Pécsi Napló, 1928. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

■MB 4^ S, ■ 1 évet vesz idénybe. Ar­­cák tisztántartását nagyban elő fogja a mostan megrendelt seprő­gép segíteni. A szemétkihordást is okszerűen meg fogjuk reformálni. Mentőintézményünk fejlődését nagyban előf­ogja a nemrég meg­rendelt mentőautó mozdítani­. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy Pécsett a lakásviszonyukat egészségesebbekké tegyük. Elő fogjuk mozdítani az építkezé­seket, hogy ezáltal az egészségtelen lakások felszabaduljanak. Az egészségügyi szem­pontból nem megfelelő házakban levő laká­sok tulajdonosait azután reá fogjuk venni megfelelő házépítésekre. Az építkezéseket ál­talában minden rendelkezésünkre álló módon meg fogjuk könnyíteni. Közegészségügyről lévén szó, felemlí­tem a pécsi közkórház ügyét. Karácsonyi nyilatkozatában ugyanis Vass József munka­ügyi és népjóléti miniszter azt mélta, hogy­­ nincsen tudomása arról, hogy Peckett közk­ár-­­ házra szükség lenne. Amennyiben azonkban Pécs város törvényhatósága előterjesztést tenni ez ügyben, úgy meg fogja vizsgálni. — Sem fórjaik előterj­esztéül lenni ez­­irányban, nemn is j'Arl' é­rééssel fogla­­kozni, mi'itt Pécsett közkórházra beláthatatlan időn bélül nincsen szükség. A nél egyetemi klin­is'ja ugyanis tökéletesen pótolja a volt V.kórházat. A klinikák közkórházi jelleg­gel bírnak, így a betegek felvételénél nem­csak a tudományos szempontokra vannak tekintettel. Az egyetemi klinikák tehát tar­toznak felvenni a jelentkező betegeket, amig csak hely van. A klinikák működésében számottevő ilymirányu zökkenés nem is vol. /.mi szórványosan előfordult az csakis egy klinkán, a belklinikán volt.­­ Ugyanez azonban a volt közkórházban is előfordult. Ott is előfordult, hogy betelt a létszám és valamelyik jelentkezőt el kellett utasítani. Súlyosabb esetben azonban senkit sem utasítottak, el. Csupán ezért nem lehet tehát új közkórházat építeni. Amennyi­ben a klinikák elégteleneknek bizonyulnának, úgy ezen máskép lehet segíteni.­­ A közoktatásügyi miniszter úr ugyanis szerződésileg vá­laila a kli­nikák kibővítését, amennyiben szű­köknek bizonyulnának. Amennyiben tehát a klinikák nem lennének képe­sek a mutatkozó beteganyag befoga­dására, úgy ezek kibővítése s nem pedig közkórház építése lesz szükséges. Ez mindenkép elkerülendő, mert a város közönségének indokolatlanul nagy megterhelését jelentené akkor, amikor égetően szükséges más köz­eg­észs­égügyi s ku­lturális szü­ks­ég­letek várnak kielégítésre.­­ A beteganyag kórházi ápolását nagy­ban elő fogja segíteni a közkórházi jellegű ir­­galmasok kórházának kibővítése, amelyre rögtön sor kerül, amint az igazságügyi palota felépülése folytán a törvényszék jelenlegi he­lyiségeit el fogja hagyni. A városi közkórház építésére tehát belátható időn belül nem kerül sor — mivel nincsen reá szükség. — Teljes erőnkből fel fogjuk venni a küzdelmet a tüdővész pusztításaival szem­ben. Ez nem csak közegészségügyi, hanem közgazdasági érdek is. Bár a város terüle­tén kivnd fog a tüdő­vészszanatórium felépülni, mégis ebben tevékeny részt akarunk venni. — Mindent el fogunk követni a me­cseki üdülőtelepek létesítése érde­kében.­­ A városi erdőségeknek több pontja van, amelyek üdülőtelepek és klimatikus szana­tórium létesítésére kiválóan alkalmasak. Rendkívül alkalmas igy például a Kozári vadászház környéke, az uj műút mellett. Itt viz is van s ha ez elégnek bizonyul, úgy itt üdülőtelep létesítése tisztára attól függ, hogy az építkezésekre lehet-e anyagi fede­zetet előteremteni. Beláthatatlan­­fontosság­gal bír az, hogy a mecseki üdülőtelepeket meg lehessen valósítani. Sokan vannak, kik anyagiak hiányában nyaranta nincsenek abban a helyzetben, hogy üdülni mehessenek. Ezek részére a legnagyobb áldást jelentené a nyaraló­telepek létesítése. Amint financial­bez kicsit lélegzethez jutunk, úgy legelőször a mecseki üdülőtelepek kérdését igyekezünk majd meg­oldani. .. Az anya- és csecsemővédelem a Ste­­­­fánia Szövetség pécsi fiókjánál jó kezekbe­­ van letéve. A szövetség mostan, hogy céljait­­ fokozatobb mértékben i végre tud­ja hajtani, anya-­­ és csecsemőotthont szándékozik építeni s ehez az állam és a város támogatásut is kérték. A­­ támogatást természetesen város meg fogja adni. Már a jövő évi­­költségvetésbe felvettünk 50.000 pengő költséghozzájárulást s ugyancsak fogunk jelentékeny városi támogatást beillesz­teni az 1020. évi költség­vetésbe is. Kulturális tére­n milyen irányú fej­lődés várható ? — Kulturális téren természetesen­ .A legfontosabbak az egyetem fejlesz­t­ésének munkálatai. A legnagyobb mértékben sürgetjük a munkák meg­­inditását s előmozdításukra minden tőlünk telhető áldozatot meg fogunk hozni. — Sor fog most már hamarosan kerülni az egyetem által lefoglalt iskolák pótlására. Fel fog épülni a városi felsőkereskedelmi isko­la, szaporítani fogják az állami elemi isko­lákat és óvodákat. Remélhetőleg felépül majd rövidesen a N­agy Lajos kollégium is és akkor mostani épületét átadhatjuk eredeti rendel­tetésének.­­ A városi kulturprogramnak ki­emelkedő pontja azonban a Közműve­velőd­ési Ház, a kultúrpalota megépí­tése. A legközelebbi két év költség­­vetéseiben minden bizonnya­l lehe­tetlen lesz erre az építkezésre­­ fede­zetet beállítani. Remélem azonban, hogy három-négy év múlva már ko­molyan foglalkozhatunk majd a kul­túrpalota felépítésével is.­­ Kultúrprogramunkban legelőször a jövő évben a fém- és faipari szakiskola épí­tése kerül megvalósulásra, ami már a tavasz­ival kezdetét veszi. Ugyancsak kultúrprog­rammunk keretébe tartozik a gyárvárosi templom építése, amire vallási szempontból nagy szükség volt már. A legnagy­obb építkezés a közel­jö­­vőben mindenesetre az igazságügyi palota építése lesz, amelynt isme­retes a jövő évben meg­k­ezdődni.­­ Városgazdasági szemtből termé­szetesen ugyancsak nagy tónk vannak, amelyeknek a város révén fejlődésére nagy kihatásuk lesz. A legnaib kihalással lesz Pécs fejlődésére — miként Hermann I kereskedelemügyi miniszter is említette­­ a ,,Pécsi Napló”-ban megjelt nyilatkoza­­tában — a repülőtér­ kérdéses városunkra nézve kedvező eldőlése. Mindelmény meg van arra nézve, hogy ez tény hamarosan — már a jövő évben — kedvezően el,­intézést is fog nyerni. A város idén áldo­zatot meg fog hozni ennek érében. — A jövő évben folytat­juk a víz­vezeték kibővítését és a város urnázását, tökéletesítjük az uccák burkát. — Minden erőnkkel azokzunk, hogy felépüljön holmarosan a fedett kuli vásár­­csarnok, amelyre közegészségügrs közgaz­dasági szempontból egyaránt szil van. Re­mélem, hogy két év múlva erre sor kerül. — Végül ami a legközelebbja a vá­rost vinni a Vagy—Pécs megírásához a­mi a mostani város­közpon­t fogja közel hozni a ma még részbel építetlen városi területeket, az a villan­­­sut ki­pitése lesz.­­ — Ki fogjuk építeni a villát a központi temetőig, Pécs-Giáro­­sig s a tervezett csatlakozselé­­esetében Rácvárosig. Terü­stes, hogy a város jövendő fejéjé is ezen villamosvonalak mera fog véghezmenni. — A Nagy-Pécs minden bizonyai még messze van, de kontúrjai már szeknek ki­alakulni. — Hiszem, hogy velem egy iz Pécs város minden egyes polgára biró megvaló­sulásában. Fiatalos lelkesedéssel és hével beszél Nendlvich Andor dr. Az ember szinte elfe­lejti, hogy husz éve vezeti m­ánr a város ügyeit, hogy közel negyven éve sz­olgálja a város érdekeit. Negyven év múlta más a jól megérdemelt pihenésről ábrándozz. Nundvich Andor dr. ,,Nagy-Pécs” megállításáról. Kerinz J­óz­sef. 2­­. 1/É.f t január 1 Megújhodás ? Mikor az est leszállóit az emberek sokaság­a nemcsak itt-amott, hanem szerte a világon pohár­­csilingelés és hangos vigasságok közepette, derűs kedvben, vagy azt miméivé várja az óramutató átfordulását. Kétségek és reménységek közepette, hol remegve, hol vakmerően hívja ki az ember sor­sát és utat akar mutatni. «, az ember a Sorsnak ! Dőre ember, aki útirányt akar szabni — amikor a Sors megmutatja az ember utjat, csak megértése, csak felismerése és követése az ember feladata. — Mi nincs igaza, annak a nagy olasz bölcselkedőnek, aki azt magyarázza, hogy az élet, mint a Sorsnak hintája nem egyéb, mint mindig bizonytalan, vál­tozékony és előreláthatatlan, fejünk felett lebegő alternatívája annak az édes igennek és annak a a­­• egyetlen nemnek, amivel a Végzet felel minden reményeinkre, vágyainkra és sóvárgásainkra —, mert az emberi értelem, beleszorítva ugyan a test elható vos­s­zába, fel tudja ismeri az élet útját, csak nézni, gondolkodni és eszerint kell cselekednie És ha Szilv­eszter éjszakáján a derű, a jókedv csapongva száll kifelé, marad-e az értelemnek egy szik­rá­ja, amely­­b­efelé az elvégzett és elvégzendő em­beri feladatok s­tólőbirói szemével kritizálja énünk­nél értékét ? .Jót és jól cselekedtünk-e a múltban és vannak-e terveink és mik azok a jövőt illetően ? Felismertük és követtük-e mindenben az emberi társadalom nem írott, és mégis örökéletű törvé­nyeit, tudjuk, látjuk, gyakoroljuk-e a minden emberi , ember és egyformán ember nagy elvét? Belát­juk-e, átérezzük-e valamennyien itt és másutt, hogy ez az elv az, amelyet legtöbbször csaptak arcul, nem vettek semmibe mindig más és más ürüggyel, valónak hirdetett, de utóbb ha­misnak bizonyult jelszavakkal ? Mint ahogy a fél­­vad ember a maga képére fúrja, faragja, teremti a maga isteneit és imádja a maga miseit, ha a a Sors hozzá kegy­­em­-­es, de megye és eldobja őket, ha sorsa balra fordul, í­gy vanak, akik el­veket, eszméket, igazságokat teremttek a maguk tervei, sokszor önző céljai elérésére s ezeket az örök igazságok fölé állítva, uj igazságnak hirde­tik. Hová lettek, hogy semmisültél■meg ezek a jelszavak, áligazságok és aránylag ily gyorséi. - eszmélt rá félreseretett ember a ré, elhagyott­ igazságok örök érvény­űségére ? ! Ezek a nagynak, nemesnek, emberinek­­-itt igazságok­ra tagadják szét az emberi társadalmat, nem állják szembe az embereik kisebb csoportjait, mer nagyságuk örökkévalóságuk éppen abban van, hgy az egyé­nek nagy és mind nagy­obb tömegét kssolják össze és testvéri szeretetben átfogják az tesz emberi­séget. Vagy az volna az igazság, az emberi társa­­dalom célja, hogy széttagolja, elválasza, szembe­állítsa az emberiséget, annak csoponait faj, val­lás, születés stb. stb. szerint, kirekessen egyeseket, csoportokat, jogokat, előjogot igény­el­jn egyeseknek és visszataszítson, lebecsüljön másokt ? A törté­nelem tanítása és a fejlődés irány­a nen ezt mutatja mi bízunk abban, amit a mult mutt a jövő. Azért hát szemlélődve és elgond­l­odva rás nyugalommal és határtalan kalciumal kiütünk a jövő elé.— A múltnak nagy hagyomán­ai Kossuthot, Eötvösök és Deák­ok szelleme lehet átvonuló felhőfoszlány, melyt a vid­rább hajt és nyomtalanul vonul e az eml a nemzet egén, mert fényük nemcsak koruk en­nek világitó fáklyája, de bevilágít s késői­­ t­­netébe is. Az ő hagyományaik, a limes musuk vagy nevezzük bárminek nem muló jel nem elavult jelszó, hanem az emberi i­s nagy meglátásuk, keresztül az egész embrise­­n.

Next