Pécsi Napló, 1934. február (43. évfolyam, 25-47. szám)
1934-02-01 / 25. szám
XLIII. Árfolyam. 21. i cím ^—es szűnt Ára 14 finer. 1934 február 1. Csütörtök маЬ. kir. város tek. Főjegyzői hivatala Pécs Szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 HI FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak házhoz szállitve vagy postán Kéziratokat nem adunk vissza. sink.uitte 1896i ess egy hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Szerketet.: 21-09. Kiadóhivatali tel.: 20-27 |||____________LENKEI LAJOS_____________| Egyes szám ára 14 fill.16 oldalas 20 flil A bankfúziók kérdése foglalkoztatja ma nemcsak az érdekelteket, de azokat is, akik kivikről szemlélik azt az ádáz küzdelmet, amely a vidéki bankok és az úgynevezett I. kúriáké, fővárosi bankok között most már nyíltan folyik. A fővárosi bankok megszerezték egyrészt a Nemzeti Bank hitelt, másrészt kötvények elhelyezésével a külföldi hiteleket és azokat, mint rövid lejártú kölcsönöket a vidéki bankoknál helyezték el kamatozásra. A kamatláb rendszerint magas volt,a vidéki bank természetszerűeleg,hogy élni tudjon ,tovább adta kamat nyereséggel azőkét, rendszerint ingatlanfedezet mellett. A Nemzeti Bank deflációs, pénzvisszavonási politikája az ingatlan vagyonokra halálos csapást mért, előidézte a munkanélküliséget, a kereskedelem forgalmának megcsappanását, az iparosműhely pangását és az állami jövedelmek és adók mennyiségi bizonytalanságát, de a hitelezők válságát is eredményeznie kellett, mert tőkevisszafizetést a mezőgazdaság egyáltalában nem tud teljesíteni,a kamatok is csak szórványosan folynak be. A vidéki bankok kétségkívül igen nehéz helyzetbe kerültek. A nehézségek tovább már nem palástolhatók, dacára annak, hogy nem is végzetesek. Az adósok fizetésképtelensége miatt a vidéki bankokat veszteség érte. Ki fizesse meg ezt a veszteséget ? A Vidéki bankok semmi esetre sem viselhetik a veszteséget teljes egészében, mert hiszen ők éppen olyan áldozatai a deflációs politikának, mint a többi adós. A veszteségeket az I. kuriabeli bankokra kell bezítani, mert nekik döntő szavuk volt a mindenkori pénzügyi politikában. Ha előidézték a mai helyzetet, viseljék a következményeket is, annál inkább, mert hiszen a külföldön felvett kölcsöneik ma már az eredeti névérték 20—25%-án állanak. Vidéki bankok erős mozgalmat indítottak a veszteségek miatt. Pécsről indult ki ez a mozgalom. Visnya Ernő, a Pécsi Takarékpénztár elnök-igazgatója, jókoránae ismerte a helyzetet és a pénzügyminiszterhez beadott emlékiratában írja: ,,a nagybankokkal osszuk meg az elkerülhetetlen veszteségeket egymás között, még akkor is, ha a jogi formák mai állapota azt teljes mértékben nyakunkba lőcsölné.’’ A kormányelnök Sátora’ jav ide yen erre azzal válaszolt, hogy a vidéki bankokat össze kell vonni, fuzionáltatni kell őket. Bethlen István gróf Debrecenben vasárnap ugyanezt a hírt feszegette. Ez a terv nem új, hiszen 1912-ben még a háború előtt,dr. Éber Antal egy ilyen értelmű vitát vezetett be. A vitához hozzászólók Valamennyien állást foglaltak a sok vidéki bank ellen, de ezt tették az érdekeltek azért, mert ha kevés a vidéki bank, kisebb a rezsije, az I. korabeli bank a vidéki banknak magasabb kamat-, nagyobb haszon mellett tudja kihelyezni a tőkét. A bankhitelt igénybevevő egytized százalékkal sem kapta volna olcsóbban a hitelt, mint a több vidéki bank fennállása esetében. Erről bizonyosak lehetünk. A vidéki bankok ellen indított hajszában, nem a bankok megszűnése miatt kell keseregnünk, mert legyünk őszinték, egyik-másik bank kegyetlenül tönkretette az adóst, de a sok bankalkalmazottal mi lesz ? Az az érzése az embernek, hogy ez a mai gazdasági rendszer, amelynek mudja nincs, abban tobzódik, hogy egy tömeg embert elkerget a munkaasztaltól, kiveszi a kezétől a dolgozó szerszámot, de hogy éhen ne haljon, a szenvedőt munkanélküli segéllyel injekciózza. A másik oldalon azonban gyönyörűen katonás rendben sorakoznak a munka irányelvei , hirdetvén, hogy a nemzet egyetlen igazi értéke: a munka ! Az igazságügyminiszter rendelete a védett birtokká nyilvánítási eljárási szabályok kiegészítése tárgyában Budapest, jan. 31. Az igazságügyminiszter rendeltet adott ki, a védett birtokká nyilvánítással kapcsolatos eljárási szabályok kiegészítése tárgyában. A rendelet arra az esetre, ha a gazdaadós saját hibáján kívül elmulasztotta a védettség kérésére 1933 december 15. napjában megállapított határidőt,illetőleg a felfolyamodási határidőt , és megengedi az igazolást. Helye van igazolásnak akkor is, ha a gazdaadós kérelme megalapozására szolgáló bizonyítékot csak később szerezhette meg. Oly esetben, ha a bizottság a védetté nyilvánítás iránti kérelmet csupán alaki kellékek hiánya miatt utasította el, a gazdaadós beadhat újabb kérelmet. Azonban minden esetben ki kell mutatni a védetté nyilvánítás előfeltételeit, melyek 1933 december 15. napjáig beállottak. Az ingatlan terhelésének kiszámítására továbbra is az 1933 október 24-iki állapot irányadó. Az igazolást 15 nap alatt kell beadni. A felfolyamodás határideje ugyancsak 15 nap, hiány pótlásának felfolyamodási eljárásban is helye lehet. A rendelet azt is meghatározza, hogy ha a gazdaadós tulajdonjoga 1933 december 15. napjáig nem volt a telekkönyvben bejegyezve, miképpen kell igazolni a telekkönyvön kívül szerzett tulajdonjogot. Erre a célra azonban csak olyan okiratot lehet felhasználni, amely már 1933 december 15. napján a telekkönyvön kívül szerzett tulajdonjog igazolására szolgálhatott. Göbbels: „Nem megyünk addig vissza Genfbe, míg egyenlősogú félként nem fogadnak be“ Berlin,jan. 31. Göbbels úlbirodalmi miniszter, a nemzeti szocialisták hatalomra jutásának évfordulója alkalmából a sportpalotában mondott nagy beszédében többek között részletes áttekintést nyújtott a birodalmi kormánynak az elmúlt évben végzett munkájáról.• Belpolitikákig — mond’oda — a birodalomban megingathatatlan a tekintély, de a kormány uralma nem az önkényen alapul, hanem a demokrácia legnemesebb formáján. Nincs Európának még egy állama, amely annyi joggal hivatkozhatnék a népre, mint mi. Külpolitikai tekintetben nem engedünk a jogegyenlőségre irányuló követelésünkből. Nem akarunk háborút, de nem fogadunk el olyan szerződést, amely becsületünkön ejt csorbát. Nem megyünk vissza Genfbe addig, amíg minden tekintetben egyenlőjogú félként nem fogadnak be bennünket. Fegyvereink nincsenek, de győzni fog erős akaratunk. A miniszter ezután a jövő feladatairól szólva hangoztatta, hogy a nyáron további két millió munkanélkülit helyeznek el. A nagy külpolitikai problémákat is elintézik, nevezetesen azt, hogy Európa békéjét biztosítsák és hogy Németország megkapja az egyenjogúságot és az őt megillető helyet a nap alatt. Lehet, hogy a monarchista propaganda nemzeti,azonban nem lehet szó olyan propagandáról, amelynek céljait az állam magáévá nem teszi, ha pedig egyik oldalra megengedjük a propagandát, akkor a másik oldalról is meg kell engedni. Ugyanez a helyzet az egyházak köréből származó amerikázással is. Göbbels ezután a láthatatlan reakció ellen fordulva, így folytatia beszédét:• Romboló üzelmeiket nem fogjuk tétlenül nézni és a nacionalizmust megfiszitjuk itt il a salaktól. Végül a vezér és a párt iránti hűségre hivta fel hallgatóit. A beszédet nagy tetszéssel fogadták. TEVFIK RUZSDI TÖRÖK KÜLÜGYMINISZTER BUKARESTRE ÉRKEZETT. Bukarest, jan. 31. Tevfik Rüzsdi bég, török külügyminiszter ma délelőtt érkezett meg Bukarestbe. A török külügyminiszter Titulescu vendége volt villásreggeln, amely után délután megbeszélést folytat vele. Holnap kihallgatáson jelenik meg Károly királynál, csütörtökön este pedig Titulescuval együtt Belgrádba utazik. Szakemberek állítása szerint néhányezer bankalkalmazott marad majd kenyér nélkül, hogyha a bankfúziókat végrehajtják. A feles Vezérigazgatók nyugdíjba mennek, de aztán kiket bocsájtanak el ? Bizonyára a fiatalságot, azokat, akikboldogok voltak, hogy egyszer odajutottak a munkaasztal mellé, akik még este is szívesen maradtak a munkában, csakhogy meg legyenek velük elégedve. Dolgoztak és dolgoztak, hogy eltarthassák magukat és a jövő családi életet készítsék elő. Ahány fiatal munkaerőt elbocsájtanak, ugyanannyi leány marad pártában, mert a mai gazdasági rendszer mellett várjon hol lehet elhelyezkedni ? A problémák már túlon-tul nőtték az egyéni és az egyes érdekeket, s az elavult pénzügyi babonákkal hipnotizált nemzet válsága következik. Bethlen István gróf debreceni készén élen 25 százalékos aláértékelésben látja a pénzügyi probléma megoldását. Lehet, hogy túlzott óvatosságból mondotta ezt, mert aki alaposan ismeri, — mint ő is — a magyar válságot, tudja: a bajok olyan nagyok, hogy a pengő átértékelésének százalékos arányát a mai alap mellett előre meghatározni nem lehet. Foglalkozás és érdekek szerint meg nem szervezett társadalom a bajokból sohasem, fog kievezni. A vidéki bankok is azért vesztik el a csatát, mert időben nem gondoskodtak kellő szervezettségről. —ez —