Pécsi Napló, 1935. augusztus (44. évfolyam, 173-197. szám)
1935-08-01 / 173. szám
1935 augusztus 1. Csütörtök XLIV. évfolyami óregyed hivatala 173. «~x----- Péc Sierkesstőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Sierk, tel.: 21-09 - Kiadóhivatali tel.: 20-27. V- I Hl................. и iiHИ————HI ЛИ illWlillKWnn I FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP | Előfizetési árak házhoz szállítva vagy postán egy hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 f. Egyes szám ára 14 fill. , 16 oldalas 2010. Az új úttörvény Az előkészítés alatt álló és a kormány által a parlament őszi ülésszaka elé terjesztendő javaslatok között szerepel az új úttörvény, mely a hírek szerint első fogalmazásában már elkészült. Nyers tervezet tehát, akár az ügyvédi rendtartásról készült javaslat, ami feltételezni engedi, hogy végső szövegezésénél még módosulhat, legalább is olyan mértékben, ahogy a közérdek kívánja. Ez késztet arra, hogy a javaslathoz már nyers formájában hozzászóljunk, azon hírek alapján, melyek vele kapcsolatban szerte szivárogtak s egyes részleteiben nagyon alkalmasak a javaslattal szemben hangulatot kelteni. *—Ami ezt a nyers tervezetet illeti, két nagyon jó oldalát máris felfedeztük. Az egyik az, hogy az egész országra kiterjedő útépítési programot fog adni, aminek célja, hogy elejét vegye az útépítés terén eddig mutatkozott tervszerűtlenségnek és egy egységes, a keresztülvitelben időrendhez is kötött, átfogó terv alapján építse ki az ország ez időszerint bizony még nagyon fogyatékos úthálózatát. A másik, nem kevésbé fontos és hasznos intézkedésnek ígérkező újítása a javaslatnak, hogy teljesen újra kodifikálja az utakra vonatkozó összes jogszabályokat s ezzel rendet teremt az egymást keresztülkasul szelő közlekedési terület dzsungelében. Ha e két, nagyon helyénvaló intézkedésen kívül még megemlítjük, hogy az új úttörvény különös gondot kíván fordítani a vidék szempontjából rendkívül fontossággal bíró bekötőutakra, el is mondottunk nagyjában mindent, ami a nyers tervezet javára szolgál, mert ezek mellett a kereskedelmi kormányzat az úttörvénnyel kapcsolatban olyan újításokkal is foglalkozik, amelyek már kevésbé rokonszenvesek. Ezek elseje az a szándék, mely hozzájárulást kíván szedni az utat használóktól. Eddig ugyanis csak a városok szedtek kövezetvámot, amit utak építésére és fenntartására fordítottak. A jövőben a kövezetvám szedésének lehetősége kiszélesülne azzal, hogy a bekötő utaknál is életbe lépne a vámszedés, amit egyéb szempontokon kívül amúgy is elmaradott automobilizmusunk szempontjából sem tartunk a legszerencsésebb gondolatnak. Megkörnyékezi az új út törvénytervezet a vármegyei útalapok autonómiáját. Egyelőre ugyan érintetlenül hagyja az autonómiát, de kimondja, hogy az útalap költségtérítéssel tartozik hozzájárulni az állam által végeztetett útépítésekhez, továbbá módot nyújt egyes fontosabb vármegyei utak országutakká nyilvánítására. Ha ezekből a tervbevett újításokból törvény lesz, állam és törvényhatóságok között előreláthatólag bonyodalmak támadnak, már csak a „költségtérítés” igen tág fogalma miatt is. Ám ettől csak fájjon a törvényhatóságok feje. Mi az állami úttá nyilvánítással nem vagyunk egészen kibékülve, azon igen egyszerű oknál fogva, hogy például Baranyában is az állami utak sokkalta rosszabb karban vannak a törvényhatósági utaknál s ahol karbahelyezés elkerülhetetlen, a törvényhatóság, mely maga használja az utakat, mégis csak inkább kéznél van, mint a távol eső minisztérium, mely- eknek előzetes engedélyezése nélkül még egy útszakasz hengerlése sem lehetséges. Igaz, az ipari minisztérium felállításával bizonyos mértékig tehermentesül a kereskedelmi minisztérium, hiú remény volna azonban abban a hitben ringatódzani, hogy az új törvény és részbeni ügykörcsappanás jobb utakat fog rövidesen teremteni, mert ehhez elsősorban pénz kell, ami a vármegyei költségtérítéssel ugyan több lesz, de ennek a térítésnek arányát viszont a törvényhatósági utak fogják megsínyleni. Hogy lesz, mint lesz, majd elválik. Nem akarunk minden áron előre aggodalmaskodni. Azonban a készülő új törvény még egy tervezett intézkedésének nem előnyös voltára azért rá kell mutatnunk s ez az a megoldás, mely a vasút és szekérfuvarozás versenyét kívánja szabályozni, természetesen a vasút javára. Arról van ugyanis szó, a nyers tervezetben, hogy a gazdáknak saját terményeik szállítására továbbra is módot nyújtanak a szekérfuvarozással. A fuvarozással iparszerükig foglalkozókat azonban jelentékeny adóval sújtják, hogy ez által a Máv-nak támasztott versenyt csökkentsék. Nem akarunk arra hivatkozni, hogy Magyarországon a szekérfuvarozás három évtizeddel ezelőtt még virágzó iparág volt, amit a vasút és autó amúgy is kikezdett, mert ez a fejlődés természetes következménye volt. A mai gazdasági viszonyok azonban nem kedveznek ennek a természetes fejlődésnek, éppen azért kerül újból előtérbe a szekér. Ennek a szekérnek kerekei alá adótételeket rakni akadályul, nem közlekedési politika, hanem hurok, amivel a szekérfuvarozó ipart gyakorlókat elütik becsületes kenyerüktől s magát az ipart előbbutóbb megfojtják. A Máv-ot megsegíteni egy újabban lendületet vett ipar elpusztításával lehet hasznos, a különben drága Mávra, de mérhetetlenül káros ebben a munkanélküliségtől hemzsegő országban. Azért javasoljuk, ezt a szakaszt okvetlen hagyják ki abból a tervezetből, amelynek egyébként közmegelégedést kiváltó, magasabb célkitűzéseit is lerontja az útalapok autonómiájának horzsolása, a kövezetvám kiterjesztésének burkolt újabb adójellege, de leginkább a szekérfuvarozókat életlehetőségükben fenyegető veszedelemmel. Az olasz-abesszin ügy a Népszövetség tanácsa előtt Megkezdődött a Népszövetség tanácsának 87-ik ülésszaka Ellentét az olasz és abesszin álláspont között — Laval közvetít Genf, júl. 31. Laval és Eden tegnap megbeszélésével kapcsolatban a Times azt írja hogy az a gondolat merült fel, hívják fel Abesszíniát, helyezze magát a népszövetségi tagok közös gyarmatügyi igazgatása alá. Ez külsőleg abban jutna kifejezésre, hogy főbiztost neveznének ki és népszövetségi hivatalnokokat osztanának be az állami igazgatásba. Olaszország helyi engedményeket kapna. A Matin híradása szerint a négus állítólag nem tenne elvi ellenvetést az ellen, hogy a Népszövetség védnöksége alatt éljen. A Popolo d'Italia mai számában is hangsúlyozza, hogy Olaszország csak teljes megoldást fogadhat el. Addig az olasz gyarmatok nem lennének biztosítva, amíg a katonai felügyelet nincs kiterjesztve Abesszínia fölé. Katonai szempontból a probléma teljesen egyszerű és teljesen logikus. Genftel, Genf nélkül, vagy Genfen keresztül csupán egyetlen megoldás lehetséges. Az Abesszíniában lakó olaszok lassanként mind elhagyják az országot. Genf, júl. 31. Genfben néhány órával a rendkívüli tanácsülés megnyitása előtt, optimista hangulat nyilvánul meg. Állítólag tegnap este Eden és Laval megbeszélésén, Eden engedékenynek mutatkozott. Hajlandó volt engedni az eddig elfoglalt álláspontból. Anglia nem erőltetné az egész olasz-abesszin viszony érdemleges megvitatását és hajlandó csatlakozni ebben a kérdésben a kompromiszszumos megoldáshoz abban az esetben, ha Olaszország a tárgyalások lefolytatása alatt, de különösen augusztus 25-ig semmiféle fegyveres mozgalomba nem bocsátkozik Abesszíniával szemben. Bizalommal tekintenek a ma megnyíló tanácsülés elé. Remélik, hogy azt sikerrel be lehet fejezni a hét végéig. Genf, júl. 31. A Genfben tartózkodó tanácstagok a ma délelőttöt beható tanácskozással töltötték. Alois báró hosszas megbeszélést folytatott La Vattal, aki ezután Edennel találkozott. Az angol népszövetségi miniszter a délelőtt folyamán tanácskozást folytatott Abesszinia genfi kiküldöttjével és Avenai népszövetségi főtitkárral, majd Aloisi bárót kerte fel. Eden és Aloisi tanácskozásának eredményétől függ, vajjon megtarthatják-e a ma délutánra kitűzött időpontban a népszövetségi ülés nem nyilvános ülését. Népszövetségi körökben most arra törekszenek, hogy a tanács megkezdett békéltető és döntő bírósági eljárás szemmeltartásával folytassa megbeszéléseit, mert azt remélik, hogy ily módon néhány napon belül sikerül döntést hozni. London, jul. 31. Az abessziniai négus Londonba küldi ékszereit. Vagyonának egy részét már elhelyezte Párisban. Genf, jul. 31. Az angol és francia küldöttség ma reggel megérkezett Genfbe. A két küldöttség tagjai az újságírók érdeklődésére nem adtak felvilágosításokat. Mussolini: „Szeptember végén 800.000 ember áll fegverben“ Róma, júl. 31. Mussolini a párisi Intransigeant tudósítója előtt kijelentette, hogy meggondolt minden nehézséget és gondoskodott azokról az eszközökről is, amelyek a nehézségek leküzdésére szükségesek. Már sok hadianyag van Afrikában, sok katona is, de kétszer, sőt háromszor annyit is fog odaküldeni, ha szükséglét látja.