Pécsi Napló, 1928. április (37. évfolyam, 77-103. szám)

1928-04-01 / 77. szám

1928. április 1. PÉCSI NAPLÓ XElsfc DESN HARRY* LICDTKC W RftzfflQa susziePtányka SZEREPLŐK: II. József— — — — — Stázia, a suszter leányka A főlovászmester — — Kaunitz gróf — — — Regényes történet 11. József ifjú korából -------HARRY LIEDTKE '-------XENIA DESNY -------LIVIO PAVANELLI -------ERICH KAISER-TITZ Vasárnap, április . Utoljára! Budapesttel egyidőben­ HARRT LIEDTKE és XENIA DESNT kitűnő filmje . Előadások: 3,72 Mi 3/48 és 1­2 10 órakor. A 3 órai kivételével. valamennyi előadás teljes zenekar-kissrattel m fmillm­mmv.«« APOLL Hétfő-s kedd, április 2­ 3. JOHN BARRYMORE és DOLORES COSTELLO Az évad második felének káprá­zatos exclusiv filmje: PREVOST ABBÉ világhírű regé­nyének „MANON LESCOUT“ klasszikus filmváltozata. Grandiózus filmmester mű XV. Lajos korából. Pazar rendezés! Káprázatos kiállítás! Főszereplők: JOHN BARRYMORE és DOLORES COSTELLO. Előadások: 'tő, 6, '/28 lés 9 órakor. OmríS 'síjk­ területéről gyűjtődnek össze , tehát a déli órákban a szülői házig nagy utakat nem tehetnek. Az iskolaorvosi intézménnyel már a háború előtt behatóan foglalkoztunk s az előfeltételek útját meg is nyitottuk. Sajnos ezt az utat is el­torlaszolta a háború. A központi elemi iskolával kapcsolatosan volna ez az intézmény életre hí­­vandó egy belgyógyásszal, egy szem-, egy fül­orvossal és egy fogásszal. A klinikák annyira túl vannak halmozva felnőtt beteggel, hogy a nagy­számú iskolásgyermeknek a jelzett szakok szerint való intenzív prevenciójával, gyógyításával a legjobb szándékkal sem foglalkozhatnak. Ugyan­ezt mondhatjuk a munkásbiztosító pénztárról is. Hogy miképen volna mégis a különösebb esetek miatt kapcsolat létesítendő az iskolaorvosi i­ntéz­­mény s a fentebb nevezett közegészségi tényező között, az már olyan részletkérdés, melyet az iskolaorvosi intézmény életrehívása után lehet és kell a szakembereknek elintézniök. A jó népoktatásnak a tanítók rátermettsége után legfontosabb előfeltétele a készültségük. Ál­talános műveltségük és szakképzettségük ntván­­tartásának, fokozásának nélkülözhetetlen eszköze a könyvtár, miután a tanító szűkös javadalmazása miatt egyéni könyvtár szerzésére képtelen. A háború, illetőleg a megszálás előtt volt egy köz­ponti könyvtárunk a központi elemi iskolában, melynek gyűjteménye jórészt pedagógiai és a pedagógiával kapcsolatosan voltak kisebb kézi könyvgyűjteményeink, amelyek a napi szükség­letek kiegészítését célozták (vezérkönyvek, tan­könyvek). Hát ezek a könyvtárak sem maradtak épen , jórészt áldozatul estek a megszállásnak. Az utánpótlás a szerintünk helyes megosztással elengedhetetlen. Erre a kellő fedezet — ha foko­zatosan is ■— biztosítandó. A boldog béke idején nagy költséggel beszer­zett és sok iskolának mintegy példaképül szolgált tanszertári felszerelések a szerb megszállás alatt teljesen megsemmisültek. Ezek utánpótlása bár- s mily nagy áldozatkészséggel történjék is az, ha-­­­laszthatatlan feltétel a megfelelő tanulásbeli ered­­­­mény biztosítására. Az iskola lelke a tanító. Egészséges vidám­­ lélek kell az iskolába, az élet és munkakedvet­­ suggeráló és kiváltó. Egy­ olyan kulturközpontban, 1 ...* 1 in­ PARKMOZI Vasárnap, április 1. Utoljára­­ ZORO és HURU a két jómadár legsikerültebb filmje. KALAND a bomba­gyárban A két elszánt fickó vidám viszontag­ságai. Főszerepben : ZORO és HORD Előadások: 3, 6,1 ,28 és 9 órakor. A 3 órai kivételével, valamennyi előadás teljes zenekar-kísérettel. Hétfő, április 2.: Szünet i­ gatott munkaerők szükségesek, mert (részben legalább) még az egyetem sem nélkülözheti azo­kat a legmélyebben fekvő építőköveket, ame­lyekének az elemi oktatás az alapja s mert Pé­csen függ a vidéki tanitók tekintete. A pécsi isko­láknak mintaiskoláknak kell lenniök s ezekké csak kiváló erők által lehetnek. Nem a tankénak kell keresni kedvezőbb egyéni életfeltételek el­érése végett ezt a várost, hanem a fentartó ható­ságnak kell kiválasztani az ideilla alkalmas munka­erőket. Az ezidőszerint tanító tevékenységben alkal­mazásban levő 96 pécsi állami elemi iskolai taní­tóból immár csak 18 a háború, illetőleg a meg­szállás előtti időből való, a többi 78 új ember. Személyesen ismerem mind a 96 tanerőt (43 férfi és 53 tanítónő) és valamint nem mondhatom azt, hogy mind a 18 régi kiváló, azonképen azt sem mondhatom, hogy az újak, akik áthelyezés, ki­nevezés, kirendelés folytán kerültek ide, csak közepesek , sőt általuk szép számú kiváló erővel gazdagította a főhatóság az iskolát, akik a jelzett mintanépoktatás megteremtésére kiválóan alkal­masoknak mutatkoznak. Csak az mutatkozik kí­vánatosnak, hogy az ujak h­atalmazása kizárólag gondos selectió útján történjék, amiben csekély magam a legteljesebb készséggel, tárgyilagosság­gal és önzetlenséggel állok a elettes hatóságok rendelkezésére. Rövidre fogott tájékoztató írásom végére jutottam. Ez az odavetett vonásokból álló rajz is mutatja, hogy milyen lépéseket tettünk a fel­­szabadulás óta. Hogy ily nagyot haladhattunk azt elsősorban Európaszerte nagyra értékelt mi­niszterünknek és egyéni kutaitásában hozzá méltó első munkatársának dr. Petri Pál államtitkárnak és az általuk irányított minisztériumnak köszön­hetjük. Abban a meggyőződésben élek, hogy a továbbfejlesztés művének befejező munkálatai­ban is azt az áldozatos készséget fogják tanúsí­tani, amelyet eddig is tanúsítottak. Megkönnyíti alkotómunkájukat az a körülmény, hogy a tek. Gondnokság, miként eddig megtette, ezentúl is meg fogja tenni azokat a kezdeményező lépése­ket, amelyek a sikeres kulturmunkának előfel­tételei. Elemi népoktatásunk betetőzésének munkája ««Hi ! Ií ! i oldal.

Next