Pécsi Napló, 1941. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-28 / 22. szám
. oldal. érePÉCSI NAPLÓ 1941. január 28. Nincs Pécsett influenzajárvány Szövődményes megbetegedés egyáltalán nem fordult elő Pécs, január 28. Igaz, tüsszögő, köhögő emiterrel gyakran találkozhatsz villamoson és moziban és színházban, de azért ne ülj fel a híresztelésnek: — Influenzajárvány dühöng Pécsett. Azok mondják ezt, akik mindent eltúloznak, felnagyítanak és szinte kéjelegnek a különféle rémhírek portálásában. Ezekkel szembeállítjuk illetékes hely nyilatkozatát, amely minden tekintetben megnyugtató és a következőkép hangzik: — A hülések száma egyáltalán nem több, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Igaz, nátha, légcsőhurut, torokfájás szép számban adódik, de ezek csak egyszerű, téli időszakban szokványosan fellépő hűlési esetek. Influenza, különösképpen szövődményes alakban, egyáltalán nem fordult elő, sem decemberben, sem ebben a hónapban. — Szóval, a híresztelések nem felelnek meg a valóságnak, Pécsett nincs influenzajárvány és, remélem nem is lesz. Beszéltünk a szakorvossal is, akihez azok fordulnak — az influenzások közül — akiknél komplikáció lépett fel. Ezeket mondotta: — Igaz, előfordult az utóbbi időben néhány csúnya fülszövődmény, azonban nem több, mint máskor. Januárban, egyébként is kevés szokott lenni az ilyen esetek száma, inkább február, márciusban jelentkeznek az ilyen betegek. Mi okozza az influenzával kapcsolatos fülkomplikációkat, nehéz volna néhány sorban elmondani. Bizonyos, hogy sok esetben a páciens hanyagsága. Meghűlt állapotban nem tanúsítja azt az elővigyázatosságot, amelyre szükség volna, holott sokan meggyőződhettek arról, hogy a lekicsinyelt, semmibe vett „csak influenza“ néha életveszedelmet hozhat. — Ismétlem, az idei télen semmivel sem több a fülszövődmények száma, mint a többi, járványmentes télen volt. 11 Pécs, január 27. A Művészeti Hetek gazdag programja ismét egy felejthetetlen élménynyel ajándékozta meg a pécsi közönséget. Ma este a Budapesti Filharmóniai Társaság tartotta hangversenyét a pécsi Nemzeti Színházban és ez a koncert, melyet a Magyar Rádió is közvetített impozáns egymásra találása volt a zene művészeinek és a „zeneváros“ műértőinek. Úgy érezzük, hogy díszítő jelzőket már annyiszor pazaroltunk a művészekre, hogy ma, amikor igazán a kivételes teljesítményeknek szóló elragadtatással élveztünk végig egy estét, alig találunk méltó szavakat, melyekkel regisztrálhatnánk benyomásainkat. Nem lehetünk eléggé hálásak a nagyszerű zenekarnak és bravúros karmesterének, Ferencsik János egyike a legtehetségesebb és európai nevű magyar dirigensének. Fiatalsága ellenére is már nem csupán ígéret, hanem kiforrott művészi egyéniség. Azok közé a karmesterek közé tartozik, akik nem akarnak mindenáron valami újat, sokszor az alkotótól nagyon is távoleső tartalmat beleértelmezni a műbe. ízléses fegyelmezettséggel érzi át, hogy a dirigens nem akarhat társszerző, vagy utánköltő lenni, csak kommentáló és tolmács. De interpretátornak Ferencsik a szó szoros értelmében kongeniális. Bámultuk széles horizontokat átfogó készségét, mely egyforma elmélyültséggel találta meg minden megszólaltatott géniusz legmélyebb és leigazabb hangjait és csodálatos volt biztos fölénye, mellyel egyetlen taktusig sem szökkent ki áhitatos közvetítő és mégis egyéni megérzéseket megvillantó stílusának kristályos következetességéből. Dirigens és zenekar együítesen érezhető volt, hogy kölcsönösen egymásra találtak és a karmester szelleme akkor is uralkodik zenekarán, ha a fehér pálca nem is rajzolná a dirigens álmainak arabeszkjeit a levegőbe. A műsor első száma Dohnányi: Simona néni című vígoperájának nyitánya volt. A szikrázó humorral telített kis remekmű a kontrapunktok határainak raffinált kihasználásával sűrítettem adja az egész opera latinos karakterét. Ezután Bartók: Magyar képei következtek. Ezek csodálatosan jellemző és hangulatfestő kis zenei zsánerképek, „Este a székelyeknél", „Medvetánc“, „Melódia“, „Kicsit ázottan“ és „Ürögi kanásztánc“ apró és ősi motívumokkal ékes keretűikben tökéletesen adták azokat a magyar lélek mélyéről ellesett, néha szlávos reminiszcenciákat is idéző hangokat, melyeknek Bartók leghivatottabb elővarázsolója. Bartók után az est legnagyobb érdeklődéssel várt műsorszáma következett Viski János „Enigma“ című szimfonikus költeménye. Az erdélyi származású fiatal zeneköltő az ifjú magyar generáció egyik büszkesége. Szimfonikus költeménye a halhatatlan magyar költő és katona Balassa Bálint géniuszának szóló hódolat. Viski Balassa Enigma című parabolája adja a mű alapötletét. A nagy lírikus fájdalmas kérdései, önmarcangoló szenvedélye megindító érzelmességgel zeng a muzsika formanyelvén. A költői gondolat Viski művében utánozhatatlanul kifejező technikával párosul, különböző a témák motívumainak ismétlődő visszatérésével hangsúlyozva ki a kérdések és feleletek egymásutánját. A közönség tomboló lelkesedéssel fogadta a végtelenül finom és tar- F—— _ ■ ■____ ___ ... talmas kompozíciót és melegen ünnepelte se személyesen megjelenő fiatal szerzőt. Az első rész utolsó száma Liszt: Les preludes című műve volt. Nemzeti zenekultúránk örökkévalóan nagy büszkesége ebben a munkájában mint ismeretes, Lamartine „Méditations poétiques“jének hangulatában suhan végig az emberi életen. A zenekar éppoly tökéletesen adta vissza az első részek édes és lágy szentimentalizmusát, mint az allegretto pastorale bukkolikus idilljét és az allegro marziale szilaj pátoszát, végigvéve a katolikus gyökerű gondolatot: az élet eseményei csak előjátékai annak az igazi főtémának, az ismeretlen szimfóniának, mely az elmúlás akkordjaival kezdődik. A műsor második része Beethoven VII. u. n. A-dúr szimfóniájával kezdődött. A zenetitánnak ezt az egyik legkedvesebb ma este mintaszerű előadásban hallhattuk. A dirigens különösen az Allegro con brio-nál remekelt, amelynek főtémájánál magyaros motívumok csendülnek meg. Ezután Wagner harsant fel. „A nürnbergi mesterdalnokok“-ban felcsendült az egész német középkor, a gótcsipkés nürnbergai házak és az érces szavú Meistersängerek világa, a Hans Sachsake, akik harmonikus szintézisben tudták feloldani a művész és polgár kettős attitűdjét. A Wagner leglényegét megszólaltató előadás után a közönség nem akarta leengedni a karmesteri pódiumról Ferencsiket, aki ráadásul Berlicz mindig sodróerejű és fanatikus forróságokkal teljes Rákóczi-indulóját játszotta el. A közönség ma este egy példátlan művészi eseménynek volt tanúja és a nagyszerű karmesterrel és remek zenekarral szemben háláját lelkes ovációval rótta le. Dr. Gőbel Emil ...." ___gyérig—!TMTMn mm A Budapesti Filharmóniai Társaság hangversenye a pécsi Nemzeti Színházban A Művészeti Hetek zenei eseménye Kedden este fél 8-kor: Szöktetés a szerályból A m. kir. Operaház vendégjátéka A Művészeti Hetek keretében kedden este , Mozart zsenije szól hozzánk, egyik legnagy-szerűbb zenei alkotása a „Szöktetés a szerályból“ előadásába. Az énekes játék szövegét Bretzner nyomán ifj. Stephanie dolgozta át és Hevesi Sándor fordította magyarra. Mozart Salzburgban született 1756-ban és Bécsben halt meg 1791-ben. Elsőnek atyjától tanult zenét. Hat éves korától már mint zongorista, hegedűs és komponista szerepelt. Mint csodagyerek bejárta Német-, Francia-, Angolországot, Német-Alföldet és Olaszországot. Első operakísérletei 12 éves korában kerültek színre. Művelte a zene minden faját. Egyaránt nagy volt mint alkotó, előadó és karmester. 1777-ben a bécsi udvar zeneszerzőjévé nevezték ki. Halála után csak a szegények végtisztességét kapta. Sírhelyét nem ismerik, de zsenije azóta is diadalmasan járja a világot. A Szöktetés a szerályból 3 felvonásra tagolódik. Szereplői Szelim basa: Vitéz Tibor, Constanza: Tamás Ilona, Blonde Constanza komornája: Szabó Ilona, Belmonte: Rosier Endre, Pedrillo, Belmonte szolgája: Sárdi János, Ozmin, a basa kertjének felügyelője: Koréh Endre, őrvezető: Lakatos Sándor, Klaus hajós: Jászai András, egy néma: К .- Vá гy Richárd a m. kir. Operaház tagjai. Személyzet: Előkelő urak, a basa feleségei, janicsárok, őrök, rabszolgák. Történik a basa falusi jószágán, a XVII-ik század derekán. A „Szöktetés a szerályból“ német daljáték keletkezési sorrendben az első azok közül melyek a mai színpadon is dicsőséggel hordozzák meg Mozart opera-költészetét és idézik a nagy zenei zseni emlékét. a.-1,. 1|..n . !1ДВЦЬ8Г~Г” -'T. ишимемм —- Anyakönyvi hírek. A város anyakönyv hivatalában ma az alábbiak kötöttek házasságot: Mayer István híradó katona és Czeile Rózsa, Sztrikinács György földműves és Matáncsi Ilona, Szorg János borbélysegéd , Keszthelyi Irén, Pethő József bányász é Storcz Gizella. — Ugyanott a következő halá eseteket jelentették be: Jurasits Józsefné Baláz Róza, rk. 54 éves; Dezső Györgyné Benke Anna, ref. 67 éves; Weimert Ferenc DGT takarító, rk. 17 éves; Takács János, rk. 45 éve Szentlőrinc; Karancz, János rk. 1 éves; Steruitaler Antalné Klesch Magdolna, rk. 75 éve Wolf István rk. 4 hónapos; Hoffer Éva rk. hónapos. i 1 FONTOS TELEFON-HIVÓSZAMOSLi 1 Főispán hivatal (városi) 30—01. 1 Polgármesteri hivatal — 30—02. 1 Államrendőrség----------29—06. 29—07, 29-40. Mentők------------------04. Tűzoltóság--------------05, 21—69. Autótaxi------------------1000. Gázmű------------------25—95-től 25—97-ig. Villamosmi----------25—95-461 25-97-1* Vízmfi----------------------11-98. 1 Elegáns itómjegyek fadobozt vagy fadoboz nélkül, legolcsóbban készeim A RÉSZVÉNYNYOMDÁBAN