Pécsi Napló, 1939. augusztus (48. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-01 / 173. szám

1939. augusztus 1. PÉCSI NAPLÓ Tel. 19­81 PARKMOZI mm •vedd szerda: augusztus 1­2. Szenzáció­, végig azinet, repülő­­bravúrfilm! A levegő hőseinek, vértanú­inak fap­asztáinak hősi eposza, kápráza­tosan szép színes filmen. A repülő e főszerepben: ed Me, Murray, Ray Miliam­ Louise Campbell. Előadá­­sok : 7 és 9 orrkor Kedvező időben a 9 órai előadás a Kertben. próbafelszállásai során megdöntött három nem­zetközi sebességi rekordot, így a 2000 kilomé­teres távolságon 2000 kilogramm teherrel, órán­ként 500 kilométeres sebességet ért el. Meg­döntötte továbbá a fennálló sebességi rekor­dot 1000 kilométeres távolságon teherrel és teher nélkül is. 10.500 TENGERÉSZT HÍVNAK BE ANGLIÁBAN London, július 30. Hétfőtől kezdve 10.500 tengerészt hívnak be, hogy a 130 egységből álló tartalék hajóraj fedélzetén szolgálatot tel­jesítsen. A tartalékhajóraj részt fog venni az augusztusban és szeptemberben tartandó hajó­gyakorlatokon. 1934 óta ez lesz az első eset, hogy a tartalékhajók teljes létszámmal rendel­keznek. JUGOSZLÁVIA ÉS BULGÁRIA ANGOL KÖLCSÖNT KAP London, július 31. A Sunday Dispatch diplomáciai szerkesztője szerint Anglia a jövő­ben az eddiginél is nagyobb befolyást igyek­szik majd gyakorolni a Balkánon. A lap úgy véli, hogy ez lenne az eredménye Jugoszláv kormányzóherceg londoni tárgyalásainak. A diplomáciai szerkesztő három pontban foglalja össze a kormányzóherceg londoni tárgyai­­nak eredményeit: 1. Jugoszlávia angol kölcsönt kap. 2. Anglia fokozza a jugoszláv termelvé­­nyek, főképpen a fa vásárlását. 3. Bulgária számára is folyósítanak angol kölcsönt. RENDŐRI FELÜGYELET ALÁ HELYEZTÉK AZ IDEGENEKET AMERIKÁBAN Washington, július 31. Az Egyesült Álla­mokban a jövőben az eddiginél is szigorúb­ban ellenőrzik az ott élő külföldieket. A kép­­zelőház törvényjavaslatot fogadott el, amely lényegesen megszigorítja a külföldiek ellenőr­zését, akár hosszabb, akár rövidebb ideig tar­tózkodnak az Egyesült Államok területén. A külföldieket valóságos rendőri felügyelet alá helyezik. Az elfogadott törvényjavaslat értelmében a külföldről érkező könyveket és újságokat is szigorúan ellenőrizni fogják. TOVÁBB FOLYNAK A LENGYEL KÖLCSÖN TÁRGYALÁSOK London, július 31. Chamberlain mi­niszterelnök a Lengyelországgal folyó pénzügyi megbeszélésekről az alsóházban kijelentette, hogy azok még folyamatban vannak. BUDAPESTRE IS ELLÁTOGAT A KENTI HERCEGI PÁR London, július 31. A kenti herceg és fele­sége, Marina hercegnő, ősszel Ausztráliába utaznak, ahol a herceg elfoglalja Ausztrália kormányzói székét. Előzőleg azonban búcsú­látogatásra indultak Európa legszebb országai­ba. Két napja Párisban tartózkodik a­ hercegi pár, ahonnan a Riviérán át Olaszországba ve­zet útjuk. Olaszország után Tirolon át Jugo­szláviára kerül sor, végül Magyarországon át Lengyelországba utazik az angol király nép­szerű öccse. Mivel az utat autón teszik meg és ötletszerűen állnak, meg a nekik tetsző he­lyeken, egyelőre senki sem tudja, hogy az út­vonal egyes pontjaihoz mikor érkeznek el. 3. oldal, London, július 31. Vasárnap éjszaka a londoni rendőrség ismét hat ír állampolgárt utasított ki az angol fővárosból. Köztük van állítólag az a „hajlotthátú ember“ is, akit a King­ Cross-pályaudvaron elkövetett bombamerénylettel kapcsolatban letartóztattak. Úgy látszik, hogy a merényletet nem sikerült rábizonyítani. A kiutasítottak csoportját tizen­két detektív őrizte. Dublini jelentés szerint az ír rendőrség nem tudja, mit csináljon az Angliából kiutasí­tott írekkel. az írek önként és tömegesen hagyják el Angliát, ahol számukra egyre elviselhetetlenebbé válik a légkör. TÜNTETTEK GLASGOWBAN AZ ÍREK ELLEN London, július 31. Glasgowban vasárnap délelőtt meg akarták lincselni az ott élő íreket, a rendőrség azonban idejekorán közbelépett és megakadályozta a feldühödött tömeget ab­ban, hogy kárt tegyen az írekben. A város Gorbals nevű városnegyedében történt az eset. A feldühödött tömeget a rend­őrök az utolsó percben zavarták szét. A tömeg erre tüntetni kezdett. Számos ablaküveget be­vertek és néhány kirakatot ki is folytattak. A rendőrök harminc tüntetőt letartóztattak. A letartóztatottak között egy nő is van, akfi Tömegesen vándorolnak ki Angliából az írek — ■ mmmmtpmmmm ■ — Folytatódnak a kiutasítások Csákis István külügyminiszter : „Békés nép vágynak mindaddig, amíg minket is békében hagynak“ a külügyminiszter nagy beszéde a soproni nyári egyetem megnyitása alkalmából Sopron, júl. 31. Ünnepélyes keretek között nyitották meg vasárnap délelőtt a soproni vá­rosháza közgyűlési termében a soproni nyári egyetemet, amelyet már harmadik éve rendez meg a József nádor műszaki és gazdaságtudo­mányi egyetem. A tudományos, politikai és tár­sadalmi élet sok kitűnőségének jelenlétében tar­tották a megnyitó ünnepséget. Wälder Gyula rektor megnyitóbeszédében ismertette a tanfolyam fejlődését, rámutatott arra, hogy a hallgatók száma közel jár a nyolcszázhoz. Köszöntötte C­s­á­k­y külügyminisztert, akit lel­kesen ünnepelt a halgatóság. Wälder rektor közölte ezután, hogy leginkább gépészeti és vegyészeti előadásokat tartanak az egyetemen, de egyidejűleg bánya- és kohómérnöki tanfo­­lyamot is rendeznek. A hallgatóság tapsa közepette emelkedett szólásra C­s­á­k­y külügyminiszter. Beszédének bevezetésében elmondotta, hogy a tudományos előadások megkezdése előtt rövid politikai elmefuttatásba szeretne belekezdeni. A politika — mondotta — bonyolult szerkezeti találmá­nya az emberi közületek együttélésének, mert a tudomány és a művészet mesgyéjén mozog. Mindenekelőtt három tényező kell a politiká­hoz: fantázia, formaérzék és a művészek által is annyiszor emlegetett szent tűz. E három té­nyező nélkül épúgy nincs politika, mint nincs művészet. Az igazi politikusnak legnagyobb ereje az intuició. Talán az a körülmény, hogy az intuició a legfőbb alakító eleme a nagyvo­nalú politikának, magyarázza meg, hogy annyi történelmet csináló államférfiút és politikust, valamint felta­lálót, találunk éppen az autodidakták soraiban. Az igazi államférfiúra a legnagyobb veszély, hogy kizárólag politikussá válik, vagyis, hogy a szakértelem és a logika rabjává lesz. Kompro­misszumokat keres tapasztalati alapon, ami­kor teremtenie kellene. Így folytatta ezután C­s­á­k­y külügyminiszter: — Nem mulaszthatom el ezt az alkalmat, hogy néhány szót ne szóljak az ország prakti­kus politikai elgondolásairól is. — A legnagyobb közületek, vagyis az álla­mok egymás melletti élését a földrajzi helyzet, , a történelmi múlt és a gazdasági egymásra­utaltság szabja meg. Hozzájárul ehhez, mint külön tényező, a jövőbe vetett remény és a múltban elszenvedett igazságtalanság érzete. — Ennek a képe egy nemzet társadalma előtt nem annyira logikus elgondolások, vagy számítások folyományaként jelentkezik, hanem ösztönszerűleg. Mindennél csalhatatlanabbul megérzi a veszélyeket, vagy a várható előnyö­ket a nép lelke. Ezt a folyamatot egyedül az a lelki, sokszor megmagyarázhatatan jelenség za­varja, amelyet szimpátiának, vagy antipátiának neveznek. Gyakran nehéz vona megmondani, hogy miért szimpatikus, vagy miért antipatikus egy nép előtt a másik nép? De a praktikus po­litikusnak ezzel a népérzéssel mint pozitív poli­tikai tényezővel, számolnia kell, akár érti, akár nem. Ha egy tükörképet vetítenének Magyar­­ország politikai lelki hangulatáról a hallgatóság elé, akkor megállapítható volna, hogy becsüle­tes őszinteséggel ösztönszerűleg is ragaszkodik a tengelyhatalmak politikájához, hogy meggyő­ződése, hogy ez az ifjú, törhetetlen, dinamikus politikai előképlet a jövőt is erősen befolyá­solja. Nemcsak a két nagy nemzet jövőjét, ha­nem sajátját is. Tudatában van annak, hogy nincs olyan magyar érdek, amely ellen­tétben állana a tengely érdekeivel és hogy az évszázados együttélés vagy kultúr­­közösség őszinte és meghitt kapcsolatokat fej­lesztett ki Magyarország, Németország és Olaszország között. — Szükségét érzem annak, hogy illetékes helyről újból és újból megállapíttassék: a ma­gyar nemzet egyenes úton jár, senkit nem ál­tat, erőviszonyait barátai előtt nyugodtan fel­tárja, elhatározottságát barátai mellett annál erőteljesebben kihangsúlyozza, minél jobban támadják azokat akár belföldön, akár külföl­dön. Nehéz időkben lehet a barátot megismerni és azt meg is becsülik akkor, ha éppen a válsá­gos időkben nem vonul a meglapulás úgyneve­zett bölcsessége mögé, hanem nyugodtan kiáll barátai mellett anélkül, hogy túlzásokba esnek, hanem erőviszonyait állandóan szem előtt tartja úgy morális, mint fizikai téren. Azt hi­szem, meg fogja hozni a gyümölcsét az az őszinteség, amellyel a legutóbbi időkben is megmutattuk barátaink előtt, hogy ránk számí­tani lehet, mert a nemzet hitelképességét, a

Next