Pécsi Napló, 1940. február (49. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-18 / 39. szám

4. oldal. PÉCSI NAPLÓ 1940. február 18. Pécsi karikatúrák Pécsiek a pécsi festőművészekért is, Gebauer Ernő műtermében Jogosan büszkék a pécsiek Gebauer Ernőre, , aki a­ pécsi festőművészek közül, országos vi­­­­szonylatban is, az élre került. Nagy sikerek fű­ződnek nevéhez, tehetséges, kitűnő festő, de olyan szerény, hogy ebben a mai, két könyök­kel tülekedő világban, nehezen tud boldogulni. Ha a tehetségért anyagi elismerés járna, nya­kig jólétben kellene duskálkodnia, ha ugyan ő elfogadná azt, mert a szerzetesien egyszerű élet embere, mindene a munka és nem is lázadozik a magyar festőművészeket egyformán sújtó küzködés ellen. A Mátyás Flórián uccai, hatalmas parkkal övezett házban él, feleségével, gyönyörű képek, freskók között, egyszerű munka­kabátban, reg­geli világosulástól alkonyatig dolgozik, kényez­teti két kutyáját is konokul hisz a művészet felsőbbrendűségében. Ezt a szilárd hitet árulják el képei is. Amíg a hatalmas vásznakat, szénrajzokat, akvarelleket és freskókat nézegetjük, az újság­író firtató, követelő kérdéseire így adja meg a választ: — Tulajdonképpen négy éves korom óta festek. Nem jártam még iskolába, amikor a naptár lapjairól "lefestettem a hónapok neveit. Később tudtam csak meg, hogy betűket rajzo­lok. Mint hetedikes gimnazista, részt vettem a Nemzeti Szalon Pécsett rendezett kiállításán. Tudtom nélkül, az osztálytársaim vittek el né­hány akvarellemet, amelyek feltűnést keltet­tek. Ötödéves akadémista voltam, amikor a Műcsarnokban megrendezett kiállításon egy csendélettel és egy interieurrel szerepeltem. Azóta rengeteg kiállításon kerültek a nagykö­zönség elé képeim. A Nemzeti Szalon­ban, a KÚT kiállításán, Svéd-, Norvég- és Finnország­ban rendezett tárlatokon vettem részt. Sok állami pályázatot nyertem meg, a Szépművé­szeti Múzeum pedig megvásárolta „Pécs hóban“ című képemet. — Meg kell mondanom, hogy, amint szo­­rosabb kontarktusba kerültem az élettel, füg­getleníteni tudtam magamat az akadémikus ne­veléstől. — Amikor Székely Bertalan tanítványa voltam, a mester azt az értesítést kapta, hogy a Dóm Mária-kápolnájában festett „Kapisztrán miséje“ című freskója megrongálódott. Székely Bertalan odafordult hozzám: „Én nem mehe­tek le Pécsre, ön viszont pécsi, utazzon haza és hozza rendbe a freskómat.“ Erre vagyok a legbüszkébb, bár nem mertem vállalni, de a bizalom megnyilvánulása feledhetetlen szá­momra. ” Legszívesebben freskót festek. Monu­mentális feladat, embert kíván, mint a vadá­szatok közül az oroszlánvadászat. Kevesen fes­tenek Magyarországon freskót és kevesen fes­tenek jól. Legutóbb a görcsönyi templom fres­kóit készítettem, kedves munkám volt a Kór­ház kápolna freskója, felépítésben ezt tartom a legsikerültebbnek. A Műcsarnokban ki volt ál­lítva „Pál apostol élete“ című freskóm, amelyet a Szeminárium számára készítettem. — Rengeteg protrét festettem, az emberi arc mindig nyugtalanított, keresgélő ecsettel a lényegig, a lélekig akartam hatolni mindenkor és ma is öröm számomra a portré­festés. Az újságíró számára élményt jelentett a Gebauer-műteremben tett látogatás. A hittel­jes, fanatikus művész megnyilatkozása minden egyes képe. E hét folyamán Gebauer Ernő, a „Pécsi Napló“ akciójának keretében, kiállítást rendez Mátyás Flórián utca 27. szám, I. emeleten lévő műtermében. Ezen a­ műterem-kiállításon öröm­mel látja mindazokat, akik megértették a Fő­méltóságú Asszony nemes lélekről valló szó­zatát és átérezve annak fontosságát, kifeje­zésre akarják juttatni a festőművészek iránti elismerésüket. Gebeuer Ernő műterem-kiállítá­sán az érdeklődök elé kerülnek a művész mun­kásságának legjava termékei. Olajfestmények, akvarellek, szénrajzok és freskók kínálkoznak megvételre. A „Pécs Napló“ akciójának célja az, hogy felébressze közönyéből a nagyközönséget. Arra a rétegre szeretnénk hatni, amelynek módjá­ban van a képek vásárlása. A művészetek pár­tolása talán a legszebb emberi vonás; hisz­­szük, hogy azok, akiknek birtokában vannak az anyagi eszközök, most, — némi páthosszal azt mondhatnánk, az utolsó percben — megra­gadják az alkalmat, hogy cselekedetekkel is ki­fejezésre jutassák érzésüket. Nagy eredmény­nek tartanánk azt, ha Gebauer Ernő műterem­tárlata kapcsán néhány kép odakerülne a min­den szépért, nemesért lelkesedő pécsi polgárok lakásának falára. Gebauer Ernő megérdemli, hogy rajta ke­resztül is megnyilatkozzon „A magyar művé­szetért“ akció eredményessége. S. S. Felszakadul­ a cukorrépa ! Az elmúlt évek cukorrépa szerződése gúzsba kötötte a répatermelőket, mert határo­zott mennyiség szállítására szólt a megállapo­dás. Ha rossz volt az időjárás, a termelő nem tudott esetleg kötelezettségének eleget tenni,­­ ha pedig jól bevágott a cukorrépa, törhette a gazda a fejét, a többletet hogyan értékesítse. Természetellenes volt ez a rendszer, mert ép­pen azt a gazdát sújtotta jobban, amelyik job­ban gazdálkodott, vagyis egy holdon többet termelt. Hogy ez a rendszer a belterjes gazdái-Székrekedés nemcsak az emésztést zavarja, hanem a vért is ártalmas anyagokkal szennyezi be. Következményei: émelygés, idegesség, fej- és derékfájás, tisztátalan arcbőr Ilyenkor szükséges • V?' **Y8k a kitűnő hashajtó: 1^ » kodás legfontosabb növényének termelésétől elvette a gazda kedvét, s így súlyosan vissza­hatott mezőgazdaságunk belterjességére, azt fe­lesleges bővebben hangsúlyozni. De felszabadult a cukorrépa! Ismét terü­letben állapodtak meg a gyárak, a jó gazda te­hát ismét ragyogtathatja termelői tudását. A cél ismét: minél nagyobb termés kát, holdanként. Ismét kifizeti magát a mélyművelés, a gondos ápolás, ismét tág tere nyílik a helyes trágyá­zásnak. Frissen istállótrágyázott földbe cukor­répa nem való. A szerződések is tiltják. Mű­trágyák fokozott alkalmazása ezért a jelszó: superfoszfát elsősorban és pedig nagy adag. A többi műtrágyákból szükség szerint. A szuperfoszifát a minőségre is kedvezően hat, ez az átvétel sima lebonyolításának egyik biztosítéka. Az első „Budapest Télen11 Február végével lezárul a „Budapest Télen“ utazási mozgalom első idénye. Ebből az alka­lomból az akció sikerét illetőleg kérdést intéz­tünk dr. Markos Bélához, a Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának igazgatójához, aki a következőket volt szíves mondani: " A belső vándorforgalom emelése céljá­ból az Országos Magyar Idegenforgalmi Hiva­tal, a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal, a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bi­zottság és az IBUSz közreműködésével létre­jött Idegenforgalmi Propaganda Munkaközös­­ség úttörő munkát kívánt végezni a mozgalom életrehívásával és megszervezésével, amikor három napos ittartózkodás alapján félárú uta­zási díjkedvezményt biztosított a vidéki kö­zönség számára november közepe és február vége között. — így kívántuk lehetővé tenni, hogy a vi­dék is bekapcsolódhasson Budapest pezsgő téli életébe, látogassa a téli idény magas színvo­nalú színi­előadásait, hangversenyeit, kiállítá­sait, vagy igénybe vehesse a budapesti fürdők nyújtotta gyógylehetőségeket.­­ Az eddig elért eredményekből örömmel állapítható meg, hogy az igyekezet nem volt hiábavaló, mert a mozgalom rokonszenves fo­gadtatása után minden remény meg van arra, hogy a „Budapest Téren“ ez év novemberében növekvő sikerrel fog megismétlődni.

Next