizelosz a képviselőházban kijelentette párthívei előtt, hogy ha a király megbízza kormányalakítás­sal és terveit elfogadja, a hatalmakkal eszme­cserét fog kezdeni, hogy a Gunarisz által elrontott görög helyzetet tisztázza. Francia kormányválság. Briand - a jövő embere­i? Genf, augusztus 19. (Eredeti távirat.) Az antant vezető köreiben beszélik, hogy a francia kormány mielőbb véget akar vetni a Mi­llerand kérdésnek. Egy Briand-kabinet alakítását vették tervbe, melyben­ Joff­re, mint hadügyminiszter foglalna helyet, hogy ezen minőségben oldhassa meg a muníció­ „Pécsi Napló" 1915. augusztus 20 kérdést. A hadsereg főparancsnoki helyébe három tábornok nevét emlegetik, akik mint haditanács intéznék a hadműveleteket. Berlin, augusztus 19. (Eredeti távirat.) A Kölnicshe Zeitung írja : Tény, hogy Briand már kibékült a szocialistákkal. A miniszter­­tanácson megvitatták, hogy olyan egyént kell előtérbe helyezni, aki a békepártiakat is kielégítené. Briandot a béke emberének tekintik. Kétséget nem szenved az általános elkedvetlenedés. Az most a kérdés, kik maradnak a parlamentben fölül, a béke hívei, vagy a végsőig való küzdés hívei ? Görögország fegyvert fog az entente ellen ? Szófia, augusztus 19. (Eredeti távirat.) A Narodna Prava munkatársa beszédet foly­tatott Rhallys volt görög miniszterelnökkel, aki az ententenak Görögországhoz intézett demarschera a következőket mondotta: — Nem marad részünkre más hátra, minthogy kövessük Belgium példáját és önvédelmünkre fogjunk fegyvert azok ellen, akik azt állítják, hogy azért mentek háborúba mert Belgium semlegessége meg lett sértve, és a kis nemzetek érdekeit akarják megvédeni. Nincs megegyezés Bulgária és az entente között. Bécs, augusztus 19. (Eredeti távirat.) Bulgária nem válaszolt az entente csábít­­gatására. Nem csak azért, mert Görögország és Szerbia felelete még nem ismeretes, hanem azért is, mert Bulgária még nem fejezte be tárgyalását Törökországgal és mert egész Macedóniát követeli, nem pedig azt a részt, amelytől Szerbia hajlandó elállani. Alig is várható, hogy Szerbia lemondjon egész Ma­cedóniáról. — Görögország megvédi területeit. Szaloniki, aug. 19. (Eredeti távirat.) Moschpolus tábornok elmondotta, hogy a királlyal egyetértésben a hadsereg fölkészült, hogy a véren szerzett területeket minden­féle támadástól megvédelmezi. Búvárhajók harca. Krisztiánia, aug. 19. (Eredeti távirat.) Az Aftenpostennak jelentik Bergenből, hogy tegnapelőtt Uisk­e közelében egy angol és egy német tengeralattjáró megütközött egymással. A „Bergens Aftonbladed“ egy olvasója közli a lappal, hogy az ütközet megkezdése előtt, Utskre felé elvitorlázva látta, amint egy német búvárhajó egy svéd gőzöst megállított. Közvetlenül ezután azonban a hajó másik oldalán egy angol tengeralattjáró bukkant fel, mire a svéd gőzös elmenekült, a két búvár­hajó között pedig megkezdődött az ütközet. Ennek kimeneteléről eddig biztos tudomást a norvég lapok n­em szerezhettek. Kovno ostroma, Köln, augusztus 19. (Eredeti távirat.) A „Kölnische Zeitung“ jelenti a svájci határ­ról : Svájci tanjelentések szerint a német csa­patok által Kovnó vára ellen intézett táma­dások és erélyesség tekintetében meghaladják még a tütrichi és antwerpeni híres rohamo­kat is. Pétervári jelentések szerint a nehéz tüzérség ütegei, köztük a negyvenkettes mozsarak is, a várat a vas és tűz valóságos záporával öntötték el, mely hosszabb időn át tartott és a külső árkokat teljesen elpusztította. Hivatalos angol jelentés a dardanellai harcokró London, augusztus 19. (Eredeti távirat.) A sajtóiroda jelenti a Dardanellákról: A déli harctéren a törökök folytatták a tüzér­ségi tüzelést, anélkül, hogy különösebb ered­ményt értek volna el. A helyzet augusztus 14- én és 15-én változatlan maradt. Augusztus 15- ére virradó éjjel az északi harctéren az ausztráliai hadtest jobbszárnyát a törökök hevesen megtámadták, de támadásaikat visz­­szavertük. A Suvla Burnu mellett lévő új partraszállási helyen a balszárnyon lévő csa­pataink heves tüzelés ellenére, ötszáz méter­rel előrenyomultak és megszálltak egy török lövészárkot. Huszonkét embert elfogtunk. Széll Kálmán temetése. Szombathely, aug. 19. (Ered. távirat.) A magyar képviselőház küldöttsége külön vo­naton ma reggel ideérkezett, majd Rátótra ment a küldöttség, melyhez csatlakozott a király és az osztrák kormány képviselője. A képviselőház küldöttségét Szász Károly al­­elnök vezette. A beszentelést Rátóton Mikes gróf szombathelyi püspök végezte, mire a holttestet Táplánfára szállították, ahol azt újabb beszentelés után elhelyezték a családi sírboltba, Széll Kálmánné Vörösmarthy Ilona mellé. Szent István, Pécs, 1915. augusztus 19. —g. Honfoglaló Árpád dicső hadai megvetve lábukat az új hazában, mi­után az országot fölosztották s Bojta és Ete vezérek népeikkel elhelyezked­tek Baranyában, Tolnában, Somogy­ban, nemsokára következett a magyar királyi trón megalapozása. Vajk meg­­kereszteltetése Istvánná s István feje­delemnek Magyarország első királlyá való megkoronáztatása. Kilencszáz év­vel ezelőtt szent István ült a magyar királyi trónon ; a mi első, a mi nagy, a mi szent királyunk, aki alatt Európa államai sorába lépett Magyarország s a világ megkezdte ismerni, tisztelni, be­csülni a hős nemzetet, melynek fiai nem­csak a harctéren voltak bátrak, erősek és leküzdhetetlenek, de a kultúra mun­kájára is alkalmasaknak bizonyultak, melyet a kereszténység fölvételével s a tanítás és földművelés terén kifejtett tevékenységükkel juttattak kifejezésre. Szent István politikai működése a keresztény vallás meghonosítása s meg­szilárdítására irányulván, uralkodásá­nak első része bizonyos vallásos és misz­tikus jelleggel bir ; a második része már a magyar alkotmány alapvető munká­ját tárja elénk. Egymásután alapította meg a várispánságokat s ezzel az orszá­got vármegyékre osztotta be. Szent Ist­ván a bölcs, a hatalmas, nagy uralkodó rakta le azokat a szilárd és rendületlenül álló alapköveket, a melyen államiságunk erős vára fölépült s kilencszáz éven át viharral ,vészszel szembe szállva diadal­masan megállotta helyét. Az egykor nomád életet élt nép, mely Ázsia erdei­ben vadászott, vizein halászott s mezein legeltette barmait s örökös harcban te­lett kedve, az uj haza földjének varázsá­tól megittasulva nem űzte tovább ősi foglalkozását; egy helyhez kötve meg­maradt földművelő kulturnépnek, mely lassanként fölvéve a világ műveltség zománcát, az őstermelés mellett elsa­játította az ipar, kereskedelem és tudo­mány, művészet ágainak ismereteit; de a fegyverforgatást se felejtette el s hősi erényei nemcsak hogy soha el nem ho­­mályosultak, sőt mindinkább tündök­lők lettek, oly annyira, hogy vitézi eré­nyei most a világ legborzalmasabb há­borújában is bámulatba ejtik a föld ösz­­szes népeit. A sajói ütközet, a mohácsi vész s az elmúlt kilencszáz esztendő sok ezer vé­res csatája után is teljes épségben áll az ország s él a nemzet ősi dicsőségében s állani és élni is fog, mert szent István országát az emberi erőt felülmúló isteni gondviselés óvja, védi a végromlástól s maga a nemzet annyira viharedzett és acélerős, hogy a pokol minden hatal-

Next