Pécsi Napló, 1930. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1930-02-01 / 26. szám
1930. február 1. PÉCSI NAPLÓ APOLLO Szombat-vasárnap, február hó 12. flPesti Hírlap híres regényének filmváltozata Az ellopott titkos szerződés Izgalmas bűnügyi filmregény a genfi diplomáciai titkos kém műhelyének rejtelmeiből. Főszerepben : Christa Tordy és Alfred Iidel. Előadások szombaton : 1/25, 6, 1/28 éa 9 órakor vasárnap : 3, %5, 6, %8 éa 9 órakor. Szombaton a két utolsó előadás zenés, vasárnap a délután 3 órait kivéve valamennyi előadás teljes zenekarkísérettel. Parkmozi szombat, február 1 szünet, bajoknak, amelyekkel Spanyolország annak idején küzdött. Akkor folyt a véres marokkói háború Abd-el- Krim rnkabiljaival s ez a háború érzékeny csorbát ütött a spanyol kincstár anyagi erején, a hadsereg prestizsén s borzalmas véráldozatokat kívánt a spanyol nemzettől. Oly súlyos vereségek érték a spanyolokat Marokkóban, hogy Silivestro tábornok, a parancsnokló hadvezér egy vesztett csata után önmagát lőtte főbe. Tábornokok pedig igazán csak végveszély perceiben lesznek öngyilkosok. A világháború alatt például csak egyszer fordult elő, midőn Szamszonov tábornok végzett önmagával. De Szamszonov a tannenbergi csatának volt a vezére — orosz részről. Hindenburgnak ez a győzelme pedig az orosz hadsereg szinejavának a tökéletes pusztulását jelentette. Ha méreteiben nem is érte el az a csata, melynek kimenetele adta Sillvestro generális kezébe a pisztolyt, — a tannenbergit, de azért a Marokkóban harcoló spanyol csapatok teljes megsemmisítését meghozta ez is. Amíg Marokkóban így egymás után elvéreztek a java spanyol ezredek, azalatt a hinterlandban a kommunista, anarchista mozgalmak minden percben feldöntéssel fenyegették az államrendet. Dato miniszterelnököt például a képviselőház kapujában lőtték le a kommunisták. A pezeta is folyton romlott, gazdasági válság közelgett, ilyen körülmények között mindenesetre merész elhatározás volt a barcelonai hadtestparancsnok részéről, hogy teljhatalommal kezébe vegye az ettől kezdve rákényszerítettem magamat, hogy olvassak a magammal vitt könyvekből. Nem akartam kinézni az ablakon. Ha érdekesebb részhez értem, becsuktam a könyvet. Akkor olvasom, majd, ha a pusztához érek. Hogy ne kelljen kinéznem. Néha sikerült is. De legtöbbször látnom kellett őket a cseresznyefa alatt a kerek kis asztalnál. Boldogok lehettek nagyon. A nyár is elmúlt. Őszi kikerics lilásodott a disznólegelőn. A rétekről behordták már a sarját is. A földeken csak a levágott kukoricacsutkák szomorkodtak. A pusztán folyt az őszi szántás. Béreslegények fütyörésztek az eke mellett és fekete varjak kóváltak a sárguló nyárfákon. A cseresznyefa is hullatta levelét a kerek kis asztalra. Nem akartam, de oda kellett néznem. Megdobbant a szívem. Annuska egyedül ült az asztalnál. A hajában színes virág volt, de a szemében megláttam valamit a régi szomorúságból. — Annuska, Annuska — szerettem volna kiáltani, de ebben a pillanatban láttam, hogy a lány integetni kezd zsebkendőjével. Mintha nekem integetne. Már visszaintenék a kezemmel, amikor mellettem azt mondja valaki: „Szabad ?” És odafurakodik az ablakhoz. A nadrágzsebéből kirántja zsebkendőjét. Hatalmas vászondarab. A zsúrozott és a szélén kék pöttyök sorakoznak. Finom zsebkendő. Ránézek a zsebkendőt lobogtató férfira. Ráesmerek. Ő az. Ingujjban ott ült Annuska mellett, így közelről is szép ember. Feketearcú, villogó szemű. Az előbbi állomáson szállt be. Most kéri jegyét a kalauz. Azt kérdi, hánykor ér a vonat Pestre. És ásit. A zsebkendőt visszagyűri nadrágzsebébe. A kékpöttyös, a zsuros zsebkendőt. Ha nekem ilyen volna, gondosan tűrésbe hajtanám és a szivarkazsebembe tenném. A szívem fölé. Bizony igy tennék. Különösen, ha Annuskának integettem volna vele. Ennek bizony eszébe se ügyek intézését. Az önbizalom azonban sohasem hiányzott Primo de Riverából s a barcelonai helyőrség forradalmának kitörése után néhány nappal, mint a király által törvényesen elismert diktátor vonult be a spanyol fővárosba. A parlamentet azonnal feloszlatta s egész uralma alatt össze sem hivta.* A marokkói hadjárat likvidálása, tulajdonképpen ez az egyetlen pozitív sikere Primo diktatúrájának. De aligha tudta volna ezt megcselekedni, ha a franciákkal nem sikerül szövetségre lépni. A szövetség létrejötte után Marokkó ugyan elhasználta még a francia hadseregnek egy olyan nagy nevét, mint Lyautty marsallt, de végül is Pelain marsallnak sikerült e veszélyes tartomány pacifikálása. Ezzel igen sok pénz és igen nagy anyagi áldozattól szabadította fel a diktatúra Spanyolországot s itteni érdemeit még az ellenségeinek is el kell ismerni Primo de Iverának. Ha tovább akarnék folytatni érdemei felsorolását , kár volna megemlítés nélkül hagyni néhány tagadhatatlanul helyes közigazgatási, közoktatásügyi és gazdasági reformját, de azért által nemzeti szabadtanulás keretében ma Simovits Béla, a városi villamostelep és gázgyár főmérnöke tartott előadást : „A mesterséges hideg előállíttásdról és annak gyakorlati felhasználása'-ról. A kitűnő előadó a nagyközönség által is könnyen megérthető stílusban ismertette az életünkben mind nagyobb szerepet játszó hűtő technika mai állását és alkotásait. A mesterséges hideg előállítására szolgáló gépi berendezések rendeltetésük szempontjából általában 2 főcsoportra oszlanak. Szolgálhatnak egyrészt arra, hogy a hűtés által bizonyos életfolyamatokat szabályozzanak, jut ilyesmi. Elterpeszkedik az ülésen és a menetrendet böngészi. Gyűlölöm. Arra gondolok, hogy a két kezemet rá kellene kulcsolni a nyakára és addig szorítani, amíg megfullad. Jóideig nem láttam Annuskát. Tél volt már, amikor újra ott volt az ablaknál. Nagyon szomorúnak látszott. Soványabb volt az arca, mint valaha. Bizonyosan sírni szokott mostanában. Nem álmodik szépeket és az is lehet: levelet se kap már. Mindig ilyen szomorúnak láttam. Egyszer megint eszembe jutott, hogy jó volna leszállni a vonatról, megsimogatni a barna haját és valamit a fülébe súgni, amitől elmúlik a szomorúsága. Ettől kezdve megint nem olvastam a magammal vitt könyvekből. Ismerőseimet néztem. A sárba, hóba temetkező kis falukat, amelyeknek kéményéből egyformán szállt a füst. A legelőt, amelyen a tavalyi rongyos gúnyájában leste a nap állását a kanászbojtár. A havas mezőket, csupasz jegenyéket. És dobogó szívvel lestem Annuskát. Utoljára láttam. A fehér ház előtt szekerek álltak bútorral megrakva. Költözködött a tanítókisasszony. Talán elunta a pusztát. Vagy az anyja meghalt és ezért megy innen ? Fekete kalapban, fekete kabátban állt a szekér mellett. Mégegyszer megnézte a vonatot. Én nem tudom, hogy történt, de hirtelen lehúztam az ablakot, kirántotta ki a zsebkendőmet és integetni kezdtem. Annuska felvetette a fejét. Mit gondolhatott, amikor engem meglátott ? Fájt, bizonyosan fájt neki, hogy valaki megtréfálja. Fiatal utazók, rakoncátlan diákok szoktak ilyen vicceket csinálni. Elfordította a fejét és csak ez alléból láttam egy darabot. Meg a piros kis száját. A többit eltakarta a fekete kalap széle. ” Nem volt kékpettyes, még csak a zsúros sem a szebkendőm. De gondosan tűrésbe hajtogattam és a szivarzsebembe tettem. A szívem fölé, lábon véve igazán nagy koncepciójú alkotást nem végzett, sem mint direktóriumi elnök, sem mint miniszterelnök, mert két évig az első, 1925-től kezdve a második címmel vezette az ügyeket Estrella márkija. Lényegében véve csak egy szürke tábornok volt, kit ambíciója s az események sodra állítottak olyan magasra. Igazi erélyt csak akkor fejtett ki, midőn egy-egy lázadást kellett levernie.Pedig ezek a lázadások matematikai pontossággal minden évben megismétlődtek. Spanyolország geográfiáját egész könnyen össze lehetne állítani e lázadások alapján, hiszen alig van olyan város, amely legalább egyszer ne szerepelt volna bennük. E lázadások következményéül azután néhány igen kiváló spanyol került börtönbe, vagy volt kénytelen száműzetésben élni. Olyan nagy tekintélyek, mint Weyler marsall elfogatása s olyanoknak, mint Romanones gróf, Blasco Ibanez, Miguel Unamano emigrációja azonban súlyos tehertételt jelentettek a diktatúra számára, melyeket nehezen lehetett ellensúlyozni. Primo de Rivera bukásának előbb-utóbb be kellett következnie , mihelyt a spanyol tisztikar rájött, hogy csak egy ambiciózus, de egyébként szürke tábornok, másrészt arra, hogy egyes anyagok megdermesztése által azokat oly műveletek elvégzésére tegyék alkalmassá, amelyre azok normális állapotban vagy egyáltalán nem, vagy csak nehezen lennének alkalmasak. Az első csoportba tartoznak főként az élelmiszerek megóvására szolgáló berendezések, a hűtő és fagyasztó házak és hütővagyonok. Külföldön — főként Angliában — az elfogyasztott húsnak 35—40 százaléka távoli világrészekből (Argentina, Ausztrália) mint fagyasztott hús érkezik s a kikötők nagy hütőházaiban várja be az elfogyasztást. Ugyan igy áll a dolog a tej, vaj, tojásnál, s ami bennünket magyarokat különösen érdekel, a baromfi és gyümölcs megóvásánál. A nyers és feldolgozott állati prémek megóvása is ma már mesterséges hűtés által történik, mert a hidegben a prém fényét, tehát értékét is jobban megtartja. Óriási lendületet adott a mesterséges hűtés a kertészetnek is. A külföldön külön üzemek alakultak egyes virágoknak mesterséges uron friss állapotban való tartására. A mi virágüzleteinkben télen vásárolható gyönyörű gyöngyvirágok is mind a hamburgi hűtőházban álmodták végig hosszúra nyújtott téli álmukat. A gyógyászatot és tudományos kutatásokat szolgálja a hűtőgép akkor, amidőn lehetővé teszi, hogy a hullakamrákban az ismeretlen betegségekben elhunytakat tetszőleges ideig változatlan állapotban lehessen megtartani. A második csoportba sorozhatók a jéggyártásra, a csokoládé-, cukorka-, tészta-, pezsgő-, textil-, gummi-, vegyészeti- stb. gyárak céljaira szolgáló hűtőberendezések. Részletesen ismertette ezután az előadó a jéggyártást, annak elméletét és gyakorlati kivitelét. Bemutatta a hűtőházakat s azok különböző osztályait, a vasúti hűtőkocsikat, a nagy jégtáblagyártást, a jégpoharat, a mesterséges jégpályákat s az aknafagyasztó berendezéseket. Végül külön foglalkozott a háztartási hűtőkészülékekkel, amelyekből szintén bemutatta és ismertette a hazai kereskedelemben előforduló típusokat. • Az érdekes és tanulságos előadást vetítélt képek tették a hallgatóság előtt még élvezetesebbé. A hálás közönség meleg ovációban részesítette a nagytudású előadót. A legközelebbi előadást február 4-én, kedden Puhl Ferenc dr. gyak. reálisk. tanár : „Alit vesztenünk Nyugat-Aagyarországon ?“ címen tartja számos szép vetített kép bemutatása mellett, publikumfilm a szó szoros értelmében .A mesterséges hideg előállítása. Simovits Béla, főmérnök előadása a szabad líceumban 3. ultiul.