Pécsi Napló, 1941. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-29 / 23. szám

2. oldal. Tudnivalók a népszámlálásról Az önálló iparosok és kereskedők összeírása — A lakóházak és lakások számbavétele, honvédelmi célú összeírások — Hamis adatok bevallása büntetés alá esik — Hivatalos titok a népszámláláson bevallott adat A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal közli: A népszámlálással egyidejűleg történik meg az önálló iparosok és iparüzemek, valamint önálló kereskedők és kereskedelmi üzletek összeírása. Az összeírás céljára az önálló iparosokról és ipari üzemekről rózsaszínű, önálló kereskedőkről és kereskedelmi üzletekről kékszínű kérdőívet kell kitölteni. Ezt a kérdőívet minden önálló iparosnak ki kell tölteni, akkor is, ha egy segédje vagy tanonca sincs, vagy külön ipari üzeme sincs, hanem csak a lakásán van műhelye, mint például kőművesnek, szobafestőnek műhelye sincs. Kitöltik a kérdőívet az építőipari vállalkozók, a vendéglátó iparűzők, valamint a szolgáltatást nyújtó iparűzők (borbélyok, kozmetikusok stb.) is. A kereskedői kérdőívet ki kell tölteni minden önálló kereskedőnek és kereskedelmi ügynöknek. A piaci árusok közül pedig azoknak, akiknek a piacon vagy vásárcsarnokokban rendes, állandó üzletük van. Külön kérdőívet kell kitölteni az ipari üzemek, illetőleg kereskedelmi üzletet fenntartó közkereseti társaságok minden tagjának és betéti társaságok minden beltagjának. Az ipari üzemet illetőleg kereskedelmi üzletet fenntartó jogi személyeknek az ilyen üzemek és üzletek bérlőinek és azoknak, akik bármilyen ipari üzem, vagy kereskedelmi üzlet tulajdonosával társasviszonyban vannak. Külön kérdőívet kell kitölteni végül minden fióküzemről, illetőleg fióküzletről is. Nem töltenek ki iparos, illetőleg kereskedői kérdőívet a házi mosónők, házi vasalónők, házi varrónők, vándoriparosok, házi és népi iparosok, alkalmi piaci árusok és alkalmazott ügynökök. Az önálló iparosokat és a kereskedőket általában a lakásukon, a jogi személyek tulajdonában álló üzemeket, üzleteket, valamint fióküzemeket és üzleteket, az üzem vagy üzlet helyén kell összeírni. Mindazok az önálló iparosok, kereskedők, akiknek üzeme vagy üzlete más számlálóbiztos körzetébe tartozik, mint a lakásuk, lehetőleg a lakásukon eljáró számlálóbiztoshoz juttassák el kérdőívüket. A számlálóbiztos felszólítására egyébként megfelelő igazolólap kiállításával igazolni tartoznak, hogy a rózsaszín, illetőleg kékszínű kérdőíveket már átadták akár a lakásukon, akár az üzemükben, vagy üzletükben eljáró számlálóbiztosnak. A népszámlálás számbaveszi a lakás céljára szolgáló épületeket és lakásokat is. Minden különálló és lakás céljára szolgáló épületekről, Budapesten minden épületről házi gyűjtőívet kell kiállítani. Honvédelem érdekű nyilvántartások céljára szolgál a népszámlálás alkalmával kiállítandó népszámlálási nyilvántartó lap és katonai szelvény. Nyilvántartó lapot kell kitölteni minden 1870—1929 között született (11—70 éves) férfiúról és minden 1890—1924 között született (16—50 éves) nőről, katonai szelvényt csak férfiről kell kiállítani, mégpedig az 1880—1922 között született (18—60 év) katonaviselt polgári személyekről és az 1892—1919 között született (21—48 éves) nem katonaviselt férfiakról. Minthogy ezek a kérdőlapok személyi nyilvántartások célját szolgálják, pontos kitöltésükre különösen ügyelni kell, a beírt adatokat lehetőleg okmányokkal kell igazolni. A népszámlálás és az ezzel kapcsolatos összeírások céljára szükséges adatokat mindenki legjobb tudomása szerint, a valósághoz híven köteles szolgáltatni. Aki tudva hamis vagy valótlan adatokat vall be, vagy a beszolgáltatandó adatot, vagy az adatszolgáltatás érdekében kívánt felvilágosítást ismételt felszólítás ellenére a kitűzött határidőig igazolatlanul be nem szolgáltatja, illetőleg meg nem adja, vagy az adatok beszolgáltatását megtagadja, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, az 1940. évi XXX. t.-c. 7. paragrafusának és az 1929. évi XIX. t.-c. 17. paragrafusának rendelkezése értelmében kihágást követ el és a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1928. évi X. t.-c. rendelkezései értelmében büntetendő. A bevallott adatok titkosságának biztosítása végül messzemenőleg megtörtént. Mindazok, akik az általuk kitöltött nyomtatványokat nem tudják személyesen átadni, juttassák el lezárt borítékban a számlálóbiztosnak. — „NEMZETVÉDELMI KERESZT“ igényléséhez szükséges űrlapok beszerzése és továbbítása. Mindazok (nők is), akik a Kormányzó Űr Öfőméltósága által alapított „Nemzetvédelmi Kereszt“-et — megfelelő cselekményük alapján — elnyerni óhajtják, az erre vonatkozó „Jelentkezési lap“-ot nálam személyesen, vagy írásban igényelhetik. Hivatalos helyiség és hivatalos óra: Pécs, Rákóczi út 68 szám, I. emelet, Vitézi Szék. Délelőtt 9—12 óra. „Jelentkezési lap“ kapható vidéken — díjtalanul —, az alábbi vitézi hadnagyoknál: vitéz Sillay Vilmos DGT bányafelügyelő, Mecsekszabolcs; vitéz Varga László ref. lelkész, Csányoszró; vitéz Szalay Sándor igazgató kántortanító, Máriagyűd; dr. vitéz Kovách Antal tb. főszolgabíró, Pécsvárad; vitéz Sztankovánszky Pál földbirtokos, Alsómocsolád; vitéz Kürtössy Mátyás bankcégvezető, Mohács; vitéz Horváth Ignác malomellenőr, Beremend, írásbeli kérelmeknél bélyeggel ellátott és megcímzett borítékot mellékelni kell. A kitöltött, okmányokkal felszerelt és megcímzett borítékot mellékelni kell. A kitöltött és okmányokkal felszerelt „Jelentkezési lap“ nálam nyújtandó be személyesen vagy írásban; mindkét esetben azonban, az iratok súlyának megfelelően — vidékre szóló — postabélyeg is csatolandó. Vasutas egyének, a „Jelentkezési lap“-ot felszerelve, dr. Jéger Károly MÁV tanácsos, Budapest (Fehérház Bajtársi Egyesület), IV., Vámház körút 4. szám, vagy Podmaniczky u. 45. (MOVE) címre küldjék be. Postás egyének pedig, a felszerelt „Jelentkezési lap“-ot dr. Vérfy Aladár postaigazgató Pécs, címre küldjék be, aki ezeket Gianone Ottó postaműszaki főigazgató, Budapest 114. címre továbbítja, vitéz Kovách Antal ny. tábornok, székkapitány. Ketten a viharban — Regény. — Irta: RUSZKABÁNYAI ELEMÉR. (70) { Ha nélkülözhető pénze volna legalább, hogy esténként betérhetne valahová kissé felmelegedni, kávéházba, vagy vendéglőbe, ahol teleszívhatná magát enyhüléssel, rögtön más szemmel látná otthonát is. De kénytelen szigorúan takarékoskodni. Az a kevés, amije megmaradt a nagy összeomlás után, legfeljebb néhány hétre elég és a kifizetetlen számlákkal is bármikor rátalálhatnak. Mert vannak ilyenek is. Kifizetetlen számlák üzletekben, iparosoknál, ittott. Hát ilyesfajta melegedésről szó sem lehet. Mit szólna például volt szabója, ha véletlenül egy kávéházban találkoznának? Mindjárt felelősségre vonná: akinek kávéházra telik, az fizessen! És igaza lenne a Szabónak. A kis udvari szoba gyalázatosan hideg, sötét és barátságtalan ugyan, ezzel szemben a szürke méretezett falak mentesítenek minden kellemetlen meglepetéstől. A nevezetes belvárosi cipész, mondjuk, aligha is tudja, hogy van Pesten egy ilyen nevű utca és ebben az utcában egy ilyen ház s a házban egy levegőtlen szoba, amelynek ajtaja a fürdőszobába nyílik, ahol nagy Gizi a kis Gizi gyakran váltott fehérneműit szárítja, szellőzteti. Nem, a mágnásoknak dolgozó cipészmester ezt biztosan nem tudja. És a kis szoba nem is mindig Sötét, hideg és barátságtalan. Amint valaki félrefordítja a villanykapcsolót s az egykori rózsaszín alsószoknyából készített fodros lámpaernyő mögött megcsillan a fény, már nem sötét... Szombaton délután ,a szeneslegény felhozza a tüzelőt és az éhes kályha alig nyel le belőle pár falatot, egyszeriben oszlik a hideg is. A barátság- s talansággal meg úgy van az ember, hogy s ha akarja, tudomásul veszi s ha nem, hát nem. Egyébként pedig, a legmogorvább lény is mosolyog néha. Ez a szoba is rendre felderül, ha megöntözi a meleg. Tehát a barátságtalanság vádja is igaztalan. Csak éppen a szombat délutánt kell kivárni, akkor másfél napig nem fanyalog. Tibort már hét elején az élteti, hogy milyen jó lesz szombaton délután és vasárnap. Úgy készülődik rá, mint valami élményes kirándulásra. Mindennél jobban örül most ennek a másfél napnak s a vasárnapi újságolvasásnak. De gyakran még újságot sem vásárol. Csak bámul a tűzbe, gondolatait felülteti a viháncoló lángok hátára és eltűnődik. Egy ilyen tétlenkedés során indul el kezében a ceruza, gondolataitól függetlenül. Apára gondol és arra, hogy apa most nem is tudja, hol van, merre jár s hogy belátható időn belül nem is fogja megtudni, mert az lehetetlenség, hogy apa és mind a gyerekek ezután úgy nézzenek rá, akár a tékozlóra, holott nekik is jutott a jómódból, bőven jutott, négyen kaptak egytől, de ezt azóta bizonyosan elfelejtették; mostan alighanem csupán arra emlékeznek már, hogy apa szólt Málnási ellen, hát visszahúzódik előlük egyelőre... Erre gondol s a ceruza megy a maga útján másfelé. A nagy ív papír egy-kettőre megtelik ezzel az egyetlen szóval: semmi. Először egyenletes, apró betűkkel írja: semmi, semmi, semmi, semmi... aztán fokozatosan magasodnak, híznak a sorok: Semmi... Semmi... SEMMI... SEMMI... SEMMI... SEMMI.... SEMMI... — már egészen egymásba érnek a betűk alsó szárai, akkorára növeszti őket az öntudat alatt is eleven reménytelenség míg végül az ív utolsó egyharmadát egész sor szélességben kitöltő a sikoltó, harsogó, egetrázó vád: SEMMI — a ceruza is elfogy ekkora pazarlásban, hegye elkopik s a pontokra már nem futja. Tibor riadtan mered az értelmetlennek tűnő, mégis mindent jelentő betűáradásra, mikor magára eszmél. Nézi, nézi az egymás alá rótt sorokat, nézi, majd kisvártatva maga is kimondja : semmi... de ezt teljes odagondolással mondja, eltört jelenét panaszolja vele a sült krumpliszag harmatában fürdő szobának és megvonaglik a szája: semmi... Aztán ezen sokáig elrágódik. Valóban, ez az egy szó mindent kifejez. Társtalanságát és elesettségét, mindent. De azt is megvilágítja, ami másokkal, az egész társadalommal történt. A merészen magasba ívelő utak végén mindenütt rettentő mélységek tátonganak s a kevély, elbizakodott emberiség meghőköl. Amikor pedig visszafordulnának, hát az is lehetetlen: romokba hevernek a porhanyós, könnyű homokba épített várak s a romok akadályozzák a visszakozást. S a pusztulás nyomát erkölcsi és fizikai halottak jelölik. Bankárok és elborult agyú tőzsdejátékosok vannak az áldozatok között, de vannak mindenben ártatlanok is, akiket tébolyodott bűnösök visznek magukkal a halálba. Van PÉCSI NAPLÓ 1941. január 29. — MEGKÖTÖTTE MÁR ÉLETBIZTOSÍTÁSÁT?