Pécsi Napló, 1942. május (51. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-12 / 107. szám

2. oldal. I jó hazafi és áldozatos patrióta, bár az utóbbi években ismételten gyengélkedett, nem volt kimondottan beteg. Most is, alig négy-öt napja vitette magát a belgyógyászati klinikára, hogy ott múlónak hitt rosszulléte ellen orvosi segít­séget vegyen igénybe. Sajnos, a baj komolyabb volt, mint ő és bárki is hitte és így ma reggel fél 5 órakor egy áldott jóságú, gazdag eredményű, fáradhatatla­nul munkás élet után szíve megszűnt dobogni. Visnya Ernő halálának híre percek alatt terjedt el a városban, mindenütt igazul átélt, őszinte részvétet támasztva. A város nagy fiát veszítette el benne, hitvese a legjobb férjet s két gyermeke a legjóságosabb apát. A Pécsi Takarékpénztár elhunyt elnök-ve­­zérigazgatóját az intézet halottjának tekinti. Pécs szab. kir. város díszsírhelyet ajánlott fel Visnya Ernő végső nyugvóhelyéül, a család azonban azt az óhaját juttatta kifejezésre, hogy földi maradványai a családi sírboltban pihen­jenek meg. Ja ' Az elhalálozásról Pécs szab. kir. város, mely gyásza jeléül székháza homlokzatára ki­tűzte a fekete lobogót, gyászjelentést bocsátott ki. U­gyancsak gyászjelentésben adja tudtul ,súlyos veszteségét a Pécsi Takarékpénztár, a Dunántúli Bank Rt., az Első Pécsi Bőrgyár, a Littke Pezsgőgyár, a Pécs-baranyai Automobil­­ Club stb. Visnya Ernő végtisztessége május 13-án, szerdán délután fél 4 órakor lesz az ágostai hitvallású egyház szokásai szerint. PÉCS­I NAPLÓ A szabad királyi város gyászjelentése Visnya Ernő elhunytáról dr. Eszter­­g­á­r Lajos polgármester ф alábbi gyászjelen­tést bocsátotta ki: Az isteni Gondviselés csaknem elviselhe­tetlen csapást mért törvényhatósági bizottsá­gunkra, városunk társadalmára és a magyar közéletre. Május hó 11. napjának hajnalán örökre el­­szállította körünkből a Mindenható Visnya Ernőt, a Pécsi Takarékpénztár elnök-vezérigaz­gatóját, m. kir. kincstári főtanácsost, Pécs szab. kir. város törvényhatósági bizottságának örö­kös és a város felsőházi tagját. Visnya Ernő önkormányzati életünk utolsó két évtizedének legkiemelkedőbb alakja volt. Kivételes tulajdonságai révén és polgártársainak bizalmából méltó helyet foglalt el törvényható­sági bizottságunkban. Ebben a minőségben tün­tette ki a törvényhatósági bizottság a polgár" számára — érdemeinek elismeréséül — adható legnagyobb dekórummal, az örökös tagsággal. Ez­­a tisztsége volt a termékeny talaja an­nak az önzetlen, irányító, oktató, különösen közgazdasági és pénzügyi téren kimagasló mun­kásságának, melynek lelki rugója, egyben végső célja ennek a városnak előrelendülése volt. Egészen sajátos, sokoldalú és tündöklő képességei hamarosan túlszárnyalták ennek a városnak határait. Tehetsége, már az 1930. évben megnyitotta előtte az utat az ország­gyűlés felsőházába is, amelynek a törvényható­sági bizottság bizalmából haláláig tagja volt. Megboldogult tagtársunkat az 1942. évi május hó 13 napján délután fél 4 órakor kísér­jük ki utolsó útjára. Nagy Elaiottunk emlékét városunk törté­netében megörökítjük és szívünkben ápoljuk. Varga József miniszter a magyar ipar multjárék jelenéről és jövőjéről Vasárnap délben tartotta meg a Gyáriparo­sok Országos Szövetsége rendes évi közgyűlé­sét, melyen Varga József iparügyi miniszter tartott előadást a magyar iparfejlesztés hat év­­tizedéről. Visszapillantást vetett a gyáripar út­jára. A magyar ipar újraéledt a trianoni csapás után és elősegítette az ország megnagyob­bodását. A mostani nagy küzdelem hallatlan arányú igényeivel is győzelmesen megbirkózik. Vázolta ezután az ipari munkásság szervezkedésének és a mezőgazdasági agrárszocialista rétegeik megmozdulásának mozzanatait. Foglalkozott a kivándorlás problémájával és hangsúlyozta hogy a magyar társadalom vezető rétegeiben akkoriban még nem ismerték fel, hogy a ki­vándorlást az erőteljes iparosítással lehet ellen­súlyozni. — Magyarországon az első világháború ide­jén 4241 ipartelep volt — folytatta ezután —, a munkások létszáma félmillió, a termelés ér­­téke közel három és félmilliárd aranykorona. Ez az összeg ma körülbelül ötmilliárd pengőre becsülhető. Trianon óta mostanáig hatalmas lendületű fejlődés indult meg a gyáriparban A gyáripar gépei a huszas évek elején újra meg­­­indultak. A katonai felkészültség ipari előké­szítése akkor még csak titkon lappangott a ma­­gyar lelkekben. És ha mérlegeljük, hogy mit teljesített a magyar ipar a háborúban álló nem­zet anyagi felszerelése érdekében, akkor csak hálával emlékezhetünk meg azokról, akik elő­készítették a mai háborús iparunk nemzetvé­delmi szolgálatát. Az ipartelepek száma 1921 óta megkétsze­reződött, a termelés értéke a háromszo­rosra emelkedett. A szénfogyasztás 26,6 millió métermázsáról 58 millió métermázsára nőtt. A magyar munkás különleges tehetsége nélkül nem lennénk ott, ahol vagyunk. A békés termelésre való átállítás átmeneti idő­szakában a lehető legteljesebb foglalkoztatást kívánja a kormányzat kiszorítani. Nagy gon­dunk ez a probléma — mondotta —, a részle­tek kidolgozásánál számítok a magyar ipar hathatós segítségére. Az átmeneti gazdálkodás időszakára leglényegesebbnek a vas és gépipar helyes megszervezését tartom. Meggyőződésem, hogy az elkövetkezendő békeidők magyar ipari termelése nem marad a mai háborús fog­lalkoztatás mögött. Varga Józ­sef miniszter előadását tet­széssel fogadta a közgyűlés. ­ Churchill a helyzetről Amszterdam, május 11. Churchill mi­­niszterelnök rádióbeszédében állást foglalt a maúlt és a jelen problémái tekintetében. Kö­zölte, hogy az angoloknak most, mint a világ­háborúban is, sok nélkülözésen kell keresztül­­menniök, de már nem állanak olyan egyedül, mint két évvel ezelőtt. A Szovjettel testvéries viszonyt kötöttek és Anglia kötelessége hajó­­karavánokat küldeni a Szovjet Unióba, nem törődve a veszélyekkel. Meg van győződve, hogy a brit nép hű bajtársiasságot fog tartani a Szovjettel és kész meghozni a szükséges áldo­zatokat is. Japánról szólva kijelentette, hogy azok most már egyre erősebb ellenállással álla­nak szemben és nem engedhetik meg maguk­nak, hogy még egyszer olyan veszteségeket szenvedjenek, mint a Korall-tengeri csatában Beszédét azzal az állítással fejezte be, hogy a szövetségesek bármi is következzék be, a végső győzelem felé haladnak. 1942 május 12. Gyilkosság, vagy halálos végű baleset ? Pécs, máj. 11. Rejtélyesnek látszó haláleset tartja izgalomban Királyegyháza község polgá­rait. Id. Kiss Ferenc 77 éves királyegyházai lakost szombat este szomszédai holtan találták lakásában. Az idős ember arccal a padlóra bukva, ha­talmas vértócsában feküdt az ágya előtt, kopo­nyáján gyanús eredetű sérülések éktelenked­tek. A szomszédok azonnal csendőrért, orvo­sért szaladtak, akik sietve érkeztek a helyszí­nére. A körorvos azonban már a szerencsétlen emberen csak a beállott halált állapíthatta meg, amely koponyaalapi törés folytán következett be. Lehetséges, hogy a beteges ember bal­eset következtében halt meg, de méginkább valószínű, hogy bűntény áldozata lett, amely­nek hátterében alantos emberi szenvedélyek húzódnak meg. A titokzatos haláleset kivizsgálására és a boncolás megejtésére ma szállt ki a helyszínre dr. Varga József vizsgálóbíró és dr. Entz Béla orvosprofesszor, így még a mai nap folyamán világosság de­rül a haláleset körülményeire. Bajtársi szolgálat I— A­MI A HADBAVONULTAK GONDOZÁSÁRA VÁLLALKOZOTT HÖLGYEK FIGYELMÉBE A belügyminiszter bajtársi szolgálat fel­állítását rendelte el. Az a szervezet tehát, amely Pécsett az elmúlt években is működött és amely május hó 6-án, szerdán újjáalakult, ezentúl bajtársi szolgálat elnevezés alatt fog dolgozni. Közleményeinket és híreinket ezen­túl a fenti rovatcím alatt közöljük. Kérjük a hölgyeket, szíveskedjenek ezt a rovatot állan­dóan figyelemmel kísérni. Kérjük a hölgyeket, szíveskedjenek a kerü­leti irodákban beosztásukat minél hamarabb átvenni és a családok látogatását megkezdeni. Amint már közöltük, minden héten más-más kerületben tartunk munkaközösségi gyűlést. Ezeknek a megbeszéléseknek a célja a problé­­mák kölcsönös megbeszélése és a közösérdekű ügyek elintézése. Legközelebb kedden, május 12-én a II. kerületi szociális irodában (Majo­­rossy Imre utca 10.) lesz munkaközösségi gyű­­lés. Felkérjük a II. kerülethez tartozó hölgye­ket, hogy ezen megjelenni szíveskedjenek. Azon az egyéb kerülethez tartozó hölgyeket, akiknek valami megbeszélni való problémájuk van, ugyancsak szívesen látjuk. * A munkaközösségi gyűlés kedden délután 6 órakor kezdi a bajtársi szolgálattal kapcsola­tos ügyek tárgyalását. A bevonultak gondozá­sára vállalkozott önkéntes munkatársaink szí­ves megjelenését tehát 6 órára kérik. A munka­­közösség egyéb ügyeit 5-től 6-ig tárgyalják. A védőnőket , óvónőket és a kerületben lévő egyházi, valamint társadalmi szervezetek ki­küldöttjeit 5 órára kérik. Pótlólag közük, hogy a IV. kerületi szociá­lis iroda helyisége Remény ucca 39. szám, te­lefon 26—63. A Vadász ucca 19. szám alatti iroda kizárólag a Horthy Miklós kertváros gondozását végzi.

Next