Pécsi Napló, 1928. január (37. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-01 / 1. szám

■MB 4^ S, ■ 1 évet vesz idénybe. Arcák tisztántartását nagyban elő fogja a mostan megrendelt seprőgép segíteni. A szemétkihordást is okszerűen meg fogjuk reformálni. Mentőintézményünk fejlődését nagyban előfogja a nemrég megrendelt mentőautó mozdítani. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy Pécsett a lakásviszonyukat egészségesebbekké tegyük. Elő fogjuk mozdítani az építkezéseket, hogy ezáltal az egészségtelen lakások felszabaduljanak. Az egészségügyi szempontból nem megfelelő házakban levő lakások tulajdonosait azután reá fogjuk venni megfelelő házépítésekre. Az építkezéseket általában minden rendelkezésünkre álló módon meg fogjuk könnyíteni. Közegészségügyről lévén szó, felemlítem a pécsi közkórház ügyét. Karácsonyi nyilatkozatában ugyanis Vass József munkaügyi és népjóléti miniszter azt mélta, hogy nincsen tudomása arról, hogy Peckett közkár- házra szükség lenne. Amennyiben azonkban Pécs város törvényhatósága előterjesztést tenni ez ügyben, úgy meg fogja vizsgálni. — Sem fórjaik előterjesztéül lenni ezirányban, nemn is j'Arl' érééssel foglakozni, mi'itt Pécsett közkórházra beláthatatlan időn bélül nincsen szükség. A nél egyetemi klinis'ja ugyanis tökéletesen pótolja a volt V.kórházat. A klinikák közkórházi jelleggel bírnak, így a betegek felvételénél nemcsak a tudományos szempontokra vannak tekintettel. Az egyetemi klinikák tehát tartoznak felvenni a jelentkező betegeket, amig csak hely van. A klinikák működésében számottevő ilymirányu zökkenés nem is vol. /.mi szórványosan előfordult az csakis egy klinkán, a belklinikán volt. Ugyanez azonban a volt közkórházban is előfordult. Ott is előfordult, hogy betelt a létszám és valamelyik jelentkezőt el kellett utasítani. Súlyosabb esetben azonban senkit sem utasítottak, el. Csupán ezért nem lehet tehát új közkórházat építeni. Amennyiben a klinikák elégteleneknek bizonyulnának, úgy ezen máskép lehet segíteni. A közoktatásügyi miniszter úr ugyanis szerződésileg válaila a klinikák kibővítését, amennyiben szűköknek bizonyulnának. Amennyiben tehát a klinikák nem lennének képesek a mutatkozó beteganyag befogadására, úgy ezek kibővítése s nem pedig közkórház építése lesz szükséges. Ez mindenkép elkerülendő, mert a város közönségének indokolatlanul nagy megterhelését jelentené akkor, amikor égetően szükséges más közegészségügyi s kulturális szükségletek várnak kielégítésre. A beteganyag kórházi ápolását nagyban elő fogja segíteni a közkórházi jellegű irgalmasok kórházának kibővítése, amelyre rögtön sor kerül, amint az igazságügyi palota felépülése folytán a törvényszék jelenlegi helyiségeit el fogja hagyni. A városi közkórház építésére tehát belátható időn belül nem kerül sor — mivel nincsen reá szükség. — Teljes erőnkből fel fogjuk venni a küzdelmet a tüdővész pusztításaival szemben. Ez nem csak közegészségügyi, hanem közgazdasági érdek is. Bár a város területén kivnd fog a tüdővészszanatórium felépülni, mégis ebben tevékeny részt akarunk venni. — Mindent el fogunk követni a mecseki üdülőtelepek létesítése érdekében. A városi erdőségeknek több pontja van, amelyek üdülőtelepek és klimatikus szanatórium létesítésére kiválóan alkalmasak. Rendkívül alkalmas igy például a Kozári vadászház környéke, az uj műút mellett. Itt viz is van s ha ez elégnek bizonyul, úgy itt üdülőtelep létesítése tisztára attól függ, hogy az építkezésekre lehet-e anyagi fedezetet előteremteni. Beláthatatlanfontossággal bír az, hogy a mecseki üdülőtelepeket meg lehessen valósítani. Sokan vannak, kik anyagiak hiányában nyaranta nincsenek abban a helyzetben, hogy üdülni mehessenek. Ezek részére a legnagyobb áldást jelentené a nyaralótelepek létesítése. Amint financialbez kicsit lélegzethez jutunk, úgy legelőször a mecseki üdülőtelepek kérdését igyekezünk majd megoldani. .. Az anya- és csecsemővédelem a Stefánia Szövetség pécsi fiókjánál jó kezekbe van letéve. A szövetség mostan, hogy céljait fokozatobb mértékben i végre tudja hajtani, anya- és csecsemőotthont szándékozik építeni s ehez az állam és a város támogatásut is kérték. A támogatást természetesen város meg fogja adni. Már a jövő éviköltségvetésbe felvettünk 50.000 pengő költséghozzájárulást s ugyancsak fogunk jelentékeny városi támogatást beilleszteni az 1020. évi költségvetésbe is. Kulturális téren milyen irányú fejlődés várható ? — Kulturális téren természetesen .A legfontosabbak az egyetem fejlesztésének munkálatai. A legnagyobb mértékben sürgetjük a munkák meginditását s előmozdításukra minden tőlünk telhető áldozatot meg fogunk hozni. — Sor fog most már hamarosan kerülni az egyetem által lefoglalt iskolák pótlására. Fel fog épülni a városi felsőkereskedelmi iskola, szaporítani fogják az állami elemi iskolákat és óvodákat. Remélhetőleg felépül majd rövidesen a Nagy Lajos kollégium is és akkor mostani épületét átadhatjuk eredeti rendeltetésének. A városi kulturprogramnak kiemelkedő pontja azonban a Közművevelődési Ház, a kultúrpalota megépítése. A legközelebbi két év költségvetéseiben minden bizonnyal lehetetlen lesz erre az építkezésre fedezetet beállítani. Remélem azonban, hogy három-négy év múlva már komolyan foglalkozhatunk majd a kultúrpalota felépítésével is. Kultúrprogramunkban legelőször a jövő évben a fém- és faipari szakiskola építése kerül megvalósulásra, ami már a tavaszival kezdetét veszi. Ugyancsak kultúrprogrammunk keretébe tartozik a gyárvárosi templom építése, amire vallási szempontból nagy szükség volt már. A legnagyobb építkezés a közeljövőben mindenesetre az igazságügyi palota építése lesz, amelynt ismeretes a jövő évben megkezdődni. Városgazdasági szemtből természetesen ugyancsak nagy tónk vannak, amelyeknek a város révén fejlődésére nagy kihatásuk lesz. A legnaib kihalással lesz Pécs fejlődésére — miként Hermann I kereskedelemügyi miniszter is említette a ,,Pécsi Napló”-ban megjelt nyilatkozatában — a repülőtér kérdéses városunkra nézve kedvező eldőlése. Mindelmény meg van arra nézve, hogy ez tény hamarosan — már a jövő évben — kedvezően el,intézést is fog nyerni. A város idén áldozatot meg fog hozni ennek érében. — A jövő évben folytatjuk a vízvezeték kibővítését és a város urnázását, tökéletesítjük az uccák burkát. — Minden erőnkkel azokzunk, hogy felépüljön holmarosan a fedett kuli vásárcsarnok, amelyre közegészségügrs közgazdasági szempontból egyaránt szil van. Remélem, hogy két év múlva erre sor kerül. — Végül ami a legközelebbja a várost vinni a Vagy—Pécs megírásához ami a mostani városközpont fogja közel hozni a ma még részbel építetlen városi területeket, az a villansut kipitése lesz. — Ki fogjuk építeni a villát a központi temetőig, Pécs-Giárosig s a tervezett csatlakozseléesetében Rácvárosig. Terüstes, hogy a város jövendő fejéjé is ezen villamosvonalak mera fog véghezmenni. — A Nagy-Pécs minden bizonyai még messze van, de kontúrjai már szeknek kialakulni. — Hiszem, hogy velem egy iz Pécs város minden egyes polgára biró megvalósulásában. Fiatalos lelkesedéssel és hével beszél Nendlvich Andor dr. Az ember szinte elfelejti, hogy husz éve vezeti mánr a város ügyeit, hogy közel negyven éve szolgálja a város érdekeit. Negyven év múlta más a jól megérdemelt pihenésről ábrándozz. Nundvich Andor dr. ,,Nagy-Pécs” megállításáról. Kerinz József. 2. 1/É.f t január 1 Megújhodás ? Mikor az est leszállóit az emberek sokasága nemcsak itt-amott, hanem szerte a világon pohárcsilingelés és hangos vigasságok közepette, derűs kedvben, vagy azt miméivé várja az óramutató átfordulását. Kétségek és reménységek közepette, hol remegve, hol vakmerően hívja ki az ember sorsát és utat akar mutatni. «, az ember a Sorsnak ! Dőre ember, aki útirányt akar szabni — amikor a Sors megmutatja az ember utjat, csak megértése, csak felismerése és követése az ember feladata. — Mi nincs igaza, annak a nagy olasz bölcselkedőnek, aki azt magyarázza, hogy az élet, mint a Sorsnak hintája nem egyéb, mint mindig bizonytalan, változékony és előreláthatatlan, fejünk felett lebegő alternatívája annak az édes igennek és annak a a• egyetlen nemnek, amivel a Végzet felel minden reményeinkre, vágyainkra és sóvárgásainkra —, mert az emberi értelem, beleszorítva ugyan a test elható vosszába, fel tudja ismeri az élet útját, csak nézni, gondolkodni és eszerint kell cselekednie És ha Szilveszter éjszakáján a derű, a jókedv csapongva száll kifelé, marad-e az értelemnek egy szikrája, amelybefelé az elvégzett és elvégzendő emberi feladatok stólőbirói szemével kritizálja énünknél értékét ? .Jót és jól cselekedtünk-e a múltban és vannak-e terveink és mik azok a jövőt illetően ? Felismertük és követtük-e mindenben az emberi társadalom nem írott, és mégis örökéletű törvényeit, tudjuk, látjuk, gyakoroljuk-e a minden emberi , ember és egyformán ember nagy elvét? Belátjuk-e, átérezzük-e valamennyien itt és másutt, hogy ez az elv az, amelyet legtöbbször csaptak arcul, nem vettek semmibe mindig más és más ürüggyel, valónak hirdetett, de utóbb hamisnak bizonyult jelszavakkal ? Mint ahogy a félvad ember a maga képére fúrja, faragja, teremti a maga isteneit és imádja a maga miseit, ha a a Sors hozzá kegyem-es, de megye és eldobja őket, ha sorsa balra fordul, így vanak, akik elveket, eszméket, igazságokat teremttek a maguk tervei, sokszor önző céljai elérésére s ezeket az örök igazságok fölé állítva, uj igazságnak hirdetik. Hová lettek, hogy semmisültél■meg ezek a jelszavak, áligazságok és aránylag ily gyorséi. - eszmélt rá félreseretett ember a ré, elhagyott igazságok örök érvényűségére ? ! Ezek a nagynak, nemesnek, emberinek-itt igazságokra tagadják szét az emberi társadalmat, nem állják szembe az embereik kisebb csoportjait, mer nagyságuk örökkévalóságuk éppen abban van, hgy az egyének nagy és mind nagyobb tömegét kssolják össze és testvéri szeretetben átfogják az tesz emberiséget. Vagy az volna az igazság, az emberi társadalom célja, hogy széttagolja, elválasza, szembeállítsa az emberiséget, annak csoponait faj, vallás, születés stb. stb. szerint, kirekessen egyeseket, csoportokat, jogokat, előjogot igényeljn egyeseknek és visszataszítson, lebecsüljön másokt ? A történelem tanítása és a fejlődés iránya nen ezt mutatja mi bízunk abban, amit a mult mutt a jövő. Azért hát szemlélődve és elgondlodva rás nyugalommal és határtalan kalciumal kiütünk a jövő elé.— A múltnak nagy hagyománai Kossuthot, Eötvösök és Deákok szelleme lehet átvonuló felhőfoszlány, melyt a vidrább hajt és nyomtalanul vonul e az eml a nemzet egén, mert fényük nemcsak koruk ennek világitó fáklyája, de bevilágít s késői tnetébe is. Az ő hagyományaik, a limes musuk vagy nevezzük bárminek nem muló jel nem elavult jelszó, hanem az emberi is nagy meglátásuk, keresztül az egész embrisen.