Pécsi Napló, 1916. március (25. évfolyam, 49-74. szám)
1916-03-28 / 71. szám
1916. március 28. „Pécsi Naplóz gatási gyakornok s tiszteletbeli szolgabiró 1883. február havának elsején lépett Baranyavármegye törvényhatóságának szolgálatába. 1885 november 9-én a vármegye közönsége másodaljegyzővé, az 1889 decemberi tisztújító közgyűlésén szolgabiróvá s 1895 december havában a pécsi járás főszolgabirájává választotta. A közigazgatási pályára termett, kiváló tisztviselő hivatását állandóan példás tisztességgel, becsülettel s a nép őszinte szeretetével, nagyrabecsülésével töltötte be. A pécsi járásban elismerést érdemlő fáradozással buzgólkodott a községi rend föntartása, a szederfák ültetése, a kártékony gyomok irtása, gyümölcsfa tenyésztés és a népnevelés fejlesztése körül. Nagy gondot fordított az utak és hidak jó karban tartására s a munkás, viszonyok rendezése körül. Mindenki erélyes, szigorú főszolgabírónak ismerte, hivatalos hatalmát azonban soha sem erőszakkal, hanem meggyőző, emberséges bánásmóddal, tapintattal gyakorolta. Waniss Sándor május elsejével kíván nyugalomba vonulni. Őszinte szívvel óhajtjuk, hogy jó erőben és egészségben sokáig élvezhesse jól megérdemlett nyugalmának éveit. — A polgármester Budapesten. Nendtvich Andor polgármester Budapesten tartózkodik, hogy a városzt érintő egyes sürgősebb ügyekben eljárjon a minisztériumokban. A polgármester a napokban hazaérkezik. — A magánvállalatok felmentettjeinek jelentkezése. Pécs város katonai ügyosztálya fölhívja a város területén lévő összes, katonai igazgatás alá nem tartozó és a hadsereg részére közvetve, vagy egy,általában nem dolgozó magángyárakat, egyéb ipari üzemeket, kereskedelmi vállalatokat (pénzintézetek kivételével) és kereskedőket, ha üzemükben a tényleges katonai vagy népfelkelői szolgálat alól felmentett egyének vannak, úgy azokat e hó 29-ikén Katies aljegyzőnél (városház, III. emelet 83) feltétlelenül bejelentsék. Vidéki újságírók közgyűlése. A vidéki sajtó tagjainak nagyszámú részvételével tartotta meg tegnap a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége huszadik évi rendes közgyűlését. Szávay Gyula elnök megnyitó beszédében érdekesen ismertette, miként növekedett súlyban és tekintélyben a nagyváradi Fekete Sasban húsz év előtt megalakult kis szövetség, amely ma már az újságírók kari és szociális érdekeinek szolgálatában szinte vezető pozícióra emelkedett. Hálásan emlékezett meg Jászai Mariról, aki húsz évvel,ezelőtt vendégjátékával egyszerre hatezer koronát juttatott az alig megalakult szövetségnek. A háborúban eddig tizennyolc vidéki hírlapíró esett el, tizenketten hadifogságban vannak, ötvenhárman megsebesültek, kilencet pedig vitézségi éremmel tüntettek ki. Pogány Mihály temesvári lapszerkesztő a közgyűlés nevében üdvözölte Szávayt a Teleki-díjjal való kitüntetése alkalmából. A közgyűlés a szövetség ügyvezetésének és székhelyének Budapestre való áthelyezését egyhangúan határozattá emelte Elnöknek újra Szávay Gyulát, alelnöknek Breuer Lajos drt, Lenkei Lajost, a Pécsi Napló felelős szerkesztőjét, Stauber Józsefet és Gyóni Gézát, titkárnak Palócz László visszavonulásával és érdemeinek elismerése után Fenyves Ferenc drt és pénztárosnak Balassa Józsefet választotta meg a közgyűlés. — Betöltendő lelkészi állások Baranyában. A siklósi járás területén a közel jövőben két lelkészi állás kerül betöltés alá. A kisharsányi ref. lelkészi állás, Somody József öröké és a szavai ref. lelkészi állás, amely Kovács Bálint elhunytéval került üresebőbe. Mind a két állásra már ki van irva a pályázat és a választást Nagy Imre esperes hamarosan ki fogja tűzni. — Ülések a vármegyeházán. Baranyavármegye állandó választmánya április hó 6-án, csütörtökön ülést tart a vármegye központi székházának közgyűlési termében, hogy az eléje utalt közgyűlési ügyeket letárgylja. Ugyan e napon ülésezik a vármegye tiszti nyugdíjválasztmánya s 9-én délelőtt 10 órakor ül össze a számonkérő szék. — Menetrendváltozás. Múlt hétfő óta a reggel háromnegyed 6 órakor Sárbogárdról érkező, valamint a Bátaszékről délelőtt 11 óra 15 perckor érkező személyvonatokat beszünették. % ^ ^ w w Ä % % ^ Ä W W % ÜK*flPOLLOs % | Keddy Szerda, * § Március 28—29 S n m % Porién* Sí Hf f§ legszebb alkotása. * fi Finoman pikáns vígjáték 8 részb. Pncvarantn • fi Főszereplő:a IAnna Müler Lineké,! % Sorozatos előadások:5 SS V2®« ^9 72^ és 9 órakor ^ H előre váltható számozott je- H gyekkel. jjj m Kedvezményes jegyek nem me H érvényesek, s at Nappali pénztár délelőtt 11—12 óráig 5 — Meghalt Abt Sándor. Jó reményekkel eltelve távozott el tőlünk a Zsolnay-gyárból melynek közel egy évtizedig szobrásza volt Abt Sándor, a kiállítási év után Budapestre. Uj erőt érzett magában, hogy Budapesten, a jó központban élve, visszanyeri teljes egészségét ; az elcsigázott és zaklatott idegzet új impulzust kap a megújhodó munkásságban. Szép, egészséges vágyak éltek benne, megalapozott nevét állandósítani, igazán eredményes munkásság jegyében felfrissülni, alkotni, teremteni. Budapesten csakhamar a székesfőváros alkalmazta őt Lónyay utcai iparrajziskolájában, kinevezte őt a szobrászati szakoktatás tanárának. Ott jól is érezte magát Abt. Pár év után nyugodtabb pozícióhoz jutott s egész lélekkel dolgozott iparművészeti tervein. Motívumainak szokatlanul nagy bőségét, dekoráló képességét különösen a magyar motívumok terén, még innét jól ismertük a Zsolnay-gyárból. Magyar formanyelve egyre gazdagabban ontotta a szép és értékes diszítmények változatát, míg plasztikai téren is több maradandó becsüt nyújtott. Elég szerencsére azonban soha nem volt magát értékesebbé tenni. Mégis az utóbbi évtized lelkes és ízléses keramikai figurális termékeit" ő szolgáltatta Mack Lajos kollegájával, — aki mint hadapródjelölt talán éppen most van Pozsonyból harctérre indulóban. — De szegény jó Abt Sándor elesett most, miután sokáig és keményen harcolt egy romboló kór ellen, mely gondolkozását megtámadta : a mai napon kaptuk gyászjelentését, hogy e hó 26-án temették apáti Abt Sándort, a székesfővárosi iparrajziskola tanárát Kálon, Nógrád megyében. A csöndes kálnói kúriában fogta le a szerető hitves, váradi Török Szóra, a megbékélt szobrász szemét. Mi még nagyon élénken emlékezünk a szőkeszakállas, érdekes fejű művészre, aki az érdemes Zsolnay művészgárdának legelsőbbje és seniorja volt. Őt még az ,,öreg Úr’5 hozta be a gyárba és vele költözött be egyszersmind az új felfogások szelleme művészet dolgában a Zsolnay gyárba. Az erős termetű, nagyerejű, de feltűnően sápadt arcú szobrász mellé aztán csakhamar kenyerespajtásul szegődött; a leányos pirosarcú ifjú, barilek Henrik, a festő. De az igazi „grand seigneur” (akárcsak az újságíró Schröder Béla !) mégis csak ébt maradt a pécsi kiállítási évig a bohémek között. Ám a sok poduktív munka kikezdte idegzetét, a magára vett nagy munkaidő megmorzsolta, úgy, hogy megrongált egészségének helyreállítása végett el kellett hagynia Pécset. A javulás úgy látszik nem sok időt hagyott a fi egy gyermekes családapának : még nem tört ki a háború, már hallottunk róla, hogy Abt betegsége rosszabbra fordult, így csak megváltó szabadulásképpen esett el a maga harcában Abt. Mi reánk pécsiekre, szellemi termékeiből örök időkre szóló emléket is hagyott: ő tervezte és mintázta ugyanis a Zsomozy szobor mellékalakjait, az öt dolgozó gyári munkást. De mint egy igen érdekes és értékes emberre is, mindenkor szívesen emlékezünk reá, aki valaha városunk falai között élt s akit, mint művészt sem lehet egyhamar felejteni. Az elesettek hazaszállítása. A harctéren elesett katonák holttesteinek hazaszállása ügyében a honvédelmi miniszter körrendeletet adott ki, mely egységes útmutatásul szolgál a hatóságoknak és a magánosoknak. A rendelet szerint az elesettek hazahozatala iránt való kérvényt a polgári egyének a fővárosban a kerületi elöljáróságoknál, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármesternél, községekben pedig az elöljáróságoknál kötelesek beadni. Katonai kérvények az illetékes parancsnokságnál adandók be. Exhumálás csakis egyes sírokból engedhető meg, tömegsírok felbontása ellenben nem eszközölhető. Fertőző betegségben elhunyt katonák holttestének exhumálása a temetés után egy éven belül nem engedélyezhető. Bosznia- Hercegovina országos kormánya külön rendeletben kimondta, hogy a területén elesett tett katonák exhumálását rendőri egészségügyi szempontból csakis a háború befejezése után engedi meg. Közli továbbá a honvédelmi miniszter rendelete, hogy ausztriai és németországi illetőségű katonák hulláit az összes